Nagyvárad, törvényhatósági joggal felruházott város Bihar vármegyében, a Sebes-Körös mindkét partján.Forrás : keptar.oszk.hu
A város a síkságnak és a dombvidéknek találkozásánál,
csinosan
fekszik, tőle É-ra és K-re dombok emelkednek 218 méter magasságig. A
Sebes-Körös a várost ketté hasítja, jobb partján Olaszi
városrész, bal partján V.-Velence, a vár, Váralja és Újváros terül el.
Egészben véve a város nem a legrendesebben
épült, bár egyes részei egész modern városi jellegüek. A Körös jobbparti
részében, melyet a rakoncátlan Páris patak is ketté
vág, a vasúti pályaudvar közelében a káptalan nagy épülete, a kat.
püspök székesegyháza
(épült 1752-80.) és a püspöki palota épülete említendő, melyet nagy kert
övez. A székesegyház terén Szaniszló püspök szobra
áll. Közelében az Újsoron az Erzsébet-leányárvaház, a Ferdinánd-utcában a
Szt.-Vince-intézet s az Országúton a honvédparancsnokság,
a pénzügyigazgatóság s a vármegyei közkórház épülete (1806) áll. Utóbbi
mellett vezet át a Páris patak hídja a főutcába,
melyben az irgalmasok kolostora és a honvédkaszárnya. A főutca
mellékutcáiban is több jelentékeny épületet találni, igy a
Barátok-utcájában a katonai kórházat, a Szaniszló-utcában a
Szt.-József-intézetnek
nevezett árvaházat, az Uri-utcában a királyi jogakadémiát és
főgimnáziumot s a postaigazgatóság épületét, a tágas Széchenyi-téren,
mely V. egyik szép sétahelye, a díszes vármegyeházát, a városházát és
gör. kat. árvaházat. A Sebes-Körös
és Kálvária-hegy (201 m.) közti lapályt a Városliget foglalja el.
A Sebes-Körösön túl fekszik a vár, melyet sáncárok és
vastag,
de már düledező kőfalak vesznek körül; az öt sarokbástyával biró várba
két kapu vezet, egyik a Nagyvásártér, a másik a Szerecsen-utca
felől. A vár belsejében egy kétemeletes épületen át az ötszögletü
várudvarba jutni, melyet kétemeletes kaszárnya vesz körül;
ezen udvaron van a vártemplom is, mely most ruharaktárul szolgál s ott
volt Szt. László bazilikája, melynek
sírboltjában Szt. Lászlón kivül (kinek sírját eddig nem találták meg)
II. István, II. Endre, IV. László, Beatrix és Mária
vannak eltemetve. A vártól K-re és DK-re V.-Velence terül el, benne a
hízlaló, a
szeszgyár, mig a vár közvetlen környéke a Váralja. A vártól Ny-ra a
Nagyvásártér terül el, mellette a László-gőzmalom, az
áruraktárak, a kapucinusok kolostora és a főreáliskola. E teret D. felől
a Pece patak mossa. Innen Ny.-ra az Újváros terül
el, melynek központja a Szt.-László tér, melyen az 1723-33. épített s
sokáig püspöki székesegyházul szolgált
Szt.-László-templom (1893. állítatott fel Szt. László szobra) és a gör.
kat. püspök palotája a nevezetesebb épületek. A közeli
Nagy-Teleki-utcában az Immaculata-intézet, a Nagy-Körös-utcában az
evang. templom,
a Kis-Körös-utcában a lovaskaszárnya áll. Odább Ny. felé a marha- és
lóvásártér terül el, a Pece patakon túl a mulatóhelyül
szolgáló Rhédey-kert (a Rhédey-család mauzoleumával, fürdővel s
lövőhellyel), s több gyár és ipartelep
ötlik szembe.
Nagy-Várad címere.
V. az Alföld egyik jelentékenyebb városa;
székhelye Bihar vármegye törvényhatóságának
és a központi járás szolgabirói hivatalának, továbbá egy r. kat. és egy
gör. kat. püspöknek, káptalannak, királyi itélőtáblának, törvényszéknek,
a járásbiróságnak és királyi közjegyzőségnek, a kereskedelmi és
iparkamarának; van továbbá pénzügyigazgatósága és pénzügyőrbiztosi
állomása, posta- és táviróigazgatósága, államépítészeti
hivatala, közúti kerületi felügyelősége, ügyvédi kamarája, királyi
adófelügyelősége s adóhivatala, tanfelügyelősége, ügyvédi
kamarája, állami állatorvosa, csendőr szárny- és szakaszparancsnoksága.
Itt van a 37. hadkiegészítő kerületnek, egy állandó
vegyes felülvizsgáló bizottságnak és a 4. honvéd gyalogezrednek
széke. Nagy számmal vannak a városnak jelentékeny intézetei is, mint:
királyi jogakadémia, r. kat. papnevelő intézet, premontrei
főgimnázium, állami főreáliskola, felső- és alsófoku kereskedelmi
iskola, iparostanonciskola, r. kat. és gör. kat. tanítóképző
intézet, r. kat. tanítónő- és óvónőképző intézet, bábatanoda, női
kereskedelmi tanfolyam stb. Élénk szellemi életéről tanuskodik,
hogy itt 8 magyar lap jelenik meg, u. m.: a Nagyvárad (XXVII. évf.),
Szabadság (XVI. évf.), Tiszántúl (II. évf.) politikai napilapok, a Jogi
Értesítő (VI. évf.), a Kat. Hitterjesztés Lapja (XVI.
évf.), a Népnevelési Közlöny (X. évf.) és a Gyorsirók Lapja (VII. évf.).
Van továbbá V.-on számos jótékony, tudományos, közművelődési,
társas és iparos egyesület és társulat, valamint több jótékony intézet.
Itt van a Szigligeti-társaság,
alakult 1892. Tagjainak száma: 13 alapító, 59 rendes és 156 pártoló,
együtt 228. Alapvagyona 1200 frt. Célja V és Bihar vármegye
szellemi életének emelése, a tudomány népszerüsítése, a magyar nyelv és
irodalom
terjesztése. Évenkint Szigligeti-emlékünnepélyt és felolvasó üléseket
tart helyben és vidéken. Iványi Ödön sírjára 100 forintos
emléket állított. Kereskedelme és ipara is élénk és fejlett. Az iparágak
közül a szesz-, olaj-, ecet-, tégla- és gyujtófagyártás,
továbbá a malom-, asztalos- és agyagipar vettek nagyobb lendületet;
jelentékenyebb gyári vállalatok: a László-gőzhengermalom
(180 munkás), Emilia-gőzmalom, gazdasági gépgyár, élesztő- és szeszgyár.
Van itt ipartestület és 2 ipartársulat. A lakosság azonkivül
szőllőmívelést és állattenyésztést is űz. V. egyúttal
élénk forgalmi központ, melyből hat felé indul vasút, u. m.:
Püspök-Ladány, Gyoma, Csaba, Vaskóh, Kolozsvár és Székelyhíd
felé. A városban közúti vasút is közlekedik. Van itt továbbá posta- és
táviróhivatal, távbeszélőhálózat, postatakarékpénztár.
Hitelintézetek közül van itt 2 bank, 3 takarékpénztár s 4 szövetkezet,
összesen 1.093,000 frt tőkével s 9,6 millió frt takarékbetéttel.
V. vásárai igen élénkek. Lakóinak száma 1850-ben 22,538 volt.
1870-ben 28,698, 1881-ben 31,324, 1891-ben 38,557, mihez még 2193 katona
járul. A lakosok közt van jelenleg 34,239 magyar,
1014 német, 297 tót és 2527 oláh; hitfelekezet szerint 12,030 r. kat.,
2488 helv. és 10,115 izr. A lakott házak száma 2832.
V. határa 4781 ha. V. közelében, de már határán kivül, Püspökfürdő és
Felixfürdő (l.o.) kedvelt fürdőhelyek feküsznek.
V. a történelmi multat illetőleg egyike Magyarország
lenevezetesebb városainak. Alapítását a források
hol Lászlónak, hol Szt. Istvánnak tulajdonítják, tény az, hogy az
Árpád-házi királyok nagyon kedvelték és azt különös előszeretettel
jelölték ki temetkezési helyül. Szt. Lászlón kivül, aki itt 1080.
püspöki széket rendelt, még itt temették el: II. Istvánt,
II. Endrét, IV. Lászlót, Beatrixot (I. Károly nejét), Máriát (Zsigmond
nejét) és Zsigmodot magát is. Ez utóbbi alatt állítólag
73 temploma volt a városnak, azonkivül a premontrei szerzet is itt
telepedett meg előzör (1130) magyar földön. De a városnak
ezen első virágát tönkre tették először a tatárok, majd a
kunok pusztításai és a III. Andrást követő belvillongások. Kedvezőbb
helyzetbe csak I. Lajos és főleg Mátyás király alatt
jutott, ki Bihar vármegye főispánságát Vitéznek adván, ez által a bihari
főispáni és V.-i püspöki méltóságot
egyesítette és alkalmat nyujtott V.-nak újabb emelkedésére. 1474. a
törökök pusztították el. Sokat tettek V.-nek szépítésére
a püspökök, különösen Thurzó Zsigmond, Perényi Ferenc és mások. 1538
febr. 4. itt béke köttetett Ferdinánd s Szapolyai János között, amelyben
egymást kölcsönösen elismerték királynak. 1556. kemény ostromot állott
ki és 1557. átadatott Izabellának. Ezután a várost csaknem mindig
erdélyi fejedelmek birták, kik itt gyakorta laktak. Fráter
György életében a reformáció hasztalan próbált ide bejutni, de 1558-ban
már számos követőre talált, kik itt tüstént főiskolát
és könyvnyomtató műhelyt állítottak. Ezen első állandó nyomdát Hofhalter
Ráfáel állította fel, később Szenczi Kertész Ábrahám
állított másikat 1640. és ez V.-nak török kézre jutásáig (1660)
tevékenyen működött. 1598. Mohammed pasa eredménytelenül ostromolta
V.-ot. 1660. Ali basa 60,000 emberrel ostrom alá vette
a várost és azt el is foglalta, illetőleg kapituláció mellett vette át,
melynek értelmében az őrző sereget Debrecenbe szállította.
Ekkor alapították a V.-i főiskola megmaradt és átköltöztetett tanulói a
debreceni kollégiumot. A császáriak V.-ot csak négy
évi ostrom után tudták 1692. visszavenni. A törökök kiűzése után V. négy
külön községre szakadt, u. m.: V., V.-Váralja, V.-Olaszi és Velence.
1703. a Rákóczi-pártiak által ostrom alá
vétetvén, egy időre Herbeville tábornok által fölszabadíttatott, de
Palocsay kuruc vezér annyira szorította, hogy Bekker
várparancsnok minden rézedényt összeszedetett pénzverésre és azt
nyomatta rá: In necissitate Varadiensi. Mária Terézia 1777.
itt a görög katolikusok részére püspökséget és káptalant alapított.
Később a püspökök és a város között volt sok viszály,
mely bénítólag hatott a város ügyeire, s melyet tetézett az 1836-iki
tűzvész. 1849. a magyar kormány kénytelen lévén Debrecenből menekülni,
amit megőrizni óhajtott, azt V.-ra küldötte,
mi által rövid időre az ország második városává lett.
Forrás : mek.oszk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése