Ismét kiszáradt a püspökfürdői tó

Egy korábbi kép a tóról

Ahogy az várható volt, a téli fűtési szezon beindulásakor ismét kiszáradt a püspökfürdői termálvizes tavacska, a hévizi tündérrózsa, a Racovita-kele és a bordás homorcsa egyetlen természetes élőhelye.  

„Ugyanaz a jelenség figyelhető meg, mint a tavaly” – mondta az eset kapcsán Venczel Márton a püspökfürdői tavat kezelő Körösvidéki Múzeum tudományos főkutatója. Venczel Márton elárulta, hogy minden évben, amikor elkezdődik a fűtésszezon, a tavacska vízszintje drasztikusan apad. Ennek oka az, hogy nagyon sok környékbeli villában, hotelben, létesítményben termálvízzel fűtenek. Októberben már volt egy hidegebb időszak, amikor beindították a fűtést, és már akkor is apadt a tó vízszintje. A múzeum már akkor is jelentette az esetet az illetékes hatóságoknak: a Környezetvédelmi Ügynökségnek, a Környezetvédelmi Őrségnek és a Környezetvédelmi Minisztériumnak is. „Most megint itt a hidegfront, megint kiszáradt a tó” – fogalmazott Venczel Márton, elárulva azt is, hogy a múzeum évkönyvében publikálni fogják azoknak a szakembereknek a tanulmányait, akik a püspökfürdői termálvizes tó kiszáradását kutatták. A szakemberek kutatásainak is az az eredménye, hogy a túlzott mértékű termálvízfogyasztás okozza a tó kiszáradását. Az már az elmúlt évben zajlott viták során is kiderült, hogy sem a Bihar Megyei Prefektúra, sem a szentmártoni önkormányzat (ehhez az önkormányzathoz tartozik a termálvizes tó), sem pedig az Országos Ásványkincs Hatóság (ANRM) nem akarja elismerni ezt, mert kénytelenek lennének drasztikusan korlátozni a termálvíz fogyasztást, ami számos vendéglátói, turisztikai vállalkozó, valamint a termálvizet törvényesen vagy törvénytelenül felhasználó magánszemély érdekeit sértené. A szárazság-elméletet Venczel Márton határozottan cáfolja: „Az idén is felvetődött az az elgondolás, hogy a szárazság az oka a tó kiapadásának, csakhogy itt egy egészen más jelenségekről van szó. Ezek a termálvizek nem az idei csapadékból származnak, hanem hosszú évezredek alatt alakultak ki.” A kutató hangsúlyozta, hogy egy természetes élőhely paramétereinek drasztikus megváltoztatása rendkívül káros az egész mikroökoszisztémára nézve, különösen igaz ez egy termálvízi élővilágra. Venczel Márton emlékeztetett arra, hogy továbbra is folyik a tó két őshonos fajának, a Racovita-kelének és a bordás homorcsának a fogságban történő szaporítási programja. E programot a váradi múzeum a Galaci Természettudományi Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetem agrártudomány szakának szakembereivel együttműködésben végzi.

Forrás : erdon.ro