A váradi békekötésről

BESSENYEI JÓZSEF történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az egri Eszterházy Károly Főiskola Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszékének tanára is előadást tartott Nagyváradon a Szacsvay Akadémián. A Mohács utáni évtizedek kutatójával Szilágyi Aladár beszélgetett.

– Az Ön előadásának a fő témája, a két király, Szapolyai János és I. Ferdinánd. Mielőtt velük kapcsolatban tennék fel néhány kérdést, hadd említsem, hogy professzor úr sokat foglalkozott Török Bálinttal. Nagyon érdekes alakja a kor történelmének, viselt dolgai előbb Ferdinánd, majd Szapolyai oldalán emblematikussá tették a kor egyik leghatalmasabb főurát. Török Bálintot, a pillanatnyi politikai helyzeten túl, milyen szempontok befolyásolhatták abban, hogy tíz év után Ferdinánd pártjáról átálljon Szapolyai hűségére?
– A nyers birtokszerzési ambíciók, ugyanis Török Bálint egyebek után a vránai perjelség, a templomosok rendjének birtokait akarta megkaparintani, s emiatt szembe került Zrínyi Miklóssal, Szigetvár védőjével. Az uralkodó a Zrínyiek pártját fogta. Török Bálint rájött, hogy itt több birtokot nem tud szerezni, viszont Szapolyai megkínálta őt Brandeburgi György birtokaival. Ez az ország legnagyobb uradalma volt, Vajdahunyad vára és további 36 mezőváros tartozott hozzá, hát ennek elég nehéz volt ellenállni… És volt még egy ok, ami az átállásába nyilván belejátszhatott: végül is el kellett dönteni, hogy háború legyen-e vagy béke. Török Bálint a háborús párton volt, és úgy gondolta, Szapolyai oldalán talán sikerül megakadályoznia a készülő békét.
Teljes interjú : biharmegye.ro