Oldalak

2012. január 29., vasárnap

„Mégiscsak Várad a világ legszebb városa”


Hétfőn mutatták be a Városnéző séta Nagyváradon című albumot, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének legújabb kiadványát. A kötet négy váradi alkotó grafikáit tartalmazza. A rajzok jellegzetes műemlék épületeket, szobrokat ábrázolnak.

Az albumot Bányai Szabados Katalin, Márton Katalin, Staharóczky Júlia és Egei György (a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének tagjai) rajzaiból állította össze Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke. Mindenik grafika mellett rövid leírás található arról, hogy az ábrázolt épület, szobor mikor készült, kinek az alkotása. Az ismertető szöveg háromnyelvű (magyar, román és angol), a fordításokat és a lektorálást Zalder Éva magyartanár, a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója készítette el. A szép kivitelezésű kiadványban (amely a Garasos híd közelében lévő Libris Antica könyvesboltban vásárolható meg) megtalálhatók többek között a barokk palotáról, a Kanonok sorról, a Bémer térről, a Szent László-szoborról, a görög katolikus püspöki palotáról, a Lorántffy Zsuzsanna-szoborról, a Polynár-házról készült ábrázolások.

Az Ady-gimnázium dísztermében megjelenteket Vonház Antal, az öregdiákok egyesületének titkára köszöntötte, majd Tokaji Ágnes és Costin Éva játszották el Balassa Sándor Duett két hegedűre című szerzeményét.

Ezután Péter I. Zoltán helytörténész méltatta a Városnéző séta Nagyváradon című kötetet. Mint mondta, azok is büszkén vallják váradiságukat, akik nem szülöttei a városnak. Az aradi születésű Réz Pál irodalomtörténészt idézte, aki azt mondta: kétféle ember létezik, váradi és nem váradi. A váradiak vannak többen. A holnaposok közül Dutka Ákostól választott egy idézetet a helytörténész. Hozzáfűzte: a többi holnapos író, költő is váradivá lett, még ha nem is ez volt a szülővárosuk. És hogy mitől válik valaki váradivá? Aki otthon érzi itt magát, aki azonosulni tud a város közösségének örömével, bánatával, akit nemcsak a Pece-parti Párizs jelene foglalkoztat, hanem gazdag múltja is. A művészek Várad iránti szeretetét példázza ez az album, amelyet jóleső érzés lapozgatni, jegyezte meg Péter I. A szubjektív látásmód ellenére mégis hiteles képet kapunk a városról.

Ezt követően Új idők ifjú merészei címmel irodalmi összeállítással kedveskedett a résztvevőknek a Szent László-iskolaközpont diákjainak egy csoportja, majd a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének kórusa lépett föl Boros Beatrice vezényletével. Két megzenésített vers, Juhász Gyulától a Testamentum és a Várad, valamint néhány karácsonyi ének hangzott el, többek között a karnagy egyik szerzeménye is ősbemutatóként.

A műsor után Pásztai Ottó elmondta: örvend, hogy a váradiak karácsonyfája alá letehetik ezt a – műemlék épületeket – is tartalmazó grafikai albumot. Szólt az értékek tiszteletének fontosságáról. A híres Tamási-idézethez – „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – hozzáfűzte: „Ott vagyunk otthon, ahol szeretetet, békét árasztó a légkör, ahol tervek születnek. Otthon az, amit oltalmazunk, amit széppé tehetünk, ahol boldog és elégedett életet élhetünk. Azért élünk ezen a Földön, hogy valamit alkothassunk is. Van mire büszkének lenni.”

Bányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria vezetője alkotóként kifejtette: az utóbbi húsz évben, amikor már szabadon lehetett utazgatni, sokat járt-kelt, utazgatott, s időről időre ráébredt, „mégiscsak Várad a világ legszebb városa.” Amikor Pásztai megkereste az album ötletével, rögvest föllelkesült, és szerencsére sikerült leküzdeni az akadályokat. Hangsúlyozta: örömet jelentett minden rajz elkészítése. Márton Katalin a mélyen gyökerező nagyváradiságot emelte ki. Arról is szólt, hogy az alkotás során fontos volt számára az épületek stílusa iránti tisztelet, és ügyelt a formák összetettségére is. Egei György elmesélte: bukaresti születésű, ’56-ban került a bihari megyeszékhelyre, s ő is váradinak tartja magát. ’89 körül kezdte rajzolni az épületeket, utcarészleteket. Schneider Antal azon írásából idézett, amelyet a TEG 20. születésnapjára fogalmazott meg, s amelyben szó van többek között a szépség kereséséről és felmutatásáról, valamint a szépségteremtésről.

Zalder Éva kifejtette: megtiszteltetés volt számára közreműködni eme kiadvány létrejöttében. Ismét rácsodálkozott arra, milyen fantasztikus ajándék váradinak lenni. Kiemelte többek között, hogy van még magyar dal Váradon, és élnek itt szép számban nyíltszívű emberek.

A támogatók részéről Szabó Ödön megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezetője mondott üdvözlőbeszédet, némi korteskedést sem mellőzve. A beszédek után Szenderszky Henrietta elszavalta Horváth Imre Várad című versét, majd Costin Éva és Tokaji Ágnes eljátszotta az Emlékezés és a Költemény című Dankó János-szerzeményeket. A rendezvény dedikálással zárult.

Tóth Hajnal
Reggeli Újság

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése