Nagyváradi Nagyhíd , ma Dacia híd

Az eredetileg, és több alkalommal újraépített Nagyhíd mindig fából volt készítve (hogy kép lenne róla arról nem tudok, talán rajzon megtalálható).1891-1892-ben döntötte el a város hogy kicserélik egy vashídra, amelyet takarékossági megfontolásokból minden dísz nélkül szándékoztak kivitelezni. A híd megépítésére a budapesti Danubius Hajó- és Gépgyár, illetve Neuschloss Miksa cége kapott megbízást (a képen a szóban forgó híd a legtávolabbi).Több neve is volt (Nagyhíd, Baross híd, jelenleg Dacia híd); ezen az 1965-ös képen Augusztus 23 hídnak hívták.A második világháború végnapjaiban a németek fel akarták robbantani a vashidat, de ez nem sikerült teljesen. Sérüléseit kijavították de az ötvenes évek elején mégis lebontás alá került és egy vasbeton híd került a helyére.Ez utóbbit 1999-ben felújították és többsávosra bővítették.
Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook oldal

Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész írja :
Milyen is lehetett a fából vert Nagyhíd? Erre keresett választ Kerényi Miklós újságíró is a Nagyvárad 1878. november 5-i számában: „A felső vagy Nagy-híd nevét alkalmasint onnan vette, mert az alsó vagy Kis-híd csak gyalogjárókra volt kezdetben építve. (...) Azon a helyen, hol a Nagy-híd mostan áll, már századok óta állhatott híd, mert a víz medre mindig tele volt ott régi elkorhadt czölöpök maradványaival, ugy, hogy a tutajok csekélyebb víz állásnál alig voltak képesek ott áthaladni. A híd igen egyszerű volt, hídfő nem létezett, hanem a parttól mintegy három ölnyire emelkedett az első hídláb, mely hat oszlopból állott és így tovább a túlsó partig lehetett vagy 12 láb, mert a híd hosszabb volt mint a mostani, s csak később az újvárosi részen töltötték a medret, amint az ott lévő töltésből is látható. E gyönge lábakra tétettek azután hosszabb-rövidebb gerendák, azokra a keresetlen fából készült hosszabb-rövidebb pallók, és azokra lett erősítve az egyszerű, faragatlan, gyalulatlan korlát, mely midőn szekerek haladtak a hídon, izgett-mozgott, sőt helyen-helyen ki is dőlt; gyalog-járda nem létezett, ennek következtében nagyobb heti vásároknál a gyalog-járók szinte élet-veszély között juthattak át a hídon. (...) Ezen primitív állapotú hidat az 1817-ik évi május 31-ikén jött árvíz, mely már délután öt óra tájba a híd pallóit is elérte, éjjel elsöpörte. Az új híd csak öt év múlva, 1822-ik évben készült el; addig folytonosan építették. Az átjárást e hosszú idő alatt két halász csolnakkal eszközölték a halászok 2 Kr. díjért. (...) Az új hídon már gyalog-járda is volt és így némi kényelem a közönségre nézve. E hidat aztán az újabb időben ismét átalakították, miután a régi lábak elkorhadtak, az új híd több lábakat nyert." A Kerényi által említett átalakítás gyakorlatilag egy újabb fahidat eredményezett. Ezt 1878 januárjában kezdték előkészíteni. Sok gerendát és cölöpöt halmoztak fel a parton, és az első hídlábat is leverték. Mellette egy gyalogoshidat emeltek. A híd nyárra elkészült, de hogy ez maradt-e meg a vashíd építéséig, avagy építettek még egy újabb fahidat is, erre nézve nem találtunk semmiféle dokumentumot. Az ellenben tény, hogy 1890-re a fahíd nagyon elöregedett.
Tovább a epa.oszk.hu-n '