Rimler Károly, a városépítő polgármester

Rimler Károly Nagyvárad polgármestere 1901-1919 között

A bemutató előtt Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője beszélt néhány szóban a második Holnap Antológia reprint változatának II. kötetéről. Tóth János röviden ismertette, milyen körülmények között született meg a második antológia, miért nem lett egy harmadik antológia is és hogy szűnt meg a Holnap Irodalmi Társaság. A rövid ismertető után Kupán Árpád történész a tanulmány szerzője, Szűcs László a Várad folyóirat főszerkesztője és Cseke Attila szenátor, nagyváradi polgármester jelölt beszélgettek a Rimler Károlyról szóló Várad különszámról. Kupán Árpád elmondta, hogy több okból is aktuálisnak találta a témát, hiszen ebben az évben van Rimler Károly polgármesterré választásának 110-ik és halálának 90-ik évfordulója. Hozzátette, hogy azért is fontosnak tartja Rimler emlékezetének felelevenítését, mivel a Rulikowski temetőben található síremléke veszélyben van. Tanulmányát is azzal zárja, hogy a síremléket mindenképp meg kell menteni. Koncert
A továbbiakban a Rimler nevéhez fűződő megvalósításokról esett szó. Többek között neki köszönhető a csatornázás, a vízhálózat kiépítése, a színház és a városháza felépítése stb. Cseke Attila elmondta, hogy számára nagyon tanulságos Rimler élete és munkássága, hiszen nem csak a mindennapok polgármestere volt, hanem jövőképpel is rendelkezett. „Számomra ez a mára kivetített üzenete. A jó polgármester nem csak a mindennapos problémákkal kell foglalkozzon, hanem a város fejlesztésével is”-fejtette ki. Hozzátette, hogy a város meg kell találja azt a két-három területet, amelyben rendkívüli eredményeket érhet el. A beszélgetés végén Kupán Árpád elárulta, hogy következő munkájában Soós Istvánról, a városvédő polgármesterről fog írni. A beszélgetést követően a nagyváradi Garden Beat zenekar szolgáltatta a hangulatos muzsikát a múzeum előtti szabadtéren. Az irodalmi beszélgetésen résztvevők mellett a járókelők is megálltak, amikor az ismert dalok – többek között Rolling Stones, Bob Marley szerzemények – felcsendültek. A közel egy órás koncertet kicsik és nagyok, idősek és fiatalok egyaránt élvezték.
Forrás : erdon.ro

Nagyvárad építészeti arculatának meghatározó személyisége Rimler Károly, aki nemcsak igen hosszú ideig a várost vezető polgármesterként, hanem – amint az Ionescu Nikolett Kupán Árpáddal készített interjújából is kiderül – még polgármestersége előtt – már rendőrfőnökként is sokat tett a városért.
Meghallgatható az interjú erdely.ma
  

Kupán Árpád :A városépítő Rimler Károly

 A felvidéki, Pozsony melletti Nagylévárdról került Békéscsabára a német eredetű, de magyarrá nevelt I. Rimler Károly, az édesapa, aki ott szolgált evangélikus lelkipásztorként, ott vette nőül a békéscsabai tanítónőt, Sztraka Emíliát. Elsőszülött fia, a későbbi polgármester szintén a Károly nevet kapta a keresztségben. Az édesapa, mikor családjával Nagyváradra költözött az itteni evangélikus gyülekezet megválasztott lelkészeként 1863-ban, a hatéves gyermekével és feleségével érkezett. Itt az évek során még öt gyermekük született, de egyikük csak két évet élt meg. Jól választottak a nagyváradi evangélikusok, mert nem csak hűséges pásztort és jó szolgát nyertek ezáltal, aki felvirágoztatta gyülekezetét, de felvállalta a város közügyeinek szolgálatát, és gyermekeit is ebben a szellemben nevelte.
Tovább varad.ro

Biró Rozália beszéde Rimler Károly sírhelyénél

Nagyvárad mindig is azon városok közé tartozott, amely tevékeny formálója volt az Erdélyben, Partiumban végbemenő folyamatoknak. A 20. század hajnala soha nem látott fejlődést hozott városunk számára, olyan történések által, mint a Villanytelep beindulása, mellyel megkezdődik a villamos energia térhódítása városunkban, megépülnek a város arculatát meghatározó palotasorok, amelyek által Nagyvárad, a szecessziónak, közép-európai viszonylatban egyik jellegzetes városává válik, megindul a villamosközlekedés, új városháza épül.
Ady 1903. június 21-én így ír a Nagyváradi Naplóban A fölforgatott Nagyvárad és az új városháza címen a tervező ifj. Rimanóczy Kálmánról, de nem feledkezik meg a helyszín okozta gondokról sem: „Mennyi akadállyal kellett megküzdenie. Odaszorult egy elnyomott zugba, melyre ránehezedik egy művészietlen templom, melyet eléktelenít egy nyomorúságos part, s elsikkaszt egy szegény utca..."
És több mint, egy évszázaddal később, most, a jelenben is, még mindig aktuálisak Ady sorai, ki így folytatja: „Mi csak konstatálni tudjuk, hogy az új székház monumentális, hódító. Érezteti a szemlélővel azt a definíciókba nem férő gazdag, titkos, elragadó érzését, melyet csak az igazi művészet tud felébreszteni. És ahogy bejárjuk a fölforgatott, a készülő, a modern városalapítók lázában égő Nagyváradot, úgy érezzük, hogy az új székház méltó arra, hogy hozzáépüljön a jövendő Nagyvárad..."

Tovább birorozalia.ro