Egyváradi Blogja Nagyváradról: november 2016

Szép, tágas és rendezett a főtér.Forrás: Bucsky Péter

Az Origo cikkében olvashatunk a pezsgő Nagyváradról.Ezt olvashatjuk Bucsky Péter bevezetőjében : "A Pece-parti Párizs sokkal érdekesebb, mint sokan gondolnák. 15 évvel ezelőtt jártam először a városban, akkor leginkább a szürkesége és a szegényessége maradt meg bennem. Manapság erről szó sincs. A belváros nagy részét felújították, a szecessziós paloták többsége eredeti pompájában csillog, a kulturális élet pedig most is üdítően pezseg. Nagyváradon jártunk."

Néhány idézet a szerzőtől :
"A Szent László tér (románul Piața Unirii) uniós támogatásból újult meg nemrég, méghozzá kiváló minőségben. Sehol nem mozog a díszkő, minden a helyén van. Mint megtudtam, a helyi városvezetés más hasonló projektek hibáiból tanulva visszatért a jó öreg középkori recepthez: olasz mesterembereket kértek fel a munkára."

"Hogy milyen építészeti teljesítményre voltak képesek a taljánok felmenői, azt ötpercnyi sétára a főtértől, a váradi várban láthatjuk. Nem könnyű kiszúrni a főútról az erődítményt, mert kommunista háztömbök veszik körbe. A szóbeszéd szerint a Ceaușescu-érában annyira nem szerették a múltat, hogy így próbálták elrejteni a régi emlékeket. Ma már persze a vár az egyik fő attrakció Nagyváradon. Olyannyira, hogy az elmúlt években (2009-től 2015-ig) példamutató alapossággal fel is újították."

"A tatárokat azonban nem nagyon hatották meg a szent király maradványai, kőhajító gépeikkel komoly pusztítást okoztak az épületen. A 16. század végén olasz mérnökök tervezték és építették meg a ma is látható ötszög alakú, sarokbástyás erődítményt.Ezt aztán sokáig a törökök sem tudták bevenni, amiben az is szerepet játszott, hogy a védők a várárokba forró termálvizet engedtek. Végül a sokadik török támadás során, 1660-ban egy árulás miatt leengedték a vizet, és a csupán 850 fős várvédő sereg, amely sem a császártól, sem az erdélyi fejedelemtől nem kapott támogatást, a vár feladására kényszerült. Nagyvárad három évtizedig volt török kézen."

"A vasút megérkezése fellendítette a malomipart, többek között ennek köszönhető, hogy Nagyvárad a legnagyobb magyar városok sorába zárkózott fel. A polgárosodó város mai ésszel alig felfogható gyorsasággal fejlődött és alakult át, ami leginkább az építészetében érhető tetten."

"A szecesszió határozta meg leginkább a település arculatát. Ennek legszebb példája a főtéren található Fekete Sas palota. A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épületegyüttes két helyi ügyvéd jóvoltából épülhetett meg. A szállodán kívül étterem, kávéház, üzletek és lakások is helyet kaptak itt, akár egy mai, komplex lakó-, üzlet- és irodaközpontban."

"Nagyváradon lépten-nyomon magyar kulturális értékekbe botlunk. A múlt század fordulóján még szinte teljesen magyar volt a város, az iparosítás hatására azonban nagyon sokan költöztek ide Románia egész területéről. Ma csak a lakosság harmada magyar."

"Érdemes mindig magyarul indítani a kommunikációt, és ha az nem működik, átválthatunk angolra, ezen a nyelven mindenki beszél valamilyen szinten. Magyarok és románok egyformán kedvesek és segítőkészek voltak."

"A szecesszió másik szép példája a Darvas-La Roche-ház, amely ma múzeumként működik. Sajnos nem maradt meg minden eredeti szépségében a lakásban, de a tervek szerint ezt is hamarosan felújítják."

"A főváros után itt volt a legpezsgőbb kulturális élet és a legtöbb napilap. A Nagyváradi Napló a magyar újságírás történetében kiemelt helyet foglal el, számos írója, szerkesztője Trianon után Budapesten lett a kulturális élet vezetője."

"Egyébként a közeli fogdát belülről is megismerhette Ady. A katolikus egyház gazdagságát támadó cikke miatt ugyanis három napra lecsukták. Azért ez nem volt túl nagy büntetés, a legenda szerint a barátok kosárban engedték le neki az ellátmányt, benne napi két liter borral. A történetet egyébként könyvben is feldolgozták."

"Az EMKE kávéházban olyan írók találkoztak, mint Babits Mihály, Juhász Gyula vagy éppen Balázs Béla. Az épület ma is áll, Astoria szálló néven üzemel. A szomszédjában áll az Állami Színház, amely méretét tekintve is igen tekintélyes."

"A püspöki palota és kertje negyedórás sétával érhető el a főtértől, nem szabad kihagyni. Ami talán kevéssé ismert, hogy egy ideig, épp a nagy felfedezések korában, bizonyos értelemben Nagyvárad volt a világ közepe. Akkoriban még nem a greenwichi meridián volt a kitüntetett hosszúsági kör, hanem például a váradi. Kolumbusz is ezt használta a navigációhoz Amerika felé hajózva."

"Hunyadi János egykori tanítója, Vitéz János püspök, későbbi esztergomi érsek hozta itt létre kora egyik legfejlettebb csillagászati központját. Neki, illetve a városba hívott, Regimontanus néven publikáló Johannes Müller csillagásznak köszönhető, hogy közel kétszáz éven át a térképek nulladik hosszúsági vonala a nagyváradi váron haladt át."

"Ha már torony, meg kell említeni a városházáét, amelybe öt lejért – nagyjából 350 forintért – lehet felmenni. Nem érdemes kihagyni, már csak azért sem, mert érdekes kiállítást találunk itt a toronyórák fejlődéséről és működéséről. De a kilátás sem akármilyen, innen láthatjuk igazán, milyen eklektikus ez a város: a századfordulós paloták mögött feltűnnek a tízemeletes tömbök, bevásárlóközpontok és erőművek."

"Ami nekem a legmegdöbbentőbb volt, hogy milyen sokféle ember élt itt békességben: összesen tíz felekezethez tartozó templomot számoltam meg. Köztük a város egyik fő látnivalóját, a neológ zsinagógát a Sebes-Kőrös partján. Gyönyörűen felújították, jelenleg múzeumként és rendezvényhelyszínként funkcionál. Nagyvárad történetében kiemelt szerep jutott a zsidóknak, nélkülük sok helyi építészeti és kulturális érték nem jöhetett volna létre."

"Ha Nagyváradon járunk, érdemes Félixfürdőre is ellátogatni. A termálvíz és a századfordulós fürdőházak nagyszerűek, viszont a kommunista időkben felhúzott betonmonstrum hotelek nagyon lehangolóak. Csak reménykedhetünk, hogy mielőbb eltűnnek."
Teljes cikk és fotók : origo.hu

Mi váradiak,hálásak lehetünk Bucsky Péternek,mert írt egy nagyszerű cikket a városunkról.Miért fontos?Mert kedvet kaphat az olvasó ,hogy egyszer meglátogassa Nagyváradot.Kedvező képet fest Nagyváradról,de lehet azért,mert megtetszett neki is,mint Ady Endrének és a többieknek a Pece-parti Párizs '

Szőczi Árpád: Temesvár - A romániai forradalom kitörésének valódi története

Forrás : bookline.hu

"Kelet-Európában a kommunizmus bukása jóformán halálos áldozatok nélkül zajlott – kivéve Romániát, ahol a tíz napon át tartó véres utcai harcokban több mint 1100-an vesztették életüket. Szőczi Árpád díjnyertes kanadai újságíró interjút készített mindazokkal, akik harcoltak Nicolae Ceausescu román diktátor ellen. A szerző alapos kutatásokat végzett az egykori román titkosrendőrség, a Securitate bukaresti irattárában, valamint a magyar titkosszolgálat archívumaiban is. Ennek az éveken át tartó tényfeltáró munkának az eredménye ez a könyv, amely ügynökökről, kémekről, titkos küldetésekről rántja le a leplet. A napvilágra került összefüggések teljességgel új megvilágításba helyezik mindazt, amit a romániai rendszerváltásról eddig tudtunk. És még valami: Szőczi Árpád személyesen is érintett volt az események alakulásában."

Forrás : bookline.hu

Közeledik december,mely emlékeztet az 1989-es romániai forradalom eseményeire.Mi történt?Szőczi Árpád könyve sok kérdésre adhat választ.Könyvet elolvashatja :

Oldalak

2016. november 16., szerda

Lezárták az átalakított Kálvária dombot, közismert nevén a Gombát

2016. november 14., hétfő

A csodás Körös!

2016. november 13., vasárnap

Örök téma lett a Szent László tér és a Kert utca

Budapest után ez volt a legpezsgőbb magyar város !

2016. november 9., szerda

Szőczi Árpád : Temesvár: A romániai forradalom kitörésének valódi története