Titkok, tények, legendák – Különös koporsók a nagyváradi Szent László templom alatt

 

Pár héttel ezelőtt egy rendezvényen megemlékeztek a nagyváradi Szent László templom híres történetéről, amikor ötven esztendeje, 1964-ben a kommunista diktatúra vezérei le akarták rombolni a táltoskirály templomát, azonban a váradi hívek élőláncot formáltak az épület köré, s meghátrálásra kényszerítették az ateista vörös terror pribékjeit. Ezen a rendezvényen egy emlékkönyvet is bemutattak, hiszen a templom megvédése valóban egy olyan csodálatos hitbéli tanúbizonyság, amit nem lehet elégszer a szívünkbe vésni. Mikor kijöttem a templomból, megszólított egy idős pár, egy úriember és a neje.

Arra figyelmeztettek, hogy nagyon szép dolog ez a hangzatos emlékezés arról, mennyire fontos nekünk a Szent László templom, mint a váradi keresztény magyarság szent jelképe, azonban lappanganak itt nem éppen keresztényi dolgok is a mélyben. Azt állították, hogy a templom pincéjében megbolygatott, feldúlt koporsók vannak, egy megszentségtelenített, régi temetkezési hely, melyet évtizedek óta senki, egyetlen plébánosa a templomnak sem tétetett rendbe. Arra kértek, nyomozzam ki, és írjam meg, hogy míg a világ szeme előtt annyian bálványozzák ezt a templomot, addig itt a föld mélye furcsa, kegyeletsértő titkokat rejt.

Bevallom, akármilyen furcsa is volt ez az „olvasói panasz”, nem hagyott nyugodni a dolog. Ezért pár nap múlva kéréssel fordultam a nagyváradi római katolikus megyéspüspökhöz, adjon engedélyt arra, hogy lemenjek és szétnézzek a Szent László templom altemplomában, és lássam a saját szememmel, van-e bármilyen alapja azoknak az állításoknak, melyekre a két idős váradi magyar hívta fel a figyelmemet. Így Böcskei László püspök támogatásával sikerült megszerveznünk, hogy a templom nemrég kinevezett plébánosával, Pék Sándor atyával lemenjünk az altemplom járataiba, és szétnézzünk ott.


A templom megépüléséről dióhéjban vázolnék fel pár fontosabb tényt, hogy könnyebben átlássuk ezt a helyzetet. Több közvetett forrás alapján 1717. és 1734. közé tehető a templom építésének ideje. A templom alatti pincéről, illetve az altemplomról nem maradt fenn egyetlen hitelesnek tekinthető dokumentáció sem. A nagyváradi önkormányzat az elmúlt években, ha keveset is, de segített a templom rendbetételében. A városházi illetékesektől annyit tudtunk meg, hogy az iktatott tanácsi jegyzőkönyvek szerint 2002-ben 50 millió régi lejt, 2003-ban 20 milliót, 2004-ben 100 milliót és 2005-ben ismét 100 millió régi lejt utaltak ki a Szent László templom rendbetételére, plusz egy összeget a templom külső megvilágítására.
Teljes cikk : erdely.ma