Vitéz János és a Hunyadiak

A Szacsvay Akadémia magyarságtörténeti kurzusának negyedik előadója, PÁLOSFALVI TAMÁS történész, a Történettudományi Intézet munkatársa a magyar késő középkor búvára, elsősorban a vegyes házi királyok és a Hunyadiak korának politika- és hadtörténeti kutatójaként jeleskedik. A nagy személyiségek körül kialakult legendák oszlatójaként – érdemeik mellett – kudarcaikat, tévedéseiket is igyekszik feltárni - írja Szilágyi Aladár.

– Hadd ejtsünk szót Vitéz János és Hunyadi János kapcsolatáról. Nemde, kezdetben úgy nézett ki, hogy egy táborban vannak, együtt menetelnek?
– Vitéz János megítélése a mai napig sem egyértelmű. Túl azon, hogy mint humanista főpap művészetpártoló mecénásként öregbítette a hírnevét, politikai szerepét illetően megoszlanak a vélemények. Vitéznek mint kisnemesi származású, keresztény főpapnak egy egységesen kormányzott keresztény állam volt az ideálja, s a fő irány az oszmánok elleni harc. Amíg ebben együtt tudott működni akár Hunyadi Jánossal, akár Mátyással, addig sikerült a dolog. Amikor 1453-ban V. László elfoglalja a magyar trónt, Vitéznek van egy koncepciója arról, hogyan lehetne létrehozni egy hatékony közép-európai államot. Ehhez mi kellett? Visszavenni a várakat és a jövedelmeket Hunyaditól. Innen kezdve 1456-ig, Nándorfehérvárig nyíltan szemben állnak egymással. Ugyanez történik Mátyás idejében is. 1471-ben miért kerül szembe Mátyással? Mert Mátyás azokat a pénzeket, amelyeket az oszmánok elleni védekezésre kaptunk a pápaságtól, Csehországban kezdi elkölteni.