Lóránt Gyula

Lóránt Gyula (született Lipovics Gyula, Kőszeg, 1923. február 6. – Szaloniki, 1981. május 31.) magyar labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző.

Kőszegen - az 1937-ben megnyílt líceum második osztályába kerülve - 1940-ben kezdett játszani, 16 évesen a Kőszegi Sport Egylet első csapatában. Parádés játéka miatt felfigyeltek rá és bekerült az ifjúsági válogatottba. 1940. december 8-án Splitben 5–3-ra verték Horvátország ifjúsági válogatottját. 1941-ben a 3. osztályt már Szombathelyen, az Állami Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskolában kezdte és átigazolt a Szombathelyi FC-be. A SZFC 1942-ben az NB II. első helyén kezdte a Zrínyi csoport tavaszi fordulóját, és jobb gólaránnyal felkerültek bajnokként az NB I-be. Az SZFC a bajnokságban második helyen végzett, ez volt fennállásának legszebb eredménye. Érettségi után 1943. július 31-én lett a Nagyváradi AC igazolt játékosa. Első meccsükön Szatmáron egy barátságos mérkőzésen 11–2-re nyertek. Első NB I-es mérkőzését a NAC-ban a Szolnok ellen játszotta. A NAC 5–2 -re győzött, Lóránt Gyula balösszekötőként szerepelt. 1943.november 21-én lőtte élete első NB I-es gólját 20 méterről a Gamma válogatott kapusának a hálójába. 1944. június 4-én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, 9–2-re nyertek és bajnokok lettek a bajnokságban. 1944 október 13-án a Nemzeti Vasasban, először lépett pályára. Az 5 nagyváradi játékossal megerősített Vasas a Csepel ellen 5–2-re nyert. 
2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin minden idők legjobb magyar labdarúgói között a 37. helyre sorolta.
 37 mérkőzésen játszott a magyar válogatottban, az Aranycsapat középhátvédjeként. A Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Szerepelt az évszázad mérkőzésén és az 1954-es világbajnokság berni döntőjében is.
 1981-ben a PAÓK vezetőedzőjeként a görög bajnokságban az Olimbiakósz elleni rangadó 76. percében szívrohamot kapott a kispadon, miután csapata kihagyott egy nagy helyzetet
További információk hu.wikipedia.org

Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje keménységéről, fegyelmezettségéről és hihetetlen rúgótechnikájáról volt híres. A válogatottban 37 alkalommal szerepelt, olimpiai aranyérmes, világbajnoki ezüstérmes, több nagynevű külföldi klub edzője is volt, a görög PAOK-kal bajnokságot is nyert. 

Útja és pályája azonban korántsem volt ilyen egyenes, 1949-ben előbb tiltott határátlépés miatt internálótáborba került, majd szintén ugyanabban az évben életveszélyes sérülést szenvedett egy Győr elleni meccsen. Csak keménységének és szívósságának köszönheti, hogy felépült és ismét a válogatott kihagyhatatlan tagja lett. Egy anekdota szerint a Honvéd vezetői ultimátumot adtak Lórántnak, hat hetet kapott, hogy összeszedje magát és lefogyjon. Ebben az időben egy kölcsönlabdával edzett a farkesréti temető melletti területen, edzőpartnere pedig a felesége volt. A Honvéd végül leigazolta és mind klubszinten, mind a válogatottban dicsőséges évek következtek a védő életében.

Tovább futball-anno.blogspot.ro 

Születési hely,dátum: 1923.február 6. Kőszeg, Magyarország

Halálozási hely,dátum: 1981.május 31.Szaloniki, Görögország

Poszt:  Középhátvéd

Csapatai: Kőszegi SE, Szombathelyi FC, Nagyváradi AC, Nagyváradi Szabadság SK, Vasas SC, Budapesti Honvéd

Válogatottság: 37 mérkőzés 0 gól

Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

Ismertető:

Eredeti neve: Lipovics Gyula. A Kőszegi SE, a Szombathelyi FC, a Nagyváradi AC, a Nagyváradi Szabadság SK, a Vasas SC, majd a Budapesti Honvéd középhátvédje, 1948 és 1955 között 37 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. Az Aranycsapat gránitkemény középhátvédje hosszú utat tett meg a hármas számú mezig. Sokáig csatárt (többnyire jobbszélsőt), majd fedezetet, azután szélsőhátvédet játszott. Végül a védelem tengelyébe állt, és annak valódi pillérévé vált. A válogatottban – két mérkőzés kivételével, amikor jobbhátvéd volt – már állandóan a középhátvéd helyén szerepelt. Ragyogó fizikai felépítése, mintaszerű állóképessége jelentette azt az alapot, amelyre labdarúgó-tulajdonságai épültek. Kitűnően helyezkedett, biztosan szerelt fejjel és lábbal, nagyszerűen rúgott. Ütemérzéke, taktikai érettsége és fegyelmezettsége szintén kifogástalan volt. A legnehezebb helyzetekben is feltalálta magát. Talán gyorsasága maradt el némileg erényei mögött, de ez csak ritkán tűnt fel. Küzdőképessége ellen sem lehetett kifogás. Játékának keménysége azonban néha átlépte a megengedett határt. Pályafutásának csúcsát a helsinki olimpia idején érte el. Legjobb játékát a döntőben, 1952. augusztus 2-án, a Jugoszlávia elleni mérkőzésen (2:0) nyújtotta. Visszavonulása után 1962 augusztusa és 1963 áprilisa között a Bp. Honvéd edzője volt, majd az Oroszlány együttesét irányította. 1963. decemberében külföldre távozott, a Német Szövetségi Köztársaság hét első osztályú csapatánál kapott szakvezetői megbízást. Sikeres edzői pályafutásának állomásai: SV Rheydt, 1. FC Kaiserslautern, MSV Duisburg, 1. FC Köln, Kickers Offenbach, PAOK Szaloniki (csapatával görög bajnoki címet nyert), Eintracht Frankfurt, Bayern München, Schalke 04. Öt év után visszatért korábbi edzői sikerének színhelyére, Szalonikibe, ahol a következő év tavaszán a PAOK kispadján érte a halálos szívroham...

Forrás : focitortenelem.blogspot.ro 

Lóránt Gyula képtelen volt bármely közegbe beilleszkedni, kényszeresen áthágta a szabályokat, olyannyira, hogy még az NST oldtimer válogatottba is sikerrel küzdötte be magát, holott csak az aranycsapat előtti időkből válogatunk. Pedig Lóránt Gyulát nem könnyű kedvelni. Lóri, az ő különös, nyíltszívű módján ismerkedett a külvilággal: ami szembejött, abba belerúgott egy irtóztatót, hadd derüljön ki rögtön, mivel is áll szemben.

Lóránt Gyula nem ivott, soha egy szál cigarettát el nem szívott, alázata nem ismert határt. Az edzéseket nemcsak a legnagyobb intenzitással végezte, de különadagokkal kínozta magát. Futott, gimnasztikázott, fordult. A fordulás volt a mániája, védőjátékos számára élet-halál. Gránitkemény középhátvéd, csak semmi sallang, semmi cifrázás, a legcsekélyebb kockázat is bűn. A meccseken, mikor először találkozott a középcsatárral, gyengéden beletiporta a gyepbe, majd látványos szabadkozásba kezdett, épphogy a kezét nem kezdte tördelni nagy restelkedésében. De a következő necces labdára garantáltan ő ért oda egy ütemmel korábban, ha mégsem, már süvített is Puskás hangja – Lóóóóri… meddig villog még az a center?

Rendkívül zárkózott volt, a Kocka becenév (Kocsis) sokkal inkább őt illette volna, Lóri élére volt rakva, a Himnuszt is szoros, merev vigyázzban hallgatta, nehezen oldódott fel. Sosem kezelt le senkit, nem voltak allűrjei, de mégis, úgy viselkedett, mintha külön kaszthoz tartozott volna. Pesti értelmiségi társaságban járt, rajongott a magyar komolyzenéért, önmagát edzette, szabadidejét is a felkészülésnek, a sportnak rendelte alá. Nem minden társa rajongott érte, Puskás többször is gonosznak nevezte, fösvénynek, aki a kisujját sem mozdítja a közösségért. Ő volt a nagy magánzó.

Tovább focitortenelem.blogspot.ro 

 

Hazahozatala után ismét eltemették Lóránt Gyula, az egykori Aranycsapat középhátvédjének hamvait pénteken szülővárosában Kőszegen.

Kőszeg város díszpolgárát elsőként Huber László polgármester búcsúztatta a ravatalnál, majd a Magyar Labdarúgó-szövetség nevében Dunai Antal olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság képviseletében Molnár Zoltán a szervezet főtitkára, az egykori játékostársak nevében Várhidi Pál búcsúzott tőle. 
Forrás : MTI

 Forrás : fftszerkesztoseg.web4.hu

 Forrás : wiki.phantis.com

 Forrás : labdarugo.be

Forrás : focitortenelem.blogspot.com

Forrás :nst.blog.hu

 

Hazahozták a 37-szeres válogatott focista, Lóránt Gyula földi maradványait. Halálának közelgő 30. évfordulóján özvegyének kezdeményezésére szülővárosában, Kőszegen helyezték örök nyugalomra az Aranycsapat középhátvédjét. Lóránt Gyula a kisvárosban kezdte sportpályafutását, majd 1941-től a Szombathelyi FC-ben is játszott. Edzőként 1983-ban Szalonikiben a kispadon kapott szívrohamot, amikor csapata kihagyott egy nagy helyzetet.
Huber László - polgármester, Kőszeg"A sportvilág most Kőszegre figyelt. Nagy jelentőségű nap az ország ladarúgó életében. Lóránt Gyula visszatérhetett a szülővárosába. A kőszegieknek ez rendkívüli öröm."
A világhírű focista özvegye kezdeményezte, hogy németországi nyughelyéről hazakerültek a hamvak.
Lóránt Zsófia
"Egyszer voltunk itt Kőszegen. 3-4 éves volt a kislányunk, és azért jöttünk, hogy nekem Kőszeget és Pusztacsót megmutassa. A Jurisics várat, hogy hol fociztak, ez fontos volt neki."
 Videó : sztv.hu