Oldalak

2013. szeptember 20., péntek

Miske László

Miske László (Zalán, 1935. szeptember 18.) Jászai Mari-díjas magyar színész.
Szülőfalujából, Zalánból járt Kolozsvárra iskolába, ahol nagy múltú színház működött. Református teológiát végzett, két évig lelkészként szolgált. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett 1966-ban. A Nagyváradi színházban játszott 1966 és 1987 között. 1987-től 1990-ig a kolozsvári Állami Magyar Színház, 1990-től 1992-ig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1992 óta a debreceni Csokonai Színház tagja. A Pécsi Országos Színházi Találkozón 2002-ben a legjobb mellékszereplőnek választották. 2003-ban Jászai Mari-díjat kapott.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

(Zalán, 1935. szept. 18.– ): színész. Református teológiát végzett, és két évig lelkészként szolgált, azután iratkozott be a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe, ahol 1966-ban végzett. A váradi színházhoz szerződött. 1987–1990 között a kolozsvári Állami Magyar, 1990–92-ben a Miskolci Nemzeti és a debreceni Csokonai Színház művésze volt. Erőteljes drámai hősök mellett vígjátékok figuráit is hitelesen alakítja. F.Sz. Liliom (Molnár F.); Szakhmáry (Móricz Zs.: Úri muri); Ádám (Sütő A.: Káin és Ábel); Chirică (Caragiale: Zűrzavaros éjszaka); Mester (Hszing Csi-en: A buszmegálló); James Tyrone (O’Neill: Utazás az éjszakába).
Forrás : mek.oszk.hu

Szerepei a Nagyváradi Színházban : szigligeti.szigligeti.ro 

Miske Lászlóról – aki huszonhat éven át volt Nagyvárad vezető színésze – készült portrékötetet mutatnak be szeptember 18-án, szerdán 17 órakor a nagyváradi Szigligeti Színház páholyfolyosóján. A kolozsvári Korunk Baráti Társaság kiadásában megjelent könyv szerzője Molnár Judit, a kiadvány bemutatóján részt vesz a hazai irodalom- és színháztörténet két jeles egyénisége, a kiadó nevében Kántor Lajos, valamint az előszó írója, Kötő József. A könyvbemutató után Czvikker Katalin, az intézmény főigazgatója ünnepélyes keretek között a Szigligeti Színház Örökös Tagja címet adományozza Miske László színművésznek. 

 
A nagyváradi magyar színjátszás egyik fénykorának vezető színészével – ahogy a róla szóló kötet bemutatójának vendégei megfogalmazták –, Miske Lászlóval készült beszélgetőkönyv bemutatójára került sor szeptember 18-án, a színművész születésnapján a Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában. A Jászai-díjas színművésznek ugyanakkor Örökös Tag címet adományozott a színház vezetősége.

A kötet bemutatóján Miske László, illetve a szerző, Molnár Judit mellett részt vett Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő, Kötő József színháztörténész, valamint Hajdu Géza színművész. Kántor Lajos a Komp-Press kiadó Prospero-sorozatáról beszélt, kifejtette, nem is szándékukban újabb kötetet megjelentetni a sorozatban, de a Miske-kötet meggyőzte a kiadó vezetőit, hogy érdemes folytatni. Molnár Judit kiemelte, nagyszerű volt a közös munka a színművésszel, hiszen régi barátok ők ketten, így már az első pillanatban megtalálták a közös hangot. A kötet előszavát Kötő József kolozsvári színháztörténész írta, aki elmondta, együtt kezdték a színházi pályát Miske Lászlóval, aki néhány évig a kolozsvári színházban is játszott, a nagyváradi színházban pedig már pályakezdőként is nagy szerepeket bíztak rá. Az est főszereplője, Miske László kifejtette, megtisztelő ez a sok dicséret, amit kapott. A nagyváradi színházban eltöltött időszakából kiemelte a Szabó József (Ódzsa) rendezővel való közös munkát, mint mondta, rengeteget tanult tőle, ugyanakkor sokszor éjszakákon keresztül vitatkoztak egymással a Körös partján. Beszélt a lelkészi és a színészi hivatáshoz való viszonyáról is, hiszen teológiát végzett és néhány évig a lelkészként tevékenykedett, ezt követően felvételizett a színművészeti főiskolára.
A könyvbemutatót követően Hajdu Géza színművész olvasta fel az Örökös Tag cím odaítélése alkalmából írt laudációt, Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója pedig az ezt tanúsító oklevelet adta át a színművésznek, akinek a portréját ünnepélyesen elhelyezték a színház folyosójának a falán. A főigazgató még felolvasta Gáspárik Attila színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Miske Lászlónak írt levelét is, amelyet alább olvashatnak.

Teljes cikk : szigligeti.szigligeti.ro  

Miske László több mint negyedszázadon át jelképe volt a nagyváradi magyar színjátszásnak, szellemi életnek. Aztán egyre kevesebbet láttuk itthon, hosszú hónapokig egyáltalán, most visszatért: a kétszázadik évfordulóját ünneplô nagyváradi színház az eseményt a Bánk bánnal köszönti, Miske Lászlóval Petúr szerepében.
 Mi kötötte Váradhoz, miért hagyta el, és milyen a visszatérés — kérdeztem; válaszaiból pedig egy kiteljesedett, érdekes, sokoldalú pálya vallomása alakult ki.
— 1966 ôszén kerültem Váradra, a fôiskola elvégzése után. Akkor már ismertem a várost, mivel a színmûvészeti fôiskola elôtt elvégeztem a teológiát, és másodévesen, 56 karácsonyán három napig Váradon legátuskodtam. Nagyon megtetszett ezekben a vérzivataros idôkben a város szelleme, s miután a teológia elvégzése, két évi bágyoni lelkészi szolgálat, majd a színmûvészeti után visszajöttem, úgy találtam, hogy ugyanaz maradt Várad, mint tíz év elôtt. Tetszett, hogy nyugatabbra van, mint szülôvárosom, Torda, vagy Kolozsvár is; felszabadultabb a légkör, jobban jönnek az információk. 66-ban már Magyarország is nyitottabb volt, és Váradon is már lehetett levegôt venni. Nem mondom, hogy nem voltak szorítások, hogy a szekuval ne lett volna dolgom, de, ôszintén szólva, nem is oktalanul. Már teológus koromban sokszor „kérdezgettek", Váradra kerülve pedig színészként, úgymond, kirakatban voltam. Jövés-menés, nem egyszer túl zajos élet...
Undisplayed Graphic 
Teljes interjú : hhrf.org 

Ábel Amerikában filmben
Miske László A gyertyák csonkig égnek című előadásban
Miske László a port.hu-n '

Néhány szerepben a Nagyváradi Színházban


 
Xánthosz, filozófus
Guilherme Figueiredo: A róka meg a szőlő


                                     
Előadó  Szeressük egymást felnõttek!


 

Worchester
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja 



Csongor, ifjú hõs
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde





Ádám
Madách Imre: Az ember tragédiája


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése