Forrás : http://nagyvarad-utcai.hupont.hu/
Náhány pálda arra hogyan lehet elrontani egy ház homlokzatát oda nem illő ablakokkal:
Rimanóczy Kálmán (Pece) utca 9. szám Jókai Mór utca 14. szám
Magyar (Bradului) utca 42. szám Szacsvay Imre (Cuza Voda) 6 szám
Aki erre az oldalra téved és ismeri, látta már Váradot ne lepődjön meg azon, hogy az alábbi képeken látható épületeket nem ismeri fel. Kevesen vannak már olyanok akik még személyesen is láthatták ezeket az épületeket.
A fenti 1824-ben keletezett német nyelvű iraton ha nem is pontosan fényképszerüen ábrázolva de mégis elég jól felismerhetően Nagyvárad látható 1817-ben.
A fenti 1860-ban készült acélmetszeten a római katolikus püspöki palota és a székesegyház, valamint az akkor még csak néhány házból álló kanonok sor is látható. Lentébb ugyanez látható csak egy negyven évvel később készült képeslapon, itt már megvolt a kanonoksor összes háza és az egykori múzeum (ma gyermekpalota) épülete is látható.
A Kishíd (Szent László téri híd) nevét onnan kapta, hogy először csak gyalogátkelésre lehetett használni míg a másik hídon (a Nagyhídon) a szekerek is átkelhettek. Az első hidat ezen a helyen 1740-es években építhették, amit 1817-ben az árvíz elsodort ezért újjá kellet építeni. 1851-ben megint elmosta a hidat az árhullám és a képen látható fahidat építették helyébe, ami kb. negyed századig biztosította a Szent László tér és a Bémer tér kötti összeköttetést. Miután az állaga nagyon megromlott 1878-ban lebontották és egy másik fahidat építettek helyette, ami 1893-ig birta a megnövekedett forgalom miatti terhelést.
Ezt a vashidat 1893-ban építették Nicholson W. Fülöp tervei alapján. Amint a Nagyhídnál a városvezetés itt is egy olcsóbb díszítés mentes változat mellett döntött, ezért már 1906-ban tárgyaltak arról hogy kicserélik egy szebb és modernebb hídra, a régit pedig áthelyezték volna a Vitéz utcába. Ez a terv nem valósult meg, ez a híd biztosította az átkelést a Körösön 1944 októberéig amikoris a visszavonuló német csapatok miután a robbantást megakadályozni akaró helybéli 12 magyar honvédot kivégezték, a Kishídat felrobbantották.
A felső Garasos vasszerkezetü hidat 1910-ben építették gyalogosok számára, az Osztrák-Magyar Állami Vasúttársaság resicai hídgyárának tervei alapján. Ezen a helyen létezett addig is egy kis fából készült gyalogoshíd, amit az új híd elkészülte után lebontottak. A nevét arról a hídpénzről (garasról) kaphatta amit az átkelésért kellett fizetni. Ezt a vashidat 1974-ben arra hivatkozva hogy az állaga megromlott lebontották, pedig műszakilag még lehetséges lett volna a felújítása. Megint megismétlődött a 74 évvel ezelőtti történet amikor a régi hídnak megkegyelmeztek az új felépültéig.
A Vitéz vagy Széles utcai hidat 1913-ban építették, Altnöder Endre városi mérnök tervei alapján. Ez a híd megúszta a második világháborút de nem sikerült ávészelnie az 1981 március 12.-i nagy árhullámott. Mint ahogy a képen is látható középen megroggyant, felújíttás helyett inkább lebontották és a mostani vasbeton hidat építették helyébe.
Ezen a képen a ma ismert Bazár épület elődje látható nem sokkal a lebontása előtt.
A kép jobb sarkában látható épület a régi Sas fogadó mely 1714-ben épült és 1906-ban lett lebontva, ma várad egyik jelképe a Sas palota található ezen a helyen.
A Szent László tér is teljesen átalakult a kép készítése óta eltelt több mint száz év alatt. Itt még látható a városháza helyén állott egykori püspöki palota melyett Csáky Miklós püspök építetett és a Szent László szobor is. A régi püspöki palota 1742 körül épült, 1760-ban kibővítették, 1773-ban leéget de újjáépítették. Miután felépült a barok római katolikus püspöki palota a püspökség átköltözött az új épületbe. Egészen a lebontásáig iskolának adott otthont, 1780-tól ebben az épületben működött a jogakadémia is. Ma a városháza épülete található a Szent László templommal szemben.
A Mária menybemenetele bronz szobor, a Széchenyi téren (ma parcul Traian) állott 1888-tól 1960-ig. Eredetileg egy kőből készült Mária szobrot állítottak ide a vármegyeháza előtti térre még 1735-ben Biharvármegye rendjei. Ezt a szobrot cserélték ki Kiss György szobrászművész a képen is látható alkotásával 1888-ban. Előszőr a régi talapzatra helyezték a szobrot, de 1901-ben (egyes források szerint 1891-ben) Tóth István terve alapján egy új talapzatot kapott, melynek az alsó részére Schlauch Lőrinc püspök, Kende László kisprépost (aki alapítványt tett a szobor fentartására), Bihar vármegye és Nagyvárad címereit helyezték el. A régi talapzatot átszállították a püspöki palota kertjébe ahol szintén egy Mária szoborot helyeztek rá. 1960-ban a városi néptanács utasítására a szobrot a talapzat felső részével leemelték és a Barátok templomának a kertjében helyezték el. A helyén maradt talapzatról leszedték a címerpajzsokat és Ady Endre mellszobrát helyezték rá, amely addig az emlékmúzeúm mögött volt.
Forrás: Papp Lajos-Nagyvárad (városismertetés 1943) és Péter I. Zoltán-Mesélő képeslapok 2002.
A fenti Kossuth utcáról készűlt fotó jobb oldalán látható házak helyén ma parkoló van.
Nagyvárad híres építészei
Rimanóczy Kálmán (1840 május 12. Kapuvár-1908 január 2. Nagyvárad) Édesapja,
Rimanóczy József-Sámuel az Esterházy herceg Kapuvári uradalmának
"uradalmi ispánja" volt. Kálmán fiatalon árván maradt testvéreivel
együtt, ezért korán kenyérkereset után kellett néznie, és kitanulta a
kőművességet. Később valószínűleg letette az építőmesteri vizsgát,amely
feljogosította az építészeti feladatok ellátására (önálló tervezésre és
kivitelezésre). Az 1860-as években Budapest és környékén
tevékenykedhetett. Ezt látszik igazolni első házasságából, Budapesten
született első fia is. 1867-ben Nogáll János kanonok meghívta a
nagyváradi Szent Vince Intézet (ma Orsova utcai
gazdasági iskola) építéséhez. Munkájával elismerést váltott ki
Nagyváradon és le is telepedett a Körös-parti városban.
id. Riamnózcy Kálmán fotója 1896-ból
Rimanóczy
nagyrészt építési vállalkozói tevékenységet folytatott. Az általa
tervezett és egyben kivitelezett épületek eklektikus stílusuak voltak.
Néhány épületénél fellelhető szecessziós motívumok,építész fia tervezői
közreműködésére engednek következtetni. Haláláig csak egy-egy megbízás
erejéig hagyta el Nagyváradot. Többek között építtetője volt az 1893-95
között,Budapesten a Kerepesi úton (ma Rákóczi út) megvalósult URÁNIA
filmszinháznak is. A város iránt mindenkor a legmélyebb szeretettel és
lokálpatriotizmussal viseltetett. Nagy érdeme volt abban, hogy
megszületett a Szigligeti Színház, vagy hogy a rendeződött a Bémer tér utolsó szeglete is.
Rimanóczynak Gömöry Herminával kötött első házasságából született Árpád fia - 1867-ben - Budapesten, Rimanózcy Gyula építész édesapja.
Második, Kapolnay Irénnel Nagyváradon kötött házasságából két fia született: Béla és Kálman. Ifj. Rimanóczy Kálmán szintén
jónevü építész volt, számos nagyváradi épület tervezője. Kálmán
végrendeletében egymillió koronát érő szállodájával ajándékozta meg a
várost, illetve annak szegényeit. Szőlőhegyi birtokát a rajta lévő
épületekkel együtt a Szent Vince Intézetre hagyta.
Általa tervezett épületek:
- Szent Vince Intézet 1868, emelet ráépítése 1899-1901-ben
- Kereskedelmi Ipar és Terményhitelbank Teleki (Primariei) utca 3. szám 1886.
- Nagyváradi Takarékpénztár homlokzatának felújítása 1887-ben (Teleki utca és Szent László tér sarka)
- Egykori Nemzeti Kaszinó Úri (R. Ciorogariu) utca sarok 1888.
- Papnevelde bővítése 1888.
- Deutsch-ház Zöldfa (V. Alecsandri) utca 2. szám (a Szent László tér sarkán) 1888.
- Múzeum, Eötvös József (Muzeului) utca1895-ben
- Andrényi-féle vasárúház Nagyvásár (1. Decembrie) tér 4-6. szám 1893
- Rimanóczy Szálló és Gőzfürdő 1892, bővités 1900.
- Bazárépület 1900-ban
- Nagyváradi vasútállomás átépítése, 1901-1903 között (Munkatársa:Rendes Vilmos)
- Rimanóczy palota, Fő (Republici) utca, 1905 (egyes források ifj.R.Kálmánnak tulajdonítják a tervezését)
a régi Múzeum épűlete az egykori Takarékpénztár
Általa kivitelezett épületek:
- Neológ zsinagóga Kossuth (independentei) utca 1878.
- Andrényi Károly vasáruháza 1893.
- Kereskedelmi Csarnok 1894.
- Iparosmenhely Szacsvay utca 1895.
- Szigligeti Szinház 1900. (több társával együtt).
- Honvédlaktanya Rulikowski út (ma Katonai Múzeum).(forrás Wikipédia)
ifj.Rimanóczy Kálmán
(1870. május 1. Nagyvárad-1912. június 11. Bécs) Kálmán apja nyomdokain
haladt. Elemi és Középiskoláit Nagyváradon végezte. Budapesten szerzett
építőmesteri oklevelet 1894-ben. A diploma megszerzése után előbb
Budapesten dolgozott Ziegler egyetemi tanár irodájában, majd Nagyváradon
édesapja munkatársa lett. A fiatalabb Rimanóczy Kálmán első jelentős
nagyváradi munkája a Pénzügyi Igazgatóság épületének tervezése
és kivitelezése volt 1900-ban. A „városalapító” munkát, amit apja
elkezdett, folytatta. Jelentős váradi alkotásai mellett, a mai
Magyarország területén is több maradandó alkotást tervezett, például a Debreceni Első Takarékpénztár
épületét. Ifj. Rimanóczy Kálmán fiatalon, 42 éves korában halt meg egy
Bécs melletti szanatóriumban. A nagyváradi olaszi sírkertben temették
el, amit azonban később feldúltak. 1982-84 között Tempfli József
apátplébános (ma római katolikus megyés püspök) a Barátok temploma
kriptájában helyezte el a Rimanóczy család földi maradványait, akárcsak
több más jeles személyiségét. (Idézet a két Rimanóczy cikkből)
ifj. Rimanóczy Kálmán fotója
Művei:
- Pénzügyi Igazgatósági Palota, Fő (Republici) utca 35. szám 1899-1900
- Ideg és elmegyógyintézet, Kórház (Louis Paster)utca, 1902-1904
- Városháza, 1901-1903 (tervezés és kivitelezés)
- Komlós-ház 1903
- Berettyó Vízszabályozási és Ármentesitő Társulat székháza, 1904 (pályázat)
- Görög-katolikus püspöki palota, 1905
- Rimanóczy ház, 1903 (később ortodox püspökség)
- Várnai villa, 1905
- Moskovits palota, Fő utca 15. szám, 1904-1905
- Központi Takarékpénztár, Bémer Tér 4. szám pályázaton I.díjat nyert 1906-ban, épült 1907-ben, bővítés 1912-ben
- Ügyvédi Kamara, 1908-1909 között.
- Darvassy palota, Fő (Republici) utca 75. szám, 1910.
- Okányi-Schwartz villa 1912
- Csendőrségi iskola kivitelezése, 1911-1913-ban
- Bölönyi ház Szniszló (M.Eminescu) utca 5. szám
- Apolló-palota,1912-1914 (Halála után munkatársa-Krausze Tivadar fejezte be)
- Katolikus Kör (ma a filharmónia) épülete Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 5. szám, 1895-ben
- Barátok temploma átépítése 1903-05 között
- id. Rimanóczy Kálmán palotája a Fő utca és a Széchenyi tér sarkán, 1905
- Tüdőszűrő Intézet, Bunyitai liget 1906.
- Csendőrségi iskola kivitelezése 1911-13
- Nogáll Szent Vince intézet bővítése 1906-ban
- Múzeum bővítése 1910
Szaniszló utca 5. szám Szilágyi Dezső utca 5. szám
Sztarill Ferenc (1859-1943 Nagyvárad), aki hosszú ideig volt a Nagyváradi Építőiparosok Szövetségének az elnöke, 1902-ben tervezte a saját tulajdonában lévő EMKE-kávéház épületét (Hotel Astoria), amely 1905-ben készült el (annak ellenére, hogy építőmesteri diplomát csak 1906-ban szerzett). Ugyancsak 1906-ban tervezte-építette a Deutsch-porcelánüzletet (Gulliver), majd 1910/11-ben a Poynár házat. Mint vállalkozó dolgozott éveken át, többek között ő volt a kivitelezője a Sas-palotának is, ez azomban az építőipari munkások szrájkjai miatt bukással végződött, egész vagyonát elvesztette. Saját tervezésű lakóháza ma is áll a Ritoók Zsigmond (Enescu) utca végén, a vasúti töltés mellett, az 55 szám alatt. (Forrás: Szánthó János tanulmánya "Szent László városa Várad"-1992)
Sztarill Ferenc saját tervezésű lakóháza, mely a Ritoók Zsigmond (Enescu) utca 55. szám alatt található. Sztarill Ferenc munkái:
- az EMKE (ma Astoria hotel), 1902
- a Mészáros (N. Grigorescu) utcai Poynár ház, 1907
- a Korház (L.Pasteur) utca 67. szám alatti Sáfrány Lajos ház, 1906
- az Arany János utca 3. szám, 1907
- a Gerliczy (Pescarusului) utca 2. szám, 1908
- a Gerliczy (Pescarusului) utca 1. szám, 1910
- a Gerliczy (Pescarusului) utca 4. szám, 1909
- a Gerliczy (Pescarusului) utca 3. szám, 1909
- a Fő (Republici) utca 52. és 73. szám alatti Gerliczy paloták, 1906 és 1908
- a Rimanóczy Kálmán (Iosif Vulcan) utca 9. szám alatti Balássovits ház, 1910
- a Rimanóczy Kálmán (Iosif Vulcan) utca 2. szám alatti Kolozsváry ház, 1910-1912
- a Körös (T. Vladimirescu) utca 17. szám altti Oláry Gyula ház, 1913
- a Deák Ferenc (E. Gojdu) utca 2. szám alatti Andrényi Gustáv ház, 1912-1913
- a Fő (Republici) utca 54 szám alatti Deutch Károly ház, 1909
- a Fő utca 35. szám alatti lakóház
- a Hármas (ep. Sulyok István) utca 9. szám alatti ház, 1909
Vágó László
(Nagyvárad, 1875. márc. 30. - Bp., 1933. dec. 30.):
Felsőiparisk. tanulmányait Bp.-en végezte 1893-ban. 1899-ben a Gellérthegy, ill. az Erzsébet-híd budai hídfőjének rendezési tervével elnyerte a Magy. Mérnök és Építész-Egylet aranyérmét. Hosszabb külföldi tanulmányút után hazatérve kezdetben fivérével, ~ Józseffel közösen dolgozott (Gutenberg-ház, Nemzeti Szalon stb.), 1911-ben a római nemzetközi kiállításon ezüstérmet nyert, majd önállósította magát és különösen színházak újjáépítésével ért el sikereket (a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház újjáépítése). A 20-as évek végén Faragó Ferenccel közösen tervezte a Förster-féle Dohány utcai zsinagógához kapcsolódó kultúrházat, árkádos sírudvart és Hősök templomát. Emellett több bérházat is épített. Jelentősek városrendezési tervei is (Clark Ádám tér, Roosevelt tér és Vigadó tér). - Irod. Lyka Károly: V. L. (Magy. Művészet, 1934.)
Forrás: Életrajzi lexikon
Nagyvárad testvérével Józsefel közösen a következő épületeket tervezte:
- a Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14. szám alatti Vágó házat 1905-ben
- a Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11. szám alatti Darvas házat, 1909
- a Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1. szám alatti Moskovis Adolf palotát, 1910 és 1911 között
Vágó József
(Nagyvárad,
1877. dec. 23. - Párizs, 1947. jún. 7.); építészmérnök. Vágó Béla
színész és Vágó László építész fivére. Tanulmányait a budapesti
műegyetemen végezte s 1900-ban szerzett oklevelet. 1902-ben
színháztervével, 1903-ban pedig állomásépület-tervével elnyerte a Magyar
Mérnök- és Építész-Egylet ezüst-, majd aranyérmét, s első díjat nyert
az aradi vértanúk múzeumának pályázatán. Munkásságának első időszakában
főleg Lechner Ödön hatása
alatt állt, későbbi munkáit klasszicizáló megoldások keresése
jellemezte. Lapár Ignác mellett a Tőzsde (ma: Technika Háza), a Nemzeti
Bank és a Mezőgazdasági Múzeum, Quittner Zsigmond mellett pedig a
Gresham-palota építésében működött közre. Hosszabb ideig bátyjával, Vágó
Lászlóval közösen tervezte épületeit (a volt Nemzeti Szalon,
Petőfi-ház, Gutenberg-ház, Városligeti Színház, Árkád Bazár és több
bérház). 1910 után önállósította magát s főleg villákat épített.
1919-ben a Tanácsköztársaság-építészeti direktóriumának vezetője volt,
emiatt emigrálnia kellett. 1920-tól külföldön, Svájcban, majd
Olaszországban élt, 1926-ban megnyerte a genfi Népszövetségi Palota
tervezésére kiírt pályázat megosztott első díját. A következő évben négy
díjnyertes társával elkészítette a végleges terveket, amelyek nyomán a
kissé anakronisztikus, archaizáló mű épült. Forrás: Életrajzi lexikon
-
Nagyváradon testvérével Lászlóval együtt dolgozot, egyedül csak a volt Csendőrségi iskolát, (ma nagyváradi egyetem székháza) tervezte László nélkül, 1911-ben.
Jakab Dezső 1900 körül
Jakab Dezső
(Biharrév,
1864. nov. 4. - Bp., 1932. aug. 5.): építész. Tanulmányait a bp.-i
műegy.-en végezte. Egy ideig a földművelésügyi min.-ban dolgozott;
tervei szerint készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait
bemutató pavilonjai. 1897-ben Komor Marcellel együtt, díjnyertes
pályázataik alapján a középületek sorát építette, így többek közt a
marosvásárhelyi kultúrpalotát, városházát, a szabadkai városházát és
zsinagógát, a pozsonyi és a nagyváradi vigadót, a dévai színházat, a
bp.-i Liget Szanatóriumot (Benczúr u. 47.), a volt Park Szanatóriumot
(Dózsa György út 84.). 1918-tól Sós Aladárral dolgozott. Együtt
tervezték az óbudai izraelita hitközség bérházát és templomát (Frankel
Leó u. 49.), a Szabadsághegyi Szanatóriumot s több magánvillát.
Társtervezője volt Komor Marcellel és Márkus Gézával a Népopera (utóbb
Városi Színház, ma Erkel Színház) épületének. Komor Marcellel és Sós
Aladárral együtt tervezték az Orsz. Társadalombiztosító Intézet Fiumei
úti (ma Mező Imre)
úti székházát, az első m. toronyházat (1930). Művein Lechner Jenő
"magyar építőstílus"-ának hatása mutatkozik. Forrás: Életrajzi lexikon
Nagyváradon Komor Marcellel együtt a következő épületeket tervezték:- a Színház (Patriotilor) utca 4. és 6. szám alatt található Adorján házakat. Az első 1903-ban épült, itt volt a tulajdonos Adorján Emil lakása és ügyvédi irodája. A második házat 1904-1905 között építették, mindkettő kivitelezője Sztarill Ferenc volt.
- a Fő (Republici) utca 10-10/A alatti Stern Miklós palotát, 1904-1905 között építették. A kivitelezők ifj. Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos.
- a Dudek (Duliu Zamfirescu) utca 3. szám alatti, volt iparkamara épületét 1906-ban építették, a kivitelező Rendes Vilmos volt.
