Requiem aeternam dona eis, Domine, et lux perpetua luceat eis. Fényesen világítanak az emlékezés lángjai halottak napján.Forrás : hu.wikipedia.org
Európában és más kontinenseken emberek milliói mennek a temetőbe ezekben a napokban,kezükben virág, koszorú,gyertya.Miért mennek?Mert megemlékeznek az elhunyt hozzátartozókról,barátaikról,ismeréseikről.A temetők ilyenkor benépesülnek, megszépülnek, ragyognak.Halloween ünnepet alig ismertük,csak az utóbbi években lett szokás.Feltevődik egy kérdés : Az őskeresztények is megünnepelték ezeket az ünnepeket? A válasz : Nem.Miért? Mert jóval később lettek hivatalos ünnepek a keresztény egyházakban.Ezt írja a Wikipedia: "A kereszténység elterjedésekor az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el".Mindenszentek-Halottak Napja-Halloween ünnepekről olvashat az alábbiakban.
Mindenszentek
Fra Angelico: Mindenszentek, National Gallery, London.Forrás : hu.wikipedia.org
"A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a »küzdő egyházat« (ecclesia militans) a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a »szenvedő egyházat« (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a »diadalmas egyházat« (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap."
Halottak Napja
Franz Skarbina: Halottak napja (1896), Nemzeti Galéria, Berlin, Németország.Forrás:hu.wikipedia.org
A
halottak napja (latinul
Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A
katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a "szenvedő egyház" (
ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (
ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (
ecclesia patiens)
emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt
szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.
Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház
ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról
való megemlékezés napjává.
Története
Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként
tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az
ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát,
a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal
oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az
ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Halloween
"A
halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján, bár mára már az egész világon elterjedt.
Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene,
Crom Cruach(en) kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltane
ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő
„napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is
bemutattak a druidák.
A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban
olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat
hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes
szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból."
Teljes cikk :
hu.wikipedia.org