Egy ponttal jobb osztályzatot adott Magyarországnak, mint tavaly és három helyezéssel feljebb léptette, változatlanul a „részben szabad” kategóriába sorolta be a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2013-ra vonatkozó, csütörtökön ismertetett jelentésében a Freedom House (FH). A washingtoni székhelyű civil szervezet mostani jelentése szerint Magyarország a világranglista 71. helyén áll 35 ponttal. Magyarország a tavalyi jelentésben a 74. helyen állt és 36 pontot kapott. A FH szerint súlyosak és folytatódóak azok az aggodalmak, hogy a 2010 óta végbement átfogó magyarországi törvényi és szabályozási változások negatív hatással vannak a média szabadságára. Pozitív fejlemény azonban, hogy a Fideszszel szemben kritikus Klubrádió fő frekvenciáját, több hosszas bírósági csata után, 2013-ban helyreállították.
A Freedom of the Press 2014 címmel kiadott jelentés szerint a globális sajtószabadság egy évtizede nem látott szintre esett vissza. A hanyatlást részben a több közel-keleti államban, köztük Egyiptomban, Líbiában és Jordániában végbement jelentős regresszió, a Törökországban, Ukrajnában és néhány kelet-afrikai országban történt észrevehető kudarcok, valamint az Amerikai Egyesült Államok viszonylag nyitott médiakörnyezetében végbement romlás okozták.
Líbiát, Dél-Szudánt, Törökországot, Ukrajnát és Zambiát a FH „részben szabadról” a „nem szabad” kategóriába sorolta át a 2013-as fejlemények alapján és jelentős romlást állapított meg a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyiptom, Görögország, Jordánia, Kenya, Montenegró, Mozambik, Tanzánia és Uganda esetében.
A jelentés által „befolyásos tekintélyuralmi hatalomnak” nevezett Kína (Laosszal és Azerbajdzsánnal együtt, 84 ponttal a 183. helyen áll) és Oroszország (Szudánnal és Etiópiával együtt 81 ponttal osztozik a 176. helyen) esetében a FH egyaránt megállapította, hogy azok a nyomtatott és a sugárzott média mellett megpróbálták kiterjeszteni az ellenőrzést a blogszférára és a külföldi médiaforrásokra is. Mindkét ország pótlólagos jogi lépéseket tett az online véleménynyilvánítás büntethetősége érdekében.
Az FH rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, a világ egyik legnagyobb demokráciájában, amely 21 ponttal Ausztriával és Mikronéziával együtt a 30. helyen áll, tavaly az elmúlt évtized legkomolyabb hanyatlása volt megfigyelhető. Itt a kormány kísérleteket tett arra, hogy ellenőrzése alá vonja a hivatalos információáramlást, különösen a nemzetbiztonsági kérdések ügyében, újságírók jogi zaklatásnak voltak kitéve a források védelme miatt és megfigyelési ügyekre derült fény. Egyfelől kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kommunikációs metaadatokat gyűjtött, másfelől sajtóorgánumokat célzott lehallgatásnak vetettek alá.
A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. Az országokat 0-tól 30 pontig a „szabad”, 31-től 60-ig a „részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a „nem szabad” kategóriába sorolják.
A felmérés szerint Magyarország esetében 2009 és 2013 között nettó 12 pontos visszaesés történt, az FH két éve, a 2011-es adatok alapján minősítette le a magyar sajtóviszonyokat a „szabadból” a „részben szabad” kategóriába. A legnagyobb, nettó 17 pontos hanyatlást ebben az ötéves időszakban az FH Görögországnál, a legnagyobb nettó javulást pedig Líbiánál és Tunéziánál állapította meg, egyaránt 32-32 pontosat.
A legszabadabb sajtójú országnak 2013-ban a FH Svédországot, Norvégiát és Hollandiát nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. Magyarország a 71. helyen áll 35 ponttal, ugyanennyit kapott Kelet-Timor. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Fehéroroszország (93 pont), Eritrea (94), Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (95) és Észak-Korea (97) volt.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése