A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki
oda helyezte a Bihari Püspökséget. Mi sem volt természetesebb, minthogy a
király alakjának szobrot emelnek a város főterén.
Ezt már 1390-ben is megtették. Akkor állították az első Szent László szobrot; minden bizonnyal a Kolozsvári testvérek műve volt. 1660-ban amikor a törököknek sikerült bevenniük Várad várát, a szobor is elpusztult. Egyszerűen beöntötték.
A ma látható királyszobor felállítását Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezte. 1893. szeptember 10-én avatták.
Szent László alakja egy három méter magas talapzaton áll. A király fején korona, vállán palást látható. A szobor vasrácsos kerítésének négy sarkán egy-egy címertartó oroszlán áll.
A szobrász, Tóth István Stróbl Alajos műtermében dolgozott.
Eredetileg nem itt állt az emlékmű, hanem a Szent László téren, csak 1923-ban került a mostani helyére. A városvezetés bontatta le (1923. július 13-án), hogy helyébe I. Ferdinánd király lovas szobrát helyezzék. A római katolikus egyház a püspöki palota kertjében állíttatta fel, ahol ma is van.
Szent László király halálának 800. évfordulójára készült a szobor.
Ezt már 1390-ben is megtették. Akkor állították az első Szent László szobrot; minden bizonnyal a Kolozsvári testvérek műve volt. 1660-ban amikor a törököknek sikerült bevenniük Várad várát, a szobor is elpusztult. Egyszerűen beöntötték.
A ma látható királyszobor felállítását Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezte. 1893. szeptember 10-én avatták.
Szent László alakja egy három méter magas talapzaton áll. A király fején korona, vállán palást látható. A szobor vasrácsos kerítésének négy sarkán egy-egy címertartó oroszlán áll.
A szobrász, Tóth István Stróbl Alajos műtermében dolgozott.
Eredetileg nem itt állt az emlékmű, hanem a Szent László téren, csak 1923-ban került a mostani helyére. A városvezetés bontatta le (1923. július 13-án), hogy helyébe I. Ferdinánd király lovas szobrát helyezzék. A római katolikus egyház a püspöki palota kertjében állíttatta fel, ahol ma is van.
Szent László király halálának 800. évfordulójára készült a szobor.
Forrás : kozterkep.hu
Fotó forrása Többarcú Nagyvárad Facebook oldal
Az első világháború utáni hatalomváltás magával hozta az Erdélyben
felállított emlékművek eltávolítását, megrongálását vagy legjobb esetben
áthelyezését. Ez történt Nagyváradon is. Az új hatalom képviselői nem
nyughattak, míg Szent László király emlékművének helyébe fel nem
állították Ferdinánd király szobrát, és el nem távolították Szacsvay
Imre 1848-as szabadságharcos és Szigligeti Ede szobrát.Tovább a hhrf.org/erdelyinaplo-n '
Szent László szobor a székesegyház előtt
A szobrot Schlauch Lõrinc püspök rendelte meg Tóth István szobrászmûvésztõl, aki akkor Strobl Alajos budapesti mûhelyében dolgozott.
A Szent László bronzszobor 1893 szeptember 10.-én került a nevét viselõ tér közepére.
A lovagkirály szobra három méter magas; négy sarkánál egy-egy kisebb talapzaton címerpajzsot tartó bronzoroszlánokat helyeztek el.
A címerpajzsokon Magyarország, Nagyvárad és Schlauch bíboros címere, valamint Szent László pecsétje
láthatóak.
A püspöki palota kertjébe, a székesegyház elé 1923-ban helyezték át hogy helyet csináljanak Ferdinánd román király lovasszobrának.
Szöveg és a fotók forrása facebook.com/Többarcú Nagyvárad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése