Épített örökségünk védelme

A műemlékvédelem világnapja alkalmából a Bihar megyei épített örökség megőrzésében tett jó és rossz gyakorlatokat számbavételezte három szakember, Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, valamint Jakabffy László szakmérnök, a nagyváradi vár felújításának felügyelője.

Sárközi elmondta, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottságának (ICOMOS) országos küldöttsége Váradon tett látogatásai során többször is felhívta a figyelmet az ipari műemlékek fontosságára, mint például az egykori villamosremíz, melynek megmentéséért sikeresen jártak közben. Az utóbbi időszak sikertelenségei közül Sárközi Zoltán az Emília- malom pusztulását, valamint az egykori Pannónia szálló vendéglőjében történt önkényes átalakítást emelte ki. Ez utóbbit mindössze 1000 lejre büntette az önkormányzat, amit Sárközi Zoltán úgy értékelt, hogy „cigarettapénzért bárki hozzányúlhat bármihez. Ez talán ösztönzésképpen is felfogható a város részéről – ezt rendkívüli módon elítéljük”.
„A műemlékvédelem elsődleges feladata történelmi örökségünk megismerése, megismertetése és védelme” – mondta el Dukrét Géza, aki hangsúlyozta, mennyire fontos kialakítani a köztudatban a műemlékek iránti érzékenységet, tiszteletet. Az épített örökség két nagy ellenségeként az „ami nem hoz hasznot, az pusztuljon” elvet, valamint az ízléstelenséget említette meg. „Gyakran találkozunk templomainkban oda nem illő tárgyakkal: művirágokkal, műanyag tárgyakkal, giccses gipszmintákkal. Divatossá vált emellett a kalotaszegi varrottas és a kopjafaállítás mindenütt, függetlenül attól, hogy az illető vidéknek vannak-e saját varrottasai vagy faragásai” – fogalmazott.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro