Viszonylag jó hírt olvashatunk a Bihari Napló cikkében. Ídézek a cikkből :
"Megkezdődött Szent László király lovas szobra talapzatának az építése a nagyváradi vár külső udvarán. A szobor a K és a J épületek, illetve a fejedelmi palota nyugati szárnya között fog állni. A helyet úgy választották ki, hogy az a gótikus várfalnak a járószinten megjelölt körvonalain belül a rajzolatnak lehetőleg a geometriai középpontjában legyen, de ne fedje az itt földbe süllyesztett elektromos kábeleket és esővízelvezető-csatornát. A szobortalapzat alapjának mérete 484x165x20 centiméter, maga a talapzat pedig 484x320 centiméter lesz. A talapzat déli oldalára a SANCTVS LADISLAVS REX feliratot vésik fel. Az emlékmű egy vasbetonból készült, mészkőlapokkal burkolt talapzatból és Szent László király bronzból kiöntött lovas szobrából áll majd. Az 5,3 méter magas szobrot Deák Árpád képzőművész tervezte. Az emlékművet Ovidiu Petroman öntötte bronzba a zimándújfalui (Arad megye) Artcast műhelyben. A munkálat költsége mintegy 260.000 euró volt. A váradi önkormányzat vállalta a talapzat megépítésének a költségeit."
A cikkből felolvasva a majdnem 90 éves szomszédomnak, a következő kérdést tette fel : " Megfordult Szent László a sírjában?" Valószínűleg arra utalhatott,hogy többször Szent László király a városát, Nagyváradot megmentette,vagy megvédte. Talán most is ezt fogja tenni? Idézek egy bejegyzést:
" Temetési helyét illetően ugyanis vita támadt, és ószövetségi mintára
istenítéletnek vetették alá magukat, hogy Lászlót Somogyváron,
Székesfehérváron vagy – kívánságának megfelelően – Nagyváradon temessék
el.
Koporsóját szekérre tették, s a lovak Nagyvárad felé robogtak el vele.
A népmonda szerint a Bihar megyei Nagykereki falu onnan kapta a
nevét, hogy amikor Szent László koporsóját Nagyvárad felé szállították,
az éjszakai pihenés után az itteni templomdombról a halottas szekér
lovai maguktól megindultak Nagyvárad felé.
Már szentté avatása előtt számos csoda történt sírjánál, melyet
legendája is felsorol. Vakok, süketek, sánták, némák „László érdeméből
gyógyultak meg.”
E csodás gyógyulások, s a nagy király élő tisztelete, mely a sírjához
való zarándoklatokban is megnyilvánult, vezetett oda, hogy III. Béla
kérésére III. Celesztin pápa 1192-ben szentté avatta. A szertartás alatt
a legenda szerint „fényes ragyogású csillag mutatott az égen a kolostor
irányába, ahová a szent testét helyezték.”
1370-ben fejeződött be a nagyváradi székesegyház építése. Déli
kapujára ekkor került Futaki Demeter püspök rendeletére a magyar
Három-királyok: Szent István, Szent Imre és Szent László bronzszobra,
1390-ben pedig Zudar János püspök a főkapuval szemben felállíttatta
Szent László király híres lovasszobrát. Mindegyik Kolozsvári Márton és
György alkotása.
A szobrok köré legendák fonódtak: amíg a szobrok megvannak, addig ellenség nem foglalhatja el a várost."
