Bíró József művészettörténész

Ki volt Bíró József művészettörténész? A Wikipedián ez olvasható róla :

 

Bíró József.Forrás : biharmegye.ro

Bíró József (Nagyvárad, 1907. július 8. – Budapest, 1945. január 7.) magyar művészettörténész.

Életpályája

Apja, Bíró Márk szervezte meg a nagyváradi zsidó líceumot, ahol a fia is folytatta a premontrei gimnázium megszüntetése miatt félbeszakadt tanulmányait. Előbb festőművészi pályára készült s a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt, majd az egyetem bölcsészeti karán 1932-ben művészettörténetből doktorált.
Életét az erdélyi műemlékek kutatásának szentelte. Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat végzett. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak.
Önállóan megjelent kötetei mellett tanulmányai sorából kiemelkedik: Két kolozsvári főúri barokk palota (Archeológiai Értesítő, Budapest, 1934); A zsibói kastély a Gerevich-emlékkönyvben.
1945 elején a nyilasterror áldozata lett: édesapjával együtt a Dunába lőtték őket.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

BÍRÓ JÓZSEF (Nagyvárad, 1907–Bp., 1944).

Festő, művészettörténész. Műveiben Erdély művészeti emlékeit dolgozta fel. A nyilasterror áldozata lett. Főbb művei: Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei (Bp., 1932), A kolozsvári Szent Mihály-templom barok emlékei (Cluj-Kolozsvár, 1934), A bonczhidai Bánffy-kastély (Cluj, 1935), Magyar művészet – erdélyi művészet (Cluj, 1935), Erdély művészete (Bp., 1941), Erdélyi kastélyok (Bp., 1943).

Forrás : mek.niif.hu

Szilágyi Aladár részletes ír róla a biharmegye.ro-n '

Bővebb információt olvashat meg az alábbi cikkben Bíró Józsefről :

Biró József művészettörténész, festőművész, alig harminchét évet tölthetett az erdélyi művészet bűvöletében. Halálának ötvenedik évfordulóján Nagyváradon, egykori szülőháza közelében emléktáblát avattak:

BIRÓ JÓZSEF
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ, FESTŐMŰVÉSZ, GRAFOLÓGUS
1907. JÚLIUS 8. – 1945. JANUÁR 6.
MÁRTÍRHALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁN
SZÜLŐHÁZÁNÁL EMLÉKEZTEK
AZ ERDÉLYI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK.

A márványtáblát az 1896-ban emelt izraelita leányiskola (most a Partiumi Keresztény Egyetem) lépcsőházának falán helyezték el. A zsidó tanintézmény igazgatója Biró Márk volt, a művészettörténész édesapja. Az igazgatói lakás is ott volt az iskola mellett, a Nagypiacba torkolló Zárda utcában. A szülői házat a művészettörténész testvérbátyja, Biró Imre orvos idézte fel 1982-ben, nagy láttató erővel. A Szacsvay utcára nyíló ablakain át „balra a kapucinus templom kis vörös téglatornyára, [...] jobbra [...] a zsidó templomra pillanthattunk. A zsidó ünnepek és a kapucinus templom harangszava a gyermekkorom nem fakuló emlékei közé tartoznak.”
Az impozáns iskolaépületet a festőművész Biró József egyik vásznán megörökítette. Rajztehetsége már zsenge korától megmutatkozott, ezért kezdetben festészetet tanult; a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt. Mégsem lett belőle képzőművész. Csók István vélekedése szerint csak ígéret maradt, aki jelentékeny művésszé magasodott volna, ha nem ragadja el a tudomány. Sok minden foglalkoztatta; még hallgatóként írta a Modern grafológia című nagy érdeklődéssel fogadott könyvét. Végül, a nagyváradi iskolaigazgató fia a budapesti egyetem bölcsészeti karán, Gerevich Tibor tanszékén művészettörténetből doktorált. Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei című doktori értekezését 1932-ben könyv alakban is kiadták, Budapesten. Akkortól – Kelemen Lajos értékelése szerint – „az erdélyi és bihari barokk művészettörténet legtermékenyebb írója” „az erdélyi barokk emlékek legjobb ismerője” lett; e területen kifejtett munkássága „terjedelmében és eredményeiben egyaránt az első helyre állítja” Birót.

Teljes cikk : magyaronline.net

  Megemlékezés Nagyváradon Biró József művészettörténész születésének 100. évfordulójáról

Megemlékezés Nagyváradon Biró József művészettörténész születésének 100. évfordulójáról

Száz évvel ezelőtt, 1907. július 8-án született Nagyváradon Biró József művészettörténész (1907–1945), aki úttörő, máig megkerülhetetlen munkát végzett Erdély barokk és klasszicista műemlékeinek, művészeti emlékeinek megismerése, tudományos feldolgozása és népszerűsítése érdekében.

Az évforduló alkalmából június 14-én a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság – Dukrét Géza vezetésével – ünnepséget és kis konferenciát rendezett Biró József szülőházában, a valamikori zsidó polgári iskola majd gimnázium épületében. Erre az időpontra a szervezetnek, elsősorban Dukrét Géza és Emődi Tamás áldozatos munkájának köszönhetően, sikerült megjelentetnie Biró József „Nagyvárad barokk és klasszicista művészeti emlékei” című könyvének hasonmás kiadását. Az ünnepségen részt vett a művészeti könyvek kiadójaként ismert Bíró Ádám, a művészettörténész Párizsban élő unokaöccse is. A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Forrás : forsterkozpont.hu 

Forrás: antikvarium.hu

Bíró József emlékkiállításáról olvashat az erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro-n.

 

Biró József (Nagyvárad 1907-Budapest 1944) művészettörténész, a budapesti egyetemen a Gerevich-tanszéken tanult művészettörténetet, majd Kolozsvárott kutatott és dolgozott az ottani egyetemi könyvtárban és az erdélyi nemzeti múzeum levéltárában. Főként a barokk művészetet kutatta, s nemcsak a szakmát vonzották írásai, hanem a művelt nagyközönséget is. Doktori értekezésétől kezdve rendszeresen írt Erdély művészeti alkotásairól, s 1941-ben már nagyobb lélegzetű, összefoglaló munkára is vállalkozott. Így született az Erdély művészete (1941), melyet hasonmás kiadásban bocsátunk az olvasó elé. Nemcsak az elegáns leírások, hanem a gazdag és szépen sikerült képanyag is emléket állít egy megörökítésre méltó művészetnek.Forrás : moly.hu

  

Bíró József : Vásárban.Forrás : museum.hu