Nagy Endre

 

Nagy Endre író, konferanszié.Forrás : mek.oszk.hu 

Nagy Endre, született: Grósz Endre (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.” 

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig. 1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, ami a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodása után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923-1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette. Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Szabálytalan irodalmi jelenség: egy író, akit olyan kortársak, mint Ady Endre és Móricz Zsigmond, a legjelentékenyebbek közt tart számon, aki hatásában felülmúlta valamennyi politikai napilap és elméletekkel bajlódó folyóirat egész publicisztikáját, aki többet tett nemhogy Ady, de még Balassi és Csokonai népszerűsítésében is, mint kora kritikája és irodalomtörténete - életművének legnagyobb részét sohasem írta le, élőszóval rögtönözte, és amint nemzedékekre szóló hatással elhangzott, úgy veszett bele a semmibe, mint ahogy egyes hajdani skolasztikus elmélkedők szerint az emberi lélek a halál után belevész Istenbe. Nagy Endre megírt és megjelent művei egy szépen fogalmazó újságíró-novellista-színpadi szerző-emlékiratíró-irodalmi vitatkozó-esztéta jó színvonalára vallanak, odatartozik a Nyugat jó második vonalába, valamennyi műfajában akad jobb nála a nagy kortársak között. De mint az élőszó művésze, mint irodalomszervező, műfajújító, mint ösztönző erő - lángelme volt, és ugyanúgy tartozik a Nyugat vezérkarához, mint Ady, Móricz, Babits... vagy Osvát Ernő, aki írónak csaknem a nullával volt egyenlő, de aki nélkül a Nyugat nem Nyugat, és aki nélkül a magyar irodalomnak 1908-tól kezdve nem az az útja, mint ami vele és általa volt. A legnagyobbak irodalomtörténetét nem lehet elmondani az élőszóval hatók szerepe nélkül. És ki tudja, hogy Ady Endre maga pontosan Ady Endrévé fejlődik-e, ha ifjúkorától fogva nem Nagy Endre a talán legeslegjobb barátja, az a barát, akire hallgatott, és akivel sohasem különbözött össze.

Teljes cikk : mek.oszk.hu 

Nagy Endre író, újságíró, konferanszié, a magyar irodalmi kabaré megteremtője 75 éve, 1938. május 5-én halt meg.  

Teljes cikk : mtva.hu 

 
 

Nagy Endre (1877 – 1938) újságíró, író, konferanszié, a magyar kabaré atyja

Nagy Endre egy helyütt leírja könyvében a nagyérdemű közönséget úgy, hogy ki is mondja rá a szentenciát: ha emberek tömegben vannak, akkor csőcselékké válnak, akár selyem ingmell és brilliáns butón legyen rajtok, akár condra. Mindegy! (Tersánszky Józsi Jenő A kabaré regényéről; 1935.)

Teljes cikk : hu.wikiquote.org