- a Fekete Sas palotát, 1907-1908
- a Szaniszló (Mihai Eminescu) utca 20/A alatti Schwarz Jakab házat 1910-ben tervezték, a kivitelező Sztarill Ferenc volt
Komor Marcell fényképe 1901-ből
Komor Marcell
(Pest,
1868. nov. 7. - Deutschkreutz, 1944. nov. 29.): építész. Tanulmányait a
műegy.-en végezte. 1901-től évtizedeken át a Vállalkozók Lapja felelős
szerk.-je volt. A Lechner Ödön kezdeményezte
nemzeti irányzat egyik jelentős képviselője. 1897-től Jakab Dezsővel
társulva számos magán- és középületet tervezett (Városháza Szabadkán és
Marosvásárhelyen, Vigadó Pozsonyban, Nagyváradon és Szentesen), Bp.-en a
volt Park Szanatórium, a volt Népopera, majd Városi - ma Erkel Színház
(Márkus Géza terveinek felhasználásával), és a Szakszervezeti
Társadalombiztosítási Központ (SZTK) Mező Imre úti toronyháza. A fasizmus áldozata lett. Forrás: Életrajzi lexikon
Váradon Jakab Dezsővel eggyütt akövetkező épületeket tervezték:
Mende Valér
(Pinkóc, Magyarország, 1886. április 4. -Bécs, 1918. január 7.)
Pályafutása
1908-ban
szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. A magyar népi építészet
volt legnagyobb hatással munkásságára, de a kortárs angol és finn
építészek is nagy hatással voltak rá. Festészettel és grafikával is
foglalkozott. Nagyváradon, Kecskeméten, Budapesten, Gyöngyösön, Gyulán,
Petrozsénben és Dorogon találhatók jelentősebb munkái. Schmidth Sándor
városalapító bányaigazgató megbízásából érkezett Dorogra, ahol tervei
szerint épült fel a bányakórház és a bányafürdő. 1916-ban szerzett
háborús betegsége miatt hunyt el Bécsben 1918-ban.
Mende Valér sírköve a Budapesti Kerepesi temetőben
Váradon a következő épületeket tervezte:
- átépítette a Kossuth (Independentei) utca 3. szám alatti egykori bank főhomlokzatát 1909-10
- Nemes Áron ház, Dudek (Duliu Zamfirescu) utca 10. sz. 1909-ben, kivitelező Incze Lajos
- Ertler Mór ház, Pável (ep. Mihai Pavel) utca 8. szám 1910-ben
- Fodor Izsó ház, Rimanóczy Kálmán (Iosif Vulcan) utca 7. 1910-ben
- Róth ház, Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 3. szám, 1912-ben
Pecz Samu (Pest,
1854. márc. 1. – Bp., 1922. szept. 1.): építész, műegyetemi tanár.
Tanulmányait a bp.-i és a stuttgarti műegy.-en, majd a bécsi
képzőművészeti ak.-n végezte. 1878 – 82 között Schulek Frigyes, utóbb
Hauszmann Alajos mellett dolgozott. 1887-ben a műegy. magántanára, majd
rk. tanára, 1888-tól haláláig a középítéstani tanszék ny. r. tanára.
Kezdetben klasszicizáló felfogásban, utóbb neoromán és neogótikus
stílusban tervezett. Funkcionális megoldású, puritán téglaburkolatú
épületeivel Bp. városképének jellegzetes elemeit alkotta meg. Terveivel
hazai és külföldi pályázatokon számos díjat nyert. Kivitelre került főbb
alkotásai: a bp.-i unitárius egyházközség temploma és bérháza (Nagy
Ignác u. 4. 1886 – 87), a Szilágyi Dezső téri ref. templom (1892 – 95), a
bp.-i központi Vásárcsarnok (1894 – 96), a fiumei tengerészeti ak.
(1901 – 02), a bp.-i városligeti fasori ev. templom és gimnázium, a
bp.-i műegy, központi könyvtára és az Orsz. Levéltár budai épülete
(Bécsi Kapu tér 4. 1913 – 1920 Nagy Károly fejezte be 1939-ben). Az
Építőművészek Szövetségének hosszabb ideig elnöke volt. Szakirodalmi
munkássága is jelentős.
Nagyváradon az evangélikus tempolomot tervezte.
Bach Nándor
(Vác,
1842. máj. 22. – Mezőberény, 1905. ápr. 22.): építész. Tanulmányait a
bp.-i műegy.-en végezte, 1869-ben gépész- és építészmérnöki diplomát
szerzett, majd a rajztanári vizsgát is letette. 1900-ig tanár vidéken. A
nagyvárad-újvárosi zsinagógát tervezte. Mint festő is működött. A váci
székesegyház és a Vác környéki templomok belsejéről készített
akvarelljeit a Magyar Történelmi Képcsarnok őrzi.
Nagyváradon az ortodox zsinagógát tervezte, melynek kivitelezője Knapp Ferenc volt.
Sándy Gyula
(Eperjes,
1868. júl. 25. – Bp., 1953. jún. 12.): építészmérnök, műegyetemi tanár.
Tanulmányait a József Műegy.-en végezte 1891-ben, majd az I. sz.
középítéstani tanszéken működött mint tanársegéd. 1899-től a felső
iparisk., 1914-től 1938-ig a műegy. épületszerkezeti tanszékének tanára.
Tervezi munkáját Steindl Imre és
Pecz Samu mellett kezdte. Nagyszámú középületet, templomot ess
lakóépületet épített, s terveivel számos hazai és külföldi pályadíjat
nyert. Templomterveiben a felvidéki pártázatos reneszársz stílust
igyekezett érvényre juttatni: Legismertebb munkái a Krisztina körúti, a
zágrábi (Foerk Ernővel) és az újpesti postapalota.
Nagyváradon a Poynár ház melletti házat tervezte a Mészáros (Grigorescu) utcában.
SPIEGEL FRIGYES, (Pest, 1866. ápr. 24. – Budapest, 1933. febr. 26.): építész, iparművész, a szecesszió képviselője.
Diplomáját
a budapesti műegyetemen szerezte 1887-ben. Ettől kezdve önálló építészi
tevékenységet folytatott. Az 1890-es években megjelent szecesszió
irányzat, amely az egzotikus és szimbolikus elemek alkalmazásának
formájában. Ennek az áramlatnak volt a legjelesebb képviselője, műveivel
a tradicionális épülethomlokzatokat allegorikus figurákkal és
jelenetekkel gazdagította, így válaszolva meg a századforduló
építészetének alapkérdését, és megadva azt a fogalmi és formai forrást,
amely a kor kihívásainak megfelelő, és mégis nemzeti építészeti stílus
létrehozásának legalkalmasabb eszközének mutatkozott.
A
Magyar Építőművészek Szövetsége első elnöke volt (1914–17). Maison
Moderne címmel iparművészeti műhelyt nyitott, mely újszerű
boltberendezéseket készített. Számos tervpályázaton vett részt (pl.
Kossuth Lajos emlékmű), több önálló épülete van (Kereskedelmi és
Iparkamara Debrecenben; szolnoki, békéscsabai színház stb.). Városi
villaépületein különösen kedvelte a rusztikus kő alkalmazását. Néhány
munkáját Márkus Gézával közösen tervezte (Szegedi Zenepalota; kolozsvári
nyári színház stb.).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Nagyváradon a következő épületeket tervzte:
-
a Nagysándor József (Aurel Lazar) utca 7. szám alatti Sonnenfeld házat 1899-ben
-
a Teleki (Primariei) utca 6. szám alatti Konrád házat Márkus Gézával együtt tervezte, 1909-1910
-
a Fő (Republici) utca 15. szám alatti Veiszlovits Lajos házat, 1910-1911 között, kivitelező Reisinger József
-
a Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 8. szám alatti Sonnenfeld palotát (volt nyomdász klub), 1911-1912 között, kivitelező Incze Lajos és társa
-
a Nagysándor József (Aurel Lazăr) utca 21. szám alatti Markovits-Mathéser házat 1911-ben
-
az Úri (Roman Ciorogariu) utca 28. szám alatti házat 1912-ben
-
a Szaniszló (Mihai Eminescu) utca 3. szám alatti házat 1922-23-ban
-
az Alapi János (Postăvarului) utca 13. szám alatti házat 1923-ban
Alapi utca 13. sz. Szaniszló utca 3. szám
Bálint Zoltán
(Nagyvárad,
1871. márc. 6. - Bp., 1939. jan. 17.): építész. 1892-ben szerzett
építészi oklevelet Bp.-en. Jámbor Lajossal társulva 1897-ben építészi
irodát nyitott. Az 1900-as párizsi világkiállítás m. palotájával
nagydíjat, majd több tervpályázatot nyertek. Alkotásai: a debreceni
megyeháza és püspöki palota, szatmári és nagybányai vígadó, fiumei és
nagykanizsai gimn., jászberényi tanítóképző, valamint több magánpalota
és bérház Bp.-en. (Forrás: Életrajzi lexikon)
- Nagyváradon Jámbor Lajossal együtt a Kossuth (Independentei) utcai 11-13. szám alatt található Füchsl palotát tervezte 1902-ben, a kivitelező Rendes Vilmos volt.
Bálint Zoltán sírköve a Budapesti Kerepesi temetőben
Jámbor Lajos
(Pest 1869 október 31. - Budapest 1955 november 6.)
Műegyetemi tanulmányai után egy ideig Lechner mellett dolgozott, illetve Alpár Ignác irodájának vezető alkalmazottjaként részt vett a millenniumi építkezéseken: egyebek mellett ő tervezte a kiállítás főkapuját. 1897-ben társult Bálint Zoltánnal. Közös munkásságuk a századforduló éveiben Lechner nemzeti formanyelvének hatását mutatja, ez alól feltűnő módon kivétel az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonja, amely a millenniumi kiállítás Történelmi főcsoportjához hasonlóan a tipikusnak tekintett magyar történeti épületekből készített együttes. A historizmus béklyóitól megszabadított műveiken a tömbökben komponálás figyelhető meg (Lederer-palota, 1903–04). Nevét 1899-ben magyarosította Frommerről Jámborra.
Nagyváradon Bálint Zoltánnal együtt a Kossuth (Independentei) utcai 11-13. szám alatt található Füchsl palotát tervezte 1902-ben, a kivitelező Rendes Vilmos volt.
A
Teleki (ma Primariei) utca 6. szám alatti Konrád házat 1910-ben
építette Konrád Béla orvos, Ady egyik barátja, aki sokat áldozott
Nagyvárad magyar kulturális életének a fejlesztésére. A házat Spiegel
Frigyes és Márkus Géza tervezte, az építési munkálatokat pedig Reisinger
József cége végezte el.
Márkus Géza 1871-ben,
Budapesten született. Néhány középiskola, illetve ipariskola után,
tizenhétéves korában, már építészeti irodában dolgozik, mint rajzoló,
Gutvillig építõmesternél. Ebbõl az idõbõl a Rákóczi-út (38. számú ház
homlokzatának díszítéseit nevezhetjük meg, majd a lipótvárosi kaszinó
tánctermének belsõ kiképzését, amelyek Márkus Gézától valók. (Ez utóbbi
feladatot Freund Vilmos építészeti irodájában végezte.) Ami hamar
rátereli a figyelmet, amivel feltûnik: rajzbeli és dekoráló tehetsége,
ennek révén kerül rövidesen Hauszmann Alajoshoz, aki a Kúria építésénél
vette igénybe. Márkus Géza önmaga képezte magát építésszé, az építészet
technikai, konstruktiv részét, tudományos ismereteit nem sajátította el
rendszeres fõiskolai tanulmányokban. Hauszmann Alajos irodájából
kikerülve önállósítja magát, majd jó ideig Spiegel Frigyessel dolgozik
együtt, ezalatt is azonban sok tervet, munkát egészen egyedül végez.
Néhány év óta aztán régi, hangos harciassága egyre csöndesült, robusztus
munkaereje folyvást engedett, bomladozott. Ibsen, Maupassant tolla írt
ily tragikumokat, mint Márkus Gézáé volt, az építõé, aki utolsó, nagy
tervének fogalmazásakor még egyszer alkotó lázban égett, de már szeme
elõtt sötét köd táncolt. Nagy széndarabokat adtak kezébe, ez volt a
plajbásza, ezzel húzta széles, vastag vonalait, amelyeket végül már csak
kitapogatni tudott. Meghalt december 5-én.
Nagyváradon a Teleki utcában található Konrád-házat tervzte Spiegel Frigyessel együtt. a Konrád ház fotója a főoldalon látható)
Forrás:Művészet 12. évfolyam, 1913.
Szallerbeck Antal A következő épületeket tervezte:
-a görög katolikus papneveldét
-a Nagyvárad-Őssi római katolikus templomot 1934-ben.
Nagyvárad-Őssi római katolikus templom
Barthel György (sz. ? - 1883 Nagyvárad)
-a kapucinus templomot és rendházat 1836-38 között építette
-az 1955-ben lebontott a Kálvária hegyen állott kápolnát amely1839-40 között épült.
a Kálvária kápolna
Kattintson>> Nagyvárad utcanevei 1897, 1904, 1916 és 2010-ből
Kattintson>> Nagyváradi papír régiségek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése