Edelmann Menyhért

Edelmann Menyhért orvosdoktor, szül. 1862. decz. 25. Nagyváradon, hol középiskoláit végezte 1882-ben; az orvosi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, hol 1889. jún. orvosdoktorrá avattatott és azóta szülővárosában gyakorló orvos.

Mint első éves orvosnövendék a földrajzi társulat által felsőbb iskolák tanulói részére kiirt pályázaton: A hegységek befolyása az éghajlatra cz. munkájával megnyerte az első díjat; 1883-ban ugyan e társulat hasonló pályázatán a Vulkanismus cz. pályaművével a második pályadíjat nyerte. 1885-ben a tudom. egyetem orvostanhallgatóinak önképzőköre által hirdetett pályázaton A babonákról és kuruzslásról irt dolgozatával szintén díjat nyert. Orvosi s természettudományi czikkei többnyire Nemes Menyhért név alatt jelentek meg a következő lapokban: Pesti Hirlap (1884. Mérges csók, 1885. Saizon hygiena, Az ember apró ellenségei), M. Salon (1885. Megmérgezés), Ország-Világ (1885. A természet és az ember, Lelketlen állat, Vén Európa), Nagyvárad (1885. A kárpát-egyesület kiállítása, Az édes csók, mely mérges is lehet, A halál, Babonás gyógymódokról, Idegen népek babonás gyógymódjai sat. 1886. A veszettségről, Meddig élünk. Anyák és kisdedek, Oltassuk-e be magunkat himlő ellen? Mit rejt a föld méhe sat. 1887. Max Nordau, A nagyváradi orvosegylet szakülése, Néhány nap a bihari havasokban, Herman Ottó stb. 1888. Levél Hallból, Kremsmünster, Meddig élünk, mikor halunk, Azok a kis angyalkák, Száraz betegség; 1890. Babona és kuruzslás), M. Ifjúság (1887.), Magyarország és Nagyvilág, Uj Nemzedék, Borsodmegyei Lapok, Csöndes Órák, M. Családi Lapok, M. Háziasszony, Kassai Lapok, Oktató Háziorvos, Budapesti Ujság, Ellenzék, Magyarság, Veszprém sat.

Munkái:

1. A földrengésről. Nagyvárad, 1886. (Különnyomat a Nagyváradból.)

2. Babona és kuruzslás. Bpest, 1889. (Különnyomat az Egészségből.)

3. A hol a gondolat támad. Nagyvárad, 1890. (Különnyomat a Szabadságból.)

4. Az influenzáról. Bpest, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)

5. Stenosi necti egy esete. U. ott, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.) 

Forrás : mek.oszk.hu 

Edelmann Menyhért, orvosdoktor, született 1862. decz. 25-én Nagyváradon. 1881-ben a "Magyar földrajzi társaság" pályázatán egy művével az első díjat, a következő évben egy más tanulmányával a második díjat nyerte. Sok orvosi, közegészségügyi és természettudományi czikke jelent meg a Pesti Hirlap, Ország-Világ, Magyarország, az Egészség, Orvosi Hetilap és Gyógyászat stb. hasábjain. Titkára a Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egyesületnek, a melynek évkönyvét szerkeszti.

Munkái közül említendők: A földrengésről. (1886). Babona és kuruzslás. (1889). Ahol a gondolat támad. (1890). Adat Magyarország közegészségügyének jelenkori történetéhez. (1898) Gyp az orvosokról. (1889). Bártfa fürdőről. (1895). Az alkoholizmus. (1898). A genie természetrajzából. (1901). Ő írta e kötet számára az egészségügyi részt. 

Forrás : Borovszky - Magyarország városai és vármegyéi mek.oszk.hu

Részletesen Kupán Árpád írja le az életét az  epa.oszk.hu-n.Edelmann Menyhért 1943. június 6-án, 81 évesen halt meg.

Könyvei : mtdaportal.extra.hu 

                antikvarium.hu 

Talán éppen ettõl a csúf városi zajtól, az önjelöltek ez inesztétikus versengéseitõl riadtak vissza Nagyvárad mûveltebb érzésû polgárai, akiknek tudására, tapasztalatára és szakértelmére bizony nagyobb szükség lett volna a mi városi közügyeinknek, mint ama szürke, jelentéktelen bácsikra, akik talán emészteni se tudnának jól, ha nem lennének városatyák. Ha végigolvassuk a hivatalos és nem hivatalos listákat, amelyek most ezrével kerülnek forga­lomba, bizony sajnálkozva olvassuk ott sok jelentéktelen, értéktelen úr nevét, akiknek a hiúságukon és szereplési viszketegségükön kívül semmi jogcímük sem lehet a városatyaságra, míg közéletünk olyan kiválóságai, aminõ dr. Nagy Ernõ, dr. Edelmann Menyhért, dr. Imrik Péter, dr. Berkovits Miklós, Mayer László dr., ifj. Rimanóczy Kálmán és még igen számosan csak felemlítve sem lettek a pártok és klikkek gyűlésein.

Forrás: intratext.com

Az előadók között ott találjuk dr. Mártonffy Marcellt, Ágoston Péter kollégáját, jó barátját, Nagy Mihály hírlapírót, dr. Edelmann Menyhért orvost, Homonnai ügyvédjelöltet stb. Ez a mozgalom tulajdonképpen a szabadkőművesek által még 1903-ban elindított Szabad Lyceum elnevezésű tanfolyam továbbfolytatása, szélesebb körre való kiterjesztése volt. 

Forrás : varadlap.ro 

 

Magyarországon 1920 után betiltották a szabadkőműves mozgalmat, Romániában viszont szabadon működött, sőt a korábban alakult magyar páholyok önállóan, saját szervezeti kereteiket újraépítve tevékenykedhettek..... a nagyváradi „Bihar" páholy (nagymestere Edelmann Menyhért)

Forrás : lexikon.adatbank.transindex.ro 

 

Várady Zsigmond, az elszegényedett nemesi családból származó sikeres ügyvéd, Nagyvárad társadalmi életnek egyik központi alakja, harmincéves korában csatlakozott a szabadkőműves szövetséghez. A nagyváradi László király páholy korábbi válságából 1895-ben Váradyval és még néhány új taggal (Radó Ignác, Várnai Ferenc ügyvédek, Grósz Menyhért és Edelmann Menyhért orvosok, Sulyok István és Csák Máté református lelkészek a legismertebbek), a város tekintélyes polgáraival bővülve jelentősen megerősödött.

Forrás : szk.wikispaces.com