Fráter Erzsébet

 

Fráter Erzsébet.Forrás : madach.hu 

Fráter Erzsébet sírja a volt nagyváradi Olaszi temetőben volt.Ma már hiába keresi ott,mert nincs.A Helyi Tanács megsemmisítette a temetőt.Ma park és templomok vannak a helyén.Fráter Erzsébet nevét egy emléktáblán olvashatjuk.

Fotó : Farkas László.Forrás : Szép városunk Nagyvárad Facebook

Miért volt fontos Nagyváradnak és Bihar megyének Fráter Erzsébet ?A fenti emléktáblán olvashatjuk a születés , halálozás dátumát és azt hogy Madách Imre felesége volt.Ki volt ő?A madách.hu honlapon bővebben olvashatunk róla.

Fráter Erzsébet irodalomtörténetünk talán legismertebb nőalakja. Igaz, nem ő írt; róla írtak, mégpedig nem is kevesen. Életútja, életének egy-egy mozzanata regény- és színműírók érdeklődését éppúgy felkeltette, mint az irodalomtörténészekét. Meglehet, sohasem „önmagáért” tanulmányozták őt, hanem mindig abból a kitüntetett szempontból, hogy Madách Imre felesége volt. A kutatók mentségére legyen mondva: nem is igen lehetett másként, hiszen amit tudunk vagy tudni vélünk róla, az így vagy úgy, de valamilyen módon mindenképpen Madách Imrével kapcsolatos, jószerivel még a válása utáni időszak is. Életének Madách Imrétől teljesen független tanulmányozása, már csak a rendelkezésre álló csekély információ miatt is, gyakorlatilag nem lehetséges. Bele kell törődnünk tehát abba, hogy Madách Imrével (s más családtagokkal) összefüggésben tanulmányozzuk őt. 

 

CSÉCSE – CSÉHTELEK – CSESZTVE
A személye iránt megmutatkozó nagy érdeklődés ellenére, még a legelemibb életrajzi adatai is hibásan köszönnek vissza a tanulmányok, regények, monográfiák lapjairól csakúgy, mint a sírfeliratairól. Érdemes tehát életrajzát a fellelhető adatokkal kezdenünk.
 1827. július 20-án született Csécsén, Fráter József és sarudi Battik Luca házasságából. Apja abba az ippi, érkeserüi és bélmezei Fráter családba született, amelynek egyik legismertebb tagja Fráter (Martinuzzi) György volt, s amely család a későbbiekben az angol uralkodó házzal is rokoni kapcsolatba került. E kolaterális kapcsolat persze már jóval később, Fráter Erzsébet halála után létesült, mégis érdemes idejegyeznünk. 

 

Teljes cikk : madach.hu 

PDF formátumban : mek.oszk.hu

A Fráter család eredetéről olvashatunk Gergely István :Csécse és a Fráter család könyvében olvashatunk a nogradarchiv.hu-n ' 

 

További információ a hu.wikipedia.org-n.

 

Ifj. Reiszig Ede ezt írja a Fráter családról Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvben : 

"Fráter (Ippi és érkeserűi). A Dobra nemzetségből származik. 1265-ben V. István király Marczel fiait, Kelement és Mártont, bácsi várjobbágyokat nemességre emelte. Mártonnak (1265-1276) két fia volt: Balázs (1317) és Demeter. Balázs fia, Miklós, ezé András, ezé Bálint, Demeter unokája: Deák László, ennek unokája Pál. Ennek fia György, a krasznamegyei Ipp részjószág birtokbavétele után felvette az ippi előnevet († 1526). Fia Pál, a Fráter család őse, Pál 1582 november 14-én az alábbi czímert nyerte. A család egyes tagjai már György váradi püspök idejében tartózkodtak a vármegyében, de kimutathatólag 629csak II. Pál telepedett le állandóan Bélmezőn és Ér-Keserűn (1654). 1606-ban Fancsikára, 1608-ban Cséhtelekre, 1622-ben Bozsajra, továbbá 1628-ban Ér-Keserűre, majd Ér-Semjén, 1654-ben új adománykép Bélmező és Rogoz helységekre nyert adományt s ezeken kívül a Veér család után Álmosdot szerezte, továbbá Selind, Vértes, Terebes, Kohány, Lüki, Szunyogd stb. helységekben bírt földesúri joggal. Idővel átszármazott: Szabolcs, Nógrád, Heves, Szatmár, Ugocsa, Ung és Gömör vármegyékbe. Tagjai közül kiemeljük még a következőket: I. István, (1605) szentjobbi kapitány és itélőmester. II. Pál, (1654) Rákóczy György alatt hajdukapitány. II. István, († 1703) huszti várnagy. V. Pál főszolgabiró 1780-ban. Gusztáv 1770 körül és Mihály 1840-ben testőr. Mihály (1833-37) I. alispán. Alajos 1848-ban honvédtiszt († 1849). Imre (†1896) országgyűlési képviselő. Jelenleg Béla (született 1831) érsemjéni birtokos, Jenő cs. és kir. kamarás, Loránd honvédhuszár főhadnagy, Béla fővárosi ügyvéd, Vincze és Zoltán földbirtokosok."

 

Fráter. 

 Forrás : mek.oszk.hu 

További információt olvashatunk Fráter Erzsébetről az erdon.ro cikkében.Néhány idézet a cikkből : 

 

Madáchné Fráter Erzsébettel az irodalomtörténet sokat foglalkozott, kutatók, írók, színpadi szerzők érdeklődését is felkeltette. A válását követő hányatott élete, tragikus halála majd földi maradványinak sorsa nem elég tisztázott. 

 

Az ippi, érkeserűi és bélmezői Fráter Erzsébet 1827. július 20-én született Csécsén (Nógrád) Fráter József és sarudi Batik Lucia első gyermekeként. Apja 1841-ben visszaváltotta a rég elzálogosított birtokrészt Cséhteleken. Ettől kezdve Erzsébet résztben itt, és főleg anyja halála után a gyermektelen nagybácsi csécsei kúriájában élt.

 

A balassagyarmati bálon (vagy már korábban) megismerkedik Madách Imrével. Mint ismeretes, a megyebáli találkozást követően, mindennek ellenére 1845. március 16-án Csáhteleken megtartották az eljegyzést. A Csécsén, 1845. július 20-án ( Erzsébet pont 18 éves) tartott esküvőt követően a fiatal pár Csesztvére költözött. 

 

Az elmezavarral küzdő asszony egyre többet ivott, közben fia és testvére azon vitáznak, hogy ki hozzon érte anyagi áldozatot vagy ki vitesse a korházba. 1875. november 17-én elhunyt.

 

Szűts Dezső a Nagyvárad 1925. július 12-i számában megjegyzi, hogy Fráter Erzsébet sírját nem jelzi semmi, holléte ismeretlen.

 

Egy sírásó emlékezett a helyre, amely nővére sírjától a harmadik volt. Fráter József 1926-ban, tehát meg tudta mutatni Perédy Györgynek Fráter Erzsébet sírját.

 

Csernák Béla lelkész hivatalában megtalálták Fráter Erzsébettel kapcsolatos bejegyzéseket. E szerint 1875. november 17-én hunyt el és 19-én temették a váradolaszi sírkertbe, betegségként az „eskór” lett bejegyezve. 

 

Perédy György tíz évig kutatta Fráter Erzsébet válást követő életét, majd sírhelyét is megtalálta. A Szigligeti Társaság 1935-ben- amelynek ő volt akkor az alelnöke- egy fejfát állítatott a sírra.

A fejfa felső harmadát A. B. F. R. A. (A Boldog Feltámadás Reménye Alatt) rövidítés és egy szomorúfűz díszítette. Alatta „Madách Imréné/ Fráter Erzsébet/Meghalt 1875. IX. 17-én/ 45 éves korában/Állította a/ Szigligeti Társaság”volt olvasható.(48 éves volt, sokáig születésének pontos éve nem volt ismert, innen lehet a tévedés).

Mint ismeretes Tempfli József megyéspüspök 1982-ben, még apát-plébánossága idején kimentette és a várad- olaszi plébánia templom kriptájába helyezte végső nyugalomra Fráter Erzsébet földi maradványait. Őexcellenciája írta (Fráter Erzsébet emlékezete, Szeged 1996):”…mindkét sírt kihantoltattam és Fráter Erzsébet kishúga (szintén Fráter Erzsébet) sírjában alig találtam valamit, mivel korán elhunyt.”  

Végül álljon itt az a három mondat, amellyel a Bihar 1875. november 20-i száma vett búcsút Fráter Erzsébettől:” Fájdalomból, az élet keserűségeiből csordultig telt poharat adott az elhunytnak balvégzete. Fenékig kiürítette. Hibáira vessen fátyolt a tűnő emlékezet, legyen hamvainak könnyű a föld!”

Teljes cikk :  erdon.ro 

      Fotó

 

Madách Imre és Fráter Erzsébet.Forrás : fotomuzeum.hu