Az Erdélyi Fejedelemség megszervezője. A 16. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. 1541 előtt Erdély nem volt önálló ország. Területéhez a leválasztott részek tartoztak (Partium). A lakosság vallási téren is megosztott volt. A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották a három nemzetet. Rendi szervezetük elütött egymástól. Az új állam vezetője névlegesen János Zsigmond fejedelem volt, de a legfontosabb döntéseket Fráter György hozta. Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt, akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburg-katonaságot hívott, erre a török támadásba lendült. Ezért I. Ferdinánd király meggyilkoltatta.
Fráter György
1528-ban az I. Ferdinánd hadai elől Lengyelországba szorult Szapolyai János király szolgálatába fogadta, és főleg diplomáciai feladatokkal bízta meg. Rövidesen ő lett János király legbizalmasabb tanácsosa. 1534-től váradi püspök. A két részre szakadt ország egyesítésére törekedett. Nagy része volt az 1538-i váradi béke megkötésében. 1540-ben János halála után a csecsemő János Zsigmond gyámjaként az ország kormányzója lett.Forrás : hu.wikipedia.org
Frát er György (1485?-1551) Latinosan Frater Georgiusnak, magyarosan György
barátnak, olaszosan Martinuzzinak szokták nevezni, csak rendes nevén
nem, az ugyanis horvát, és így hangzik: Utyeszenics. Ismert horvát
nemesi család sarja volt, fiatalon Corvin János, majd Szapolyai János
anyjának udvarában szolgált, de visszavonult szerzetesnek egy pálos
kolostorba. Azután hirtelen - negyvennyolc éves korában, akkoriban
szinte már öregen - a keleti országrész teljhatalmú urává emelkedik, az
ország sorsának meghatározójává. Hogy lehet ez? 1527-ben - mint a család
egykori familiárisa - csatlakozik az országból menekülő János
királyhoz. Mikor János király visszaszerzi Budát, kormányzója, a
velencei származású Gritti felfigyel a jó eszű szerzetesre, és 1532-ben a
budai vár bírájává teszi.
Teljes cikk : tudasbazis.sulinet.hu
A magyar történelem Mohács utáni időszakának nem
volt nála nagyobb vitákat kiváltó politikusa. Kortársai
és az utókor is igen szélsőséges véleményeket
alkottak személyiségéről, legfőbb vétkeként Buda
1541. évi elestét rótták föl neki, hosszú évszázadokon
keresztül. Ma már tudjuk, nem egy ember hibájából
került török fennhatóság alá az ország fővárosa,
ahogyan azt ő maga is megfogalmazta:
"Cselekedeteimben idáig nem hibáztam, hacsak nem Buda török kézre adásában, de annak nem egyedül én voltam oka."
"Cselekedeteimben idáig nem hibáztam, hacsak nem Buda török kézre adásában, de annak nem egyedül én voltam oka."
Teljes cikk : web.axelero.hu
Fráter György I-II.
Fráter György (1482-1551) horvát származású erdélyi államférfi, bíboros. Szapolyai János katonája volt, majd pálos szerzetes lett; 1527-től a királlyá választott Szapolyai legbizalmasabb tanácsadója. A mohácsi vész utáni zűrzavaros időszakban Fráter György a szétszakadt ország egyesítésére törekedett. A magyar nemzeti királyság megteremtéséért kénytelen volt hitegető, kétszínű politikát folytatni, fondorkodni, hol a törökkel, hol a némettel szemben. Ebben a minden politikai és vallásos izgalmak általános káoszában kellett Fráter Györgynek keresni az utat a maga nemzete számára. Az igazságosan ítélő történetbúvár előtt Fráter György nemcsak korának, de nemzete történetének legnagyobb diplomatájaként fejlődik elő, írja róla Jókai. Az erdélyi fejedelmek nemhiába tekintették politikai mesterüknek Frátert, a török és német között ők is csak diplomáciai fogásokkal és ügyességgel tudták fenntartani Erdélyt további másfél századon át.
Forrás : port.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése