Bihari Sándor

Bihari Sándor (Rézbánya, 1855. május 19. – Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész

Élete

Gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.

Főbb művei

Bíró előtt (1896)

• Kereszttűzben, (1885)
• Bíró előtt, (1886)
• Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál, (1898)

Forrás : hu.wikipedia.org

Önéletrajzi részlet 

Mikor gyermekkoromban rajzolni kezdtem sem én, sem a környezetem (szüleim nagyon szegények voltak) nem tudta, hogy mi is tulajdonképpen a művészet. Azt hittem, hogy azok a szép képek, amiket én szülővárosomban, Nagyváradon a templomokban láttam, hogy azok valahogyan teremtődnek, de hogy azokat emberek csinálták, arra nem is gondoltam; azok csodálatos tünemények voltak előttem is, misztikus hatásuk oly nagy volt gyermeki kedélyemre, hogy más világban képzeltem magam, amikor a kis angyalokkal benépesített szentképeket láttam. Hogy magam is valamikor olyan képeket festek, amit magam is kigondolok, arra már csak azért sem gondolhattam, mert nem tudtam, hogy ez lehetséges, én csak azt éreztem, hogy egy képet esetleg le lehet másolni. Hisz én is minták után rajzoltam, s én művésznek azt képzeltem, aki a másolást a legmagasabb fokra bírja vinni. 

Tovább : mek.niif.hu 

Az eredeti bizonylatról, a szolnoki anyakönyvi, kerület, 1956. július 26-án, az alábbi másolatot állította ki:

"Bizonylat. Mi alulírottak igazság szerint bizonyítjuk, hogy Klein Sándor Simon, Klein Ignác és hites neje, Führer Fáni nagyváradi lakosok fia. Nagyváradon, 1853. ötvenharmadik évi május 18-án született. Kelt, Nagyváradon, 1882. máj. 13. Olvashatatlan aláírás sk."

"Fentebbi bizonylat alapján hivatalosan igazoltatik, mi szerint Klein Sándor Simon, Klein Ignác és hites neje, Führer Fáni nagyváradi lakosok fia. Nagyváradon 1853 ötvenharmadik évi május 18-án született. Nagyvárad, 1882. máj. 13-án. Fuchs Mór sk. főrabbi. Hivatalos bélyegző".

Forrás : mek.niif.hu  

SZELESI ZOLTÁN KIEGÉSZÍTÉSE

Bihari 1903 őszén megnősült. Egyik tanítványát - a nála majdnem harminc évvel fiatalabb -, Kindlovics Emilia szolnoki tanítónőt vette feleségül. Rövid, de boldog házaséletükből, Magdolna nevű leánygyermekük született, akit Bihari, feleségével együtt többször lefestett. A kislány, három és féléves korában (1907) sarlachban, édesanyja pedig több évtizedes özvegység után, 1953-ban halt meg. Özvegy Bihari Sándornénak és húgának, dr. Zárug Lajosnénak sokat köszönhet a kutatás, mert azt számos Biharival kapcsolatos dokumentum rendelkezésre bocsátásával elősegítették.

Forrás : mek.niif.hu  

Bihari Sándor : Favágó 

 Bihari Sándor : Evező férfi

Bihari Sándor festmények : bihari-sandor.hung-art.com 

A népszerűségből bőven kijutott Biharinak. Munkácsy képeit s Zichy Mihály néhány rajzát kivéve, alig lett olyan általánosan ismert magyar művész képe, mint a "bíró előtt", s többé-kevésbbé a "programbeszéd" és "az ő nótája". Főleg a "biró előtt" népszerűsége egy időben már magát az alkotóját is féltékennyé tette erre az első talán legigazibb sikerére. Olyan szerepet kezdett játszani nála, mint a "parasztbecsület" Mascagninál. Az átlagközönséget kedvenceinek megválogatásában rendesen nem művészi szempontok vezetik. Legtöbbször a tárgy az irányadó, valami érzelgős história vagy találós mese, egy egy "kedves" fej az ő szája íze szerint festve, bizonyos, a művészi alkotáson kívül fekvő "érdekes" körülmények, ritkábban az újság varázsa, mert a többség általában maradi. Mi vonzotta hát a közönséget a Bihari említett képeinél? Nem egészen a tárgyuk, noha tagadhatatlan, hogy ennek nagy része volt benne. De magyar életképeket előtte is, utána is sokat festettek anélkül, hogy hasonló népszerűségre tettek volna szert. Az ok máshol keresendő. A mindennapi élet a maga egyszerűségében., természetességében az ő képein jelent meg először ünneplő ruha és etnográfiai érdekesség nélkül. A közönség mindegyik alakot ismerni vélt és örömét lelte bennük. 

Forrás : sites.google.com 

A népszerűségből bőven kijutott Biharinak. Munkácsy képeit s Zichy Mihály néhány rajzát kivéve, alig lett olyan általánosan ismert magyar művész képe, mint a "bíró előtt", s többé-kevésbbé a "programmbeszéd" és "az ő nótája". Főleg a "biró előtt" népszerűsége egy időben már magát az alkotóját is féltékeny-nyé tette erre az első talán legigazibb sikerére.
Teljes cikk :  mke.hu

Nagyvárad megbízásából Bihari ecsetje szent László sírja emlékét újította fel.A képben 

Zsigmond király a nagyváradi székesegyházban szent-László sírjánál találkozik Jagelló Ulászló 

lengyel királyival

 Forrás : mek.oszk.hu

 

A népszerűségből bőven kijutott Biharinak. Munkácsy képeit s Zichy Mihály néhány rajzát kivéve, alig lett olyan általánosan ismert magyar művész képe, mint a "bíró előtt", s többé-kevésbbé a "programmbeszéd" és "az ő nótája". Főleg a "biró előtt" népszerűsége egy időben már magát az alkotóját is féltékeny-nyé tette erre az első talán legigazibb sikerére. Olyan szerepet kezdett játszani nála, mint a "parasztbecsület" Mascagninál. Az átlagközönséget kedvenceinek megválogatá-sában rendesen nem művészi szempontok vezetik. Legtöbbször a tárgy az irányadó, valami érzelgős história vagy találós mese, egy egy "kedves" fej az ő szája íze szerint festve, bizonyos, a művészi alkotáson kívül fekvő "érdekes" körülmények, ritkábban az újság varázsa, mert a többség általában maradi. Mi vonzotta hát a közönséget a Bihari említett képeinél? Nem egészen a tárgyuk, noha tagadhatatlan, hogy ennek nagy része volt benne. De magyar életképeket előtte is, utána is sokat festettek anélkül, hogy hasonló népszerűségre tettek volna szert. Az ok máshol keresendő. A mindennapi élet a maga egyszerűségében., természetességében az ő képein jelent meg először ünneplő ruha és etnográfiai érdekesség nélkül. A közönség mindegyik alakot ismerni vélt és örömét lelte bennük.


ÖNARCKÉP, 1896
BIHARI SÁNDOR FESTMÉNYE
TAUSIG H. TULAJDONA 
   Teljes cikk : mke.hu