Oldalak

2014. május 7., szerda

Ady Endre összes prózai művei

Ady Endre: Ady Endre összes prózai művei 
Ady – főleg kezdő újságíró korában – sok apró-cseprő cikket is publikált, aláírás nélkül; így az Ady-gyanús anonim cikkek közül igen nehéz – tartalmi és stiláris jegyek alapján – kiválasztani az igaziakat. 1955-ben jelent meg az Ady Összes Prózai Művei gyűjtemény 1. és 2. kötete, amelyben Földessy Gyula – akinek oly sokat köszönhet az Ady-kutatás – a költő 1897–1902 között megjelent tanulmányait és cikkeit gyűjtötte össze (a széppróza, tehát a novellák nem tartoznak ennek a kiadványnak az anyagába). A két kötetet éles bírálatok érték: egyrészt hiányosak, másrészt viszont nem hiteles anyagot is közölnek. Földessy halála után az új szerkesztőbizottság – alapos gyűjtőmunka és az azonosítási kritériumok részletesebb kidolgozása után – csak 1964-ben folytatta a sorozatot, a 3. kötet közzétételével; 1982-ben jelent meg a sorozatot lezáró, Ady utolsó éveinek termését bemutató 11. kötet.
Ezután került sor az immár elavult Földessy-féle kötetek által átfogott időszak anyagának új feldolgozására. 1990-ben jelent meg az Összes Prózai Művei 1. kötetének második, átdolgozott kiadása. Most pedig végleg lezárult a sorozat, a 2. kötet második, átdolgozott kiadásának megjelenésével, amelyet Vezér Erzsébet rendezett sajtó alá. Ez az 1901. május – 1902. február között megjelent újságcikkeket, tanulmányokat tartalmazza, összesen 220 tételt. Ezekhez csatlakozik a Függelék I., amelyben (amint a 3-11. kötetben is történt) az adott időszakból származó, Kétes hitelű szövegek olvashatók, 114 tétel; a Függelék második része az Ady által fogalmazott vagy róla szóló szerkesztői üzeneteket közli. (Mindezek a Nagyváradi Naplóban láttak napvilágot, kivéve a váradi Színházi Újság négy cikkét.) – Az anyag végén található Pótlás pedig a későbbi kötetekből kimaradt és azóta felfedezett cikkeket tartalmazza (két, az előző kötetekben politikai okokból nem közölt írással együtt), összesen 9 tételt; ennek sajtó alá rendezője Koczkás Sándor és Nényei Sz. Noémi.
Forrás : moly.hu

Olvasható : mek.oszk.hu 
                   mek.oszk.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése