A vasszerkezetű hídnak sokáig fából vert elődei szolgálták a váradiakat.
A Szent László teret (Piata Unirii) és a Bémer-teret (Piata Ferdinand) összekötő hidat emlegetik mint Szent László híd vagy mint Ferdinand híd is, eredetileg viszont Kishíd volt a neve (Nagyhídnak a Sztaroveszky/Magheru úti Baross/Dacia hidat nevezték).
Az első fahidat a Körösnek ezen a szakaszán Csáky Imre püspök verette. Mivel ez csak gyalogoshíd volt, ezért kapta a Kis híd nevet. A híd lábai rövidesen elkorhadtak, ezért új átjárót kellett építeni amit meg elmosott az 1851-es ár. Ezt követően is csak fahídra tellett ami folyamatos javításra és cserére.szorult.
A legutolsó, 1879-re elkészült, fahíd is csak 7 évig bírta ezért sürgősen megoldást kellett keresni.
A Szent László téri vashíd tervvázlatát Nagyvárad mérnöki hivatalában Busch Dávid főmérnök irányításával készítették el 1892 tavaszán.
A városvezetés a kiírt pályázatra jelentkezők közül, főleg anyagi okokból, a Nicholson W.Fülöp tervét fogadta el. Az új hídon 1893 augusztusától indult meg a forgalom.
Mivel a viszonylagos olcsóság az esztétikai érték rovására ment a helyi tanács 1906-ban is tárgyalt a híd kicseréléséről.
A híd padozatát 1912 őszén felújították,de ettől a teherbírása nem nőtt, pedig az egyre sűrűbb forgalom mind nagyobb terheket rótt rá.
Az 1940-es évek elején az új városvezetés elhatározta, hogy lebontatja a statikailag meggyengült hidat, de a háborús évek miatt erre nem kerülhetett sor.
1944 őszén a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a hidat.
A felrobbantott vashíd helyére egy ideiglenes fahíd került.
Ezt követően egy vasbeton híd épült.
Ami napjainkban így néz ki.
Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
A Szent László (Unirii tér) és a Bémer (Regele Ferdinand) teret összekötő egykori Kishíd elődjét Csáky Miklós püspök (1737–1747) verette. „E híd egy új közlekedési utat nyitott, mely Újváros főterét Olaszin keresztül ennek északi kapujával a legrövidebb vonalban kötötte össze s e vonallal Olaszi mai főutcáját alakította meg" – állapította meg Bunyitay Vince. A már említett Kerényi Miklós a Nagyvárad 1878. november 7-i számában azt állította, hogy: „Az alsó, vagy Kis-híd a mult század (18. század) utolsó évtizedében alakíttatott át szekérrel járhatóvá. Azelőtt csak gyaloghíd volt." Lehetséges, hogy így volt, de Kerényi kijelentését nem támasztotta alá semmiféle dokumentummal, bár az is igaz, hogy ennek ellenkezőjét sem bizonyította senki. De lássuk, hogy mit írt még a fahídról az egykori váradi újságíró: „Az alsó, vagy Kis-híd a Nagy-híddal szemben mondhatni művészileg volt készítve, amennyiben két oldalán emelő művekkel volt ellátva és gyalog járója is volt a kispiacz felőli oldalon. Azonban a szekerek részére szűkebb volt a mostaninál a tér, közepén sem volt választó gerenda és így a járművek a hídon tértek ki egymásnak, mi igen sokszor, kivált hetivásár idején megakasztotta a közlekedést, órákra is. (...)"
Szerző : Péter I. Zoltán
Forrás : epa.oszk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése