A város a Tisza síkságának részét képező Körösök síksága és a Várad-Báródi-medence találkozásánál terül el, 126 méteres tengerszint feletti magasságon. Északkeleten a Rézalja dombvonulatához tartozó Hegyköz dombjai határolják, ezek alacsony szintjük ellenére hirtelen emelkednek a város fölé, azt a látszatot keltve, mintha magasak lennének. Egyes utcák felszaladnak a dombokra, mások mélyen benyomulnak a lankás vonulatok közé. A település legnagyobb része a Sebes-Körös árterületén és alsó teraszain alakult ki. A Körös árterületét vastag kavics- és homoklerakódás alkotja, ebbe a folyó 2-3 m mélyen bevágta magát. A gyakori áradások miatt a központon áthaladó mederszakaszt kimélyítették, és e partszakaszt mindkét oldalon kiépítették, valóságos falak közé szorítva a vizet, ugyanakkor több gátat emeltek a mederben. Ezen az árterületen van a város központja, amely a hajdani Váralja, Újváros, Velence és Olaszi városrészekből áll, továbbá a lakónegyedek: Őssi, a Cantemir, a Rogériusz nagyobbik része, valamint a nyugati ipari övezet. A széles alsó teraszok ideális körülményeket biztosítottak a város terjeszkedése számára. Az első 6-10 méteres teraszon épült Szőllős egy része, a nagyállomás környéke, a Rét, a Rogériusz egy része; a második, 15-20 méteres teraszon pedig Szőllős másik része és a repülőtér.Tovább : nagyvarad.gportal.hu
Az Egyváradi Blogja Nagyváradról blog Nagyváradról és környékéről szól,az Egy Váradi Facebook társoldala.A blogban nézhet fotókat,videókat Nagyváradról,valamint olvashat híreket,személyes véleményeket városunkról. Őrizzük meg Nagyváradot és az emlékeit a következő nemzedékeknek,mert felgyorsult az új Várad képének az átalakítása' Isten hozta Nagyváradon és környékén'
Oldalak
▼
2013. május 22., szerda
Dukrét Géza : Nagyvárad története
Nagyvárad (Oradea, Grosswardein), Bihar megye székhelye, Románia nyugati
részén, a határtól 8 kilométerre fekszik, a Sebes-Körös két partján. Az
ország, egyben Erdély nyugati kapuja. Két fontos út halad át rajta: az
északról dél felé húzódó országút, valamint a Sebes-Körös völgyét
követő, Erdélybe vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti
Közép-Európát Délkelet-Európával, sőt a Közel-Kelettel.A kedvező földrajzi fekvés hozzájárult a város gazdasági
fejlődéséhez, a kereskedelem virágzásához is. Évszázadokon át itt
cseréltek gazdát az Alföld és a közeli hegyek lakosainak termékei. Ez
meghatározta a lakosság toleráns viselkedését, civilizációs szintjét is.
A város a Tisza síkságának részét képező Körösök síksága és a Várad-Báródi-medence találkozásánál terül el, 126 méteres tengerszint feletti magasságon. Északkeleten a Rézalja dombvonulatához tartozó Hegyköz dombjai határolják, ezek alacsony szintjük ellenére hirtelen emelkednek a város fölé, azt a látszatot keltve, mintha magasak lennének. Egyes utcák felszaladnak a dombokra, mások mélyen benyomulnak a lankás vonulatok közé. A település legnagyobb része a Sebes-Körös árterületén és alsó teraszain alakult ki. A Körös árterületét vastag kavics- és homoklerakódás alkotja, ebbe a folyó 2-3 m mélyen bevágta magát. A gyakori áradások miatt a központon áthaladó mederszakaszt kimélyítették, és e partszakaszt mindkét oldalon kiépítették, valóságos falak közé szorítva a vizet, ugyanakkor több gátat emeltek a mederben. Ezen az árterületen van a város központja, amely a hajdani Váralja, Újváros, Velence és Olaszi városrészekből áll, továbbá a lakónegyedek: Őssi, a Cantemir, a Rogériusz nagyobbik része, valamint a nyugati ipari övezet. A széles alsó teraszok ideális körülményeket biztosítottak a város terjeszkedése számára. Az első 6-10 méteres teraszon épült Szőllős egy része, a nagyállomás környéke, a Rét, a Rogériusz egy része; a második, 15-20 méteres teraszon pedig Szőllős másik része és a repülőtér.Tovább : nagyvarad.gportal.hu
A város a Tisza síkságának részét képező Körösök síksága és a Várad-Báródi-medence találkozásánál terül el, 126 méteres tengerszint feletti magasságon. Északkeleten a Rézalja dombvonulatához tartozó Hegyköz dombjai határolják, ezek alacsony szintjük ellenére hirtelen emelkednek a város fölé, azt a látszatot keltve, mintha magasak lennének. Egyes utcák felszaladnak a dombokra, mások mélyen benyomulnak a lankás vonulatok közé. A település legnagyobb része a Sebes-Körös árterületén és alsó teraszain alakult ki. A Körös árterületét vastag kavics- és homoklerakódás alkotja, ebbe a folyó 2-3 m mélyen bevágta magát. A gyakori áradások miatt a központon áthaladó mederszakaszt kimélyítették, és e partszakaszt mindkét oldalon kiépítették, valóságos falak közé szorítva a vizet, ugyanakkor több gátat emeltek a mederben. Ezen az árterületen van a város központja, amely a hajdani Váralja, Újváros, Velence és Olaszi városrészekből áll, továbbá a lakónegyedek: Őssi, a Cantemir, a Rogériusz nagyobbik része, valamint a nyugati ipari övezet. A széles alsó teraszok ideális körülményeket biztosítottak a város terjeszkedése számára. Az első 6-10 méteres teraszon épült Szőllős egy része, a nagyállomás környéke, a Rét, a Rogériusz egy része; a második, 15-20 méteres teraszon pedig Szőllős másik része és a repülőtér.Tovább : nagyvarad.gportal.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése