I. (Szent) László és Nagyvárad

 Szent László hermája

Szent László Nagyvárad alapítójáról sokat lehetne írni.Mi , Váradiak büszkék lehetünk városunk alapítójára,mert egyik legjobb magyar király volt.Hála neki és a többi királynak valamint a város vezetőinek Nagyvárad egy szép város lett.Sok váradi azt hiszi,hogy Szent László a sírja miatt állandóan megvédi Váradot a rossztól. Milyen kapcsolat van Nagyvárad és Szent László király között ?

I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté. 

Annak ellenére, hogy a német-római császárral szemben a pápákat támogatta, I. László számos egyházügyi kérdésben VII. Gergely pápa reformtörekvéseivel ellenkező intézkedéseket hozott. Pápai engedély nélkül Szlavóniában Zágráb székhellyel püspökséget alapított, a bihari püspökség székhelyét áthelyezte Váradra 

Luxemburgi Zsigmond király azért látogatott el Váradra, hogy megtekintse László sírját és ereklyéjét, majd kívánságának megfelelően halála után László mellé temették el. Ugyanis I. Lászlót előbb Somogyvárott temették el, később azonban - 1113 után - a holttestét átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök nyugalomra. Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé lett. A XV. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a XV. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek. 

• Nagyváradon 1892-ben dr. Schlauh Lőrinc - akkori váradi bíboros - Link Fülöp budapesti ötvösművészt kéri meg, hogy készítsen el egy csodás mellszobrot, hermát Szent László Királyról. A herma el is készül, a mai napig a váradi római katolikus székesegyházban őrzik, de a hermában őrzik azt a kis ereklyetartót is, amely tartalmazza László király koponyacsontjának egy darabját.

• Nagyváradon minden évben nagy ünnepséget, körmenetet tartanak a Hermával, melyre mindig sok zarándok, turista érkezik, megemlékezvén I. Szent László királyról. Az ünnep mindig a Húsvét utáni ötödik vasárnap van a székesegyházban.
• 
  

  Bővebben: Szent László-legenda  Forrás : http://hu.wikipedia.org/

  
  
   
• Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett. 

Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.

Forrás : http://hu.wikipedia.org/wiki/ 

         Miért van Nagyváradon Szent László tisztelete ?

E listán mindössze három közép-európai kegyhely szerepel: a prágai Szent Vencel-templom, a bécsi Szent István-dóm, s a nagyváradi Szent Péter-templom.
László király, a kunok elleni csaták hőse, a magyar lovagkor példaképe 1095. július29-én hunyt el. A somogyvári apátság templomában temették el, s majd csak Kálmán király halála (1114) után II. István király vitette át Nagyváradra, a Szent László által alapított templomba. Temetési helyét illetően ugyanis vita támadt, és ószövetségi mintára istenítéletnek vetették alá magukat, hogy Lászlót Somogyváron, Székesfehérváron vagy – kívánságának megfelelően – Nagyváradon temessék el.
Koporsóját szekérre tették, s a lovak Nagyvárad felé robogtak el vele.
A népmonda szerint a Bihar megyei Nagykereki falu onnan kapta a nevét, hogy amikor Szent László koporsóját Nagyvárad felé szállították, az éjszakai pihenés után az itteni templomdombról a halottas szekér lovai maguktól megindultak Nagyvárad felé.
Már szentté avatása előtt számos csoda történt sírjánál, melyet legendája is felsorol. Vakok, süketek, sánták, némák „László érdeméből gyógyultak meg.”
E csodás gyógyulások, s a nagy király élő tisztelete, mely a sírjához való zarándoklatokban is megnyilvánult, vezetett oda, hogy III. Béla kérésére III. Celesztin pápa 1192-ben szentté avatta. A szertartás alatt a legenda szerint „fényes ragyogású csillag mutatott az égen a kolostor irányába, ahová a szent testét helyezték.”
1370-ben fejeződött be a nagyváradi székesegyház építése. Déli kapujára ekkor került Futaki Demeter püspök rendeletére a magyar Három-királyok: Szent István, Szent Imre és Szent László bronzszobra, 1390-ben pedig Zudar János püspök a főkapuval szemben felállíttatta Szent László király híres lovasszobrát. Mindegyik Kolozsvári Márton és György alkotása.
A szobrok köré legendák fonódtak: amíg a szobrok megvannak, addig ellenség nem foglalhatja el a várost.
1406-ban nagy tűzvész pusztított a templomban, ám Szent László ereklyéi sértetlenek maradtak. Ennek hírére még Zsigmond király is elzarándokolt Nagyváradra, ekkor határozta el, hogy ő is a szent király mellé temetkezik.
A székesegyház már a kezdetektől számos búcsúengedélyt kapott. 1453-ban V. László király is meglátogatta Szent László sírját. Szent László nagyváradi egyháza és sírja a középkori magyar állam egyik legfontosabb szakrális központjává lett. A XV. század Szent László nagyváradi tiszteletének fénypontja.
Az 1500-as évek azonban fokozatos megpróbáltatásokat hoznak. Részben a török háborgatja a környéket, a szent király tiszteletét pedig a hitújítás kezdi ki.
Nagyvárad 1660-ban török kézre került. Ezután a szobrok és a székesegyház egyaránt elpusztultak.

Szent László Győrben őrzött hermája középkori művészetünk kiemelkedő remekműve. A fej a XII. századból származik, vonásai a Sír elpusztult fekvőszobrát követik. A mellrész az Anjou-korból való. A hermát Naprágyi Dömötör gyulafehérvári püspök vitte Győrbe, ahol a székesegyháznak ajándékozta. 

Forrás : http://www.ekor-lap.hu/kultura/

                       Hogyan ismerte meg Szent lászló Váradot ? Igaz vagy legenda ?

László vadászat közben ismerte meg azt a szigetszerű területet, amely a Sebes-Körös és a Pece (régi nevén Hévjó) összefolyásánál alakult ki, és miután király lett, a legenda szerint isteni sugallatra prépostságot alapí-tott itt 24 kanonokkal, és templomot építtetett számukra Szűz Mária tiszteletére. A területet palánkfallal vették körbe, védő-tornyokkal, bástyákkal látták el, így épült meg az első vár, amelyet kis mérete miatt váradnak, váracskának neveztek. Később – feltehetően 1092-ben – Bihar városából ide helyezte át a püspökség székhe lyét is, s megkezdte a székesegyház építését, melyet utódai fejeztek be. A háromhajós, bazilikás elrendezésű, félköríves apszisú templom négy tornyát később emelték, és itt helyezték végső nyugalomra a városalapító László királyt.

Kupán Árpád - Nagyvárad,Biharország. Forrás : http://www.deol.hu/

 Nagyváradi Szent László - tér . Ma Unirii- tér. Szent László templom .

  A két világháború között nevet cserélt: Egyesülés tere lett és az a jelenlegi neve is. A tér közepén 1924-től a Nagy Románia létrehozójának I.Ferdinánd királynak szobra állt. Ma egy másik lovasszobor Mihai Viteazult ábrázolja. Ez az a hely, ahol a lakosság és a város vezetői elhelyezik minden alkalommal a megemlékezés koszorúját, így emlékezve a hősökre. A teret körülvevő épületek: Városháza, Görög katolikus püspöki palota, Sf.Ierarh Nicolae ortodox templom, Holdas templom, Fekete sas palota és a Szent László templom.

 A templom építése, 1742-ig tartott, a toronyé pedig 1800-ig. Ebben a templomban található Várad legrégibb fennmaradt oltára 1730-as évekből.Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. A mennyezetén is szent király életéből vett jelenetek láthatók, amint vizet fakaszt a sziklából, és templomot épít Váradon. A freskókat Tury Gyula 1908-ban festette

 Forrás : http://www.welcometoromania.ro/ 

Szent László Király Ünnepség Nagyvárad - Festum Varadinum

Szent László városalapító királyunk utódai vagyunk. Nap, mint nap át kell élni annak a jelentőségét, hogy felelősségteljesen éljök a mindennapokat , nagy elődünkhöz méltó bátorsággal, szerénységgel, és okossággal, annak érdekében, hogy a nemzetünk megmaradjon és gyarapodhasson – hangsúlyozta Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. A nyolc napig tartó kulturális rendezvénysorozaton a Kárpát-medence különböző régióiból több százan vettek részt. A Szent Korona Szövetség tagjai hatodik alkalommal jöttek el az ünnepségre. - Szent László király az egy és oszthatatlan Magyarország, amit a Szent Korona szimbolizál, a Kárpátoktól az Al-Dunáig, és ennek a tradíciónak az őrzői vagyunk, a Szent Korona, a Szent Korona tan és a történelmi alkotmány összefüggő hármasának szolgálatába – emelte ki Kiss Imre a Szent Korona Szövetség elnöke. A Varadinum díjkiosztó ünnepségen a tavalyi év legszínvonalasabb rendezvényeinek szervezőit is kitüntették.

 Forrás : http://kiralyiudvar.lapunk.

A szent lovagkirály hatása népe körében az idôk folyamán csak növekedett, egyesek szerint még Szent Istvánét is felülmúlta. A nagyváradi székesegyház elôtt állították föl híres lovasszobrát, a Kolozsvári-testvérek alkotását, amely -- az ének szerint -- ,,fénylik, mint a nap, ragyog, mint az arany: Nem elégszik senki tereád nézni.'' Állítólag ennek mása a gyôri székesegyház hermája, amely fenséget, erôt, s egyúttal nyájasságot is sugároz; ez volna a szent király igazi arca. A mindig gyôzelmes ,,Bátor László'' lett a katonák védôszentje, nevének oltalma alatt vonultak a csatába, s ez volt a csatakiáltásuk: ,,Szent László, segíts!'' 1684-ben, a törökök elleni fölszabadító háború idején egy külföldi fültanú elbeszélése nyomán följegyezték, hogy a katonák a tábortűznél ,,fél óráig zenéltek és magyar víg dalokat mondottak Szent László tiszteletére, kinek épp aznap ünnepe volt'', tehát tisztelete még akkor is elevenen élt!

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma, Szent kerályok közt drágalátus gyöngy, Csillagok között fényességes csillag!

Szentháromságnak vagy te szolgája, Jézus Krisztusnak nyomdoka követi; Te szent léleknek tiszta edénye, Szűz Máriának választott vitéze.

* Istenünk, aki Szent László királyunkat, a te hitvallódat csodálatos könyörületességeddel a vétekbôl a bocsánatba, s mert igaz volt, a dicsôségbe vitted föl, kérünk, add, hogy aki kormányzónk volt a földön, pártfogónk legyen a mennyben!

 Forrás : http://nagyvarad.gportal.hu/

.

 Újjáélesztik a szent László kultuszt   Videó >>>