Nagyvárad egyik kiemelkedő személyisége Péter I. Zoltán.Nagyon jól ismeri Nagyvárad múltját és jelenét.Könyveket és cikkeket irt és írni fog Nagyváradról.
Életútja
Szülővárosában, a 3. számú (ma Ady Endre) Líceumban érettségizett (1967) és a Nagyváradi Műszaki Politechnikum épületgépészeti tervező szakán végzett (1970). A BME műemlékvédelmi szakmérnöki kar hallgatója (1998–1999) A nagyváradi Constructorul Szövetkezet tervezője, majd osztályvezetője (1970-1994); a Bihari Naplómunkatársa, (1994–2009), majd a nagyváradi Várad folyóirat főmunkatársa. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a nagyváradi Ady Társaság, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagja.
Munkássága
Gyűjteményes kiadásokban, napilapokban (pl. a Bihari Naplóban 1990-től Vigyázó kövek és Mesélő képeslapok sorozatcímek alatt) és folyóiratokban Nagyvárad egyházi és világi műemlékeit ismerteti több száz cikkben. Több könyvet írt Ady nagyváradi tartózkodásairól a városba érkezésétől utolsó látogatásáig, illetve erdélyi életéről. A Liviu Borcea-Gheorghe Gorun szerkesztette Istoria orașului Oradea (Nagyvárad 1995) című városmonográfia munkatársaként Nagyvárad 18-19. századi építészettörténetét dolgozta fel. Szerzője a Nagyváradi séta című rövidfilm-sorozatnak és a Zarándokúton Ady Endrével című dokumentumfilmnek (Koczka Györggyel, 1994), Közreműködött több Nagyváradot, illetve váradi személyiségeket bemutató dokumentufilmben. A legismertebb talán A tegnap városa, Ráday Mihály filmje. Munkásságát Podmaniczky-díjjal (2004), szülővárosában Pro Partium-díjjal (2001), a Fényes Elek-díjjal (2004) és a Magyar Kultúráért Díjjal (2005)ismerték el. 2010-ben megkapta a Román Kulturális Minisztérium Kiválósági Oklevelét.
Álneve: péteri. PIZ.
Kötetei és társszerző tovább >>>
Péter I. Zoltán
Nagyvárad, ahogy Ady először láthatta
Az irodalomtörténészek egyöntetű véleménye szerint Nagyvárad jelentős hatással volt Adyra, sorsfordító szerepet játszott életében, szellemi fejlődésében és művészi kibontakozásában. Élete, emberi, költői és eszmei-politikai fejlődése új irányba vág, egyre gyorsuló irammal – fogalmaz Kovalovszky Miklós. De hát milyen is volt Ady korában ez a város, milyennek láthatta a fiatal újságíró, amikor először ellátogatott ide? Mielőtt még 1900. január első napjaiban a Szabadság napilaphoz szerződött volna, decemberben ellátogatott Nagyváradra, hogy találkozzon az itteni újságírókkal, elsősorban Pásztor Bertalannal, aki a váradi kiadó vezetőjének, Laszky Árminnak a nevében tárgyalt vele Debrecenben az átszerződéséről.
Egy téli napon, valamikor 1899 decemberében – valószínűleg karácsony és újév között – a vonatból kiszállva Ady Nagyváradon először a több mint fél évszázada megépített romantikus stílusú pályaudvarral – ahogy akkor nevezték: az indóházzal – szembesült. Majd csak a következő év tavaszán fognak hozzá az állomásépület kibővítéséhez, részbeni átépítéséhez, hogy a ma is ismert külsejét elnyerje. Az indóház előtti térséget szemben egy hosszú téglakerítés határolta. E mögött húzódtak a káptalani kertek, másik végükön a tíz házból álló Kanonok sorral. Ugyanott, de már a püspöki kertben a barokk korban épített székesegyház és püspöki palota húzódott. Ezekkel majd később ismerkedik meg Ady.
Az állomás előtt bérkocsik sorjáztak: kétlovasok, azaz fiákerek, illetve egyfogatúak, konflisok. Biztosak lehetünk abban, hogy Ady nem gyalog tette meg a központban levő Magyar Király Kávéházhoz vezető utat, hogy ott találkozzon a váradi újságírókkal, hanem felült az egyik járműre. Sohasem szerette a gyaloglást, s később, ha csak tehette, váradi évei alatt is bérkocsival közlekedett. Legtöbbször a Grünfeld Herman kocsikáztatta, de utazott a Perjéssy fivérekkel is. A kocsikázás egyébként nem volt olcsó mulatság: egyórányi utazás árából már egy szerényebb szobát lehetett bérelni a Zöldfa vagy a Sas fogadóban.Tovább>>>
Cikkek a Várad.ro-n.Kattintson a linkre '
Péter I. Zoltán könyvei a Tujaponton
Ady Endre regényes életrajza Nagyváradon
Kiadó: Noran KiadóSzerző: Péter I. Zoltán
A szerző Ady Erdélyben című képeskönyve és a múlt évben megjelent, nagy
sikert aratott Ady és Léda - egy szerelem története című levélregénye
után ezúttal a költő Nagyváradon töltött éveit írta meg hitelesen,
dokumentumokra támaszkodva, de mégis a szép...
Részletes leírás, rendelés >>>
Ady Erdélyben
Kiadó: PÉCSI DIREKT KFTSzerző: Péter I. Zoltán
"E könyv címe láttán az olvasó joggal kaphatja fel a fejét: már
találkozott két hasonlóval. Valóban így van, az 1970-es években Dávid
Gyula és Mikó Imre Petőfi Erdélyben, Vita Zsigmond pedig Jókai Erdélyben
címmel kiadta Petőfi Sándor és Jókai Mór doku...
Részletes leírás, rendelés >>>
Ady és Csinszka
Kiadó: Noran KönyvkiadóSzerző: Péter I. Zoltán
Csinszka akaratos, makacs, de játékos, vágyakkal teli és élni akaró
gyermek volt, jókedvű gamin, akinek csipkelődő szelleme és csúfondáros
hajlandósága csakhamar jól összehangolódott Ady ostorvágósan suhogó,
maró, epés emberszólásával. Bandit érdekelte...
Részletes leírás, rendelés >>>
Ady és Léda
Kiadó: Noran KiadóSzerző: Péter I. Zoltán
"Könyvemben
Ady és Léda szerelmének alakulását követem nyomon 1903. szeptemberétől
1912. márciusáig. Kezdetben a költő hirtelen fellobbanó lángoló
szerelmét, rajongó hódolatát Léda talán érdeklődéssel, némi hiúsággal
fogadhatta, de mélyebb érzést ekkor m...
Részletes leírás, rendelés >>>
Mesélő képeslapok: Nagyvárad 1885-1915
Kiadó: Noran KiadóSzerző: Péter I. Zoltán
Városnézésre
invitál ez a könyv, amelynek során a szerző megeleveníti a száz évvel
ezelőtti Nagyváradot, a századforduló századelő egyik leglátványosabban
fejlődő városát. A városnézés a vasútállomásnál kezdődik. Innen járja be
a szerző képzeletben az eg...
Részletes leírás, rendelés >>>
Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége
Kiadó: Noran KiadóSzerző: Péter I. Zoltán
A könyv elsősorban a nagyközönségnek íródott, emiatt a szerző igyekezett
az ismereteket olvasmányos formában közölni. Emellett az
építészettörténész is hasznosan forgathatja, hiszen a szerző az egyes
műemlék épületekről eddig sehol nem közölt informáci...
Részletes leírás, rendelés >>>
A nagyváradi önkormányzat úgy döntött, hogy tavasztól látogatható lesz a
városháza óratornya. A kilátás innen a legszebb Nagyvárad belvárosára.
Neoreneszánsz hatalmas főhomlokzatával a nagyváradi városháza 1903 óta uralja a város főterét. Ifj. Rimanóczy Kálmán építész tervei alapján 1902 februrárjában kezdődött meg az építkezés a Szent László templom szomszédságában.
Péter I.Zoltán újságíró-helytörténész elmondta: „Néhány módosítást eszközölt ki Rimanóczy Kálmán, aki a tervezője és a kivitelezője is volt ennek a csodálatos épületnek. Többek között a tornyot is menet közben magasabbra emelték, 50 méterre és a másik dolog, hogy a felső részen, ami ki van téve az időjárás viszontagságainak, ott puha homokkő helyett keményebb, szilárdabb kőből építették a tornyot".
Neoreneszánsz hatalmas főhomlokzatával a nagyváradi városháza 1903 óta uralja a város főterét. Ifj. Rimanóczy Kálmán építész tervei alapján 1902 februrárjában kezdődött meg az építkezés a Szent László templom szomszédságában.
Péter I.Zoltán újságíró-helytörténész elmondta: „Néhány módosítást eszközölt ki Rimanóczy Kálmán, aki a tervezője és a kivitelezője is volt ennek a csodálatos épületnek. Többek között a tornyot is menet közben magasabbra emelték, 50 méterre és a másik dolog, hogy a felső részen, ami ki van téve az időjárás viszontagságainak, ott puha homokkő helyett keményebb, szilárdabb kőből építették a tornyot".
Teljes cikk és videó >>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése