Forrás : picasaweb.google.com
Az első három fotó Szent László templomot ,- tért és szobort mutatja be.58 fotó segítségével visszamehetünk a XIX. századvégi Nagyváradra.Olvasható a fotó alatt információ is,melyet kibővíthet ha felkeresi a Forrást.Ha nincs Forrás megjelölve, akkor a szöveg a Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvéből valók.
Több közvetett forrás alapján 1717 és 1734 közé tehető a
templomépítésének ideje. A káptalan 1723 január 10-én a régi Szent
Brigitta templomból, az új, városközpontban emelt templomba költözik,
Csáky Imre püspök (1702-1732) pedig 13-án fényes ünnepségek közepette
vonul be az új, még nem teljesen kész székesegyházba, miszerint az
alapkőletételre legkésőbb 1720-ban sor kellett kerüljön. Forrás :
http://lexikon.adatbank.ro
Nagyság tekintetében a város közepén fekvő Szent László-tér következik a Nagyvásártér után
A Szent László bronzszobor 1893 szeptember
10.-én került a nevét viselő tér közepére. A szobrot Schlauch Lőrinc
püspök rendelte meg Tóth István szobrászművésztől, aki akkor Strobl
Alajos budapesti műhelyében dolgozott.A lovagkirály szobra három méter
magas; négy sarkánál egy-egy kisebb talapzaton címerpajzsot tartó
bronzoroszlánokat helyeztek el.Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
A Bihar megyei takarékpénztár 1872-ben alakult.
Patachich Ádám püspök (1759-1776) nevéhez
kötődik a nagyméretű püspöki palota felépítése. A jelenlegi székesegyház
építésének elkezdése Forgách Pál püspök (1747-1757) nevéhez
fűződik.Forrás : http://lexikon.adatbank.ro
Előkelő üzletek sora látható
Fő-utca a második leghosszabb utca a Kolozsvári utca után
A Biharmegyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank 1868-ban alakult
Az intézetet Nógáll János püspök alapította és a csinos, oszlopsoros épületet 1868-ban adták át rendeltetésének.
Ez intézet azután 1780. november hó elején
nyílt meg, egyelőre csak bölcsészeti tanszakkal, és 1788-ban
egészítették ki jogtudományi karral.
A görög-katolikus püspökség irányította az intézetet Pável Mihály püspök vezetésével
A
nagyváradi főtér délnyugati sarkában álló görög-katolikus székesegyház
az unitus egyház legrégebbi álló épülete a városban. Telkét, melyen az
első templomuk felépült, 1739-ben adományozta Forgách Pál kanonok. Az új
székesegyház építését Moise Dragoş püspök határozta el, kivitelezése
azonban már utódaira, Ignatie Darabant és Samuil Vulcan püspökökre
maradt. 1803-ra elkészült a torony ,1808 és 1810 között épült fel maga a
templomépület, amit 1812-ben szenteltek fel.Forrás :
http://lexikon.adatbank.ro
A görög katolikus tanítóképző-intézet, melyet
1848-ban szerveztek s a tanulmányi alapból tartanak fenn. Pável Mihály
görög katolikus püspök bőkezűsége sokat segítette az intézet működését.
1784. november 9-én elhelyezték a templom
alapkövét.1787 nyarán már a templomot teljesen befedték, még három évnek
kellett eltelnie az első liturgia megtartásáig, amelyre 1790 november
17-én került sor. A templombelső díszítő munkáit 1831 végére fejezték
be, a templomszentelésre pedig 1832-ben került sor.Forrás :
lexikon.adatbank.ro
A Rulikowski út eleji villanegyeddel, valamint a
honvédlaktanyával szemben az út másik oldalát 26 holdnyi területen a
Honvéd Hadapródiskola foglalja el egészen az árapasztó csatornáig. a
tervet Alpár Ignác készítette.1898. október 5-én adták át.Az átadással
egy időben a főépület előtti udvari részen felállították I. Ferenc
József mellszobrát.Forrás : nagyhaboru.blog.hu
Az előadások egyik színhelye az új színház
átadásáig.A száz éves jubileumi előadás is itt tartották meg, Hatvany
István: "A siketnéma, vagy a jókedvű pipás" darabját játszották.
"Nagyváradi Katolikus Kör" (1896), melyet a katolikus társadalom buzgalma hozott létre
A neológ vagy kongresszusi hitközség 1870-ben
vált ki az ortodox zsidóságból, és röviddel az után zsinagóga építésébe
fogott.A kivitelezéssel a város híres építészét id. Rimanóczy Kálmánt
bízták meg. Az építkezés, melyhez 1877 áprilisában kezdtek hozzá, gyors
ütemben haladhatott, hiszen az 1878 májusára a zsinagóga kupolája is
elkészült. A kupola csúcsára a Dávid-csillagot ez év július 5-én
helyezték fel.Az épület átadására 1878. szeptember 24.-én került
sor.Forrás : http://lexikon.adatbank.ro
1732-1743 között a ferences rendi szerzetesek
építették ide templomot, a Barátok templomát.A templomot 1876-ban
felújították.1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján a
templom hajóját teljesen átépítették eklektikus stílusban, a meglévő
torony mellé építettek még két kisebbet.Forrás
:http://www.welcometoromania.ro
A nagyváradi árúraktár részvénytársaságot a
bihar megyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank, a Nagyváradi és
Bihar megyei takarékpénztár alapították 1889-ben
Közel szomszédságában van a vele egy idő óta ismert és a jászóvári
premontrei rend birtokában levő Félix-fürdő. Szintén egyike a legrégibb
fürdőknek, de fellendülése 1885-ben kezdődött, a midőn teljesen új
alakot öltött.
Schlauch
Lőrinc (Újarad, 1824. március 27. – Nagyvárad, 1902. július 10.)
nagyváradi római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász, valóságos
belső titkos tanácsos, 1902-ben halt meg Nagyváradon.Forrás :
hu.wikipedia.org
Szaniszló Ferenc püspökről olvasható : 1850.
szeptember 5-én nagyváradi püspökké nevezték ki és 1851. május 25-én
szentelték föl. 1853-ban valóságos belső titkos tanácsos lett (a
vaskoronarend első osztályú lovagja és pápai trónálló is volt). Kora és
egészségi állapota miatt 1861-ben és 1867-ben lemondott a püspökségről,
de előbb Róma, utóbb káptalana bírták maradásra, míg végül 1868.
december 21-én IX. Pius pápa elküldötte a felmentő brevét. 1869. március
1-jén elhagyta Nagyváradot.
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (családi néven Szathmáry
József), született Nagyváradon, 1814. március 8-án. Iskoláit
szülővárosában és Temesvárott bevégezvén, orvos akart lenni, majd a
mérnöki pályára készült, de e mellett a költészettel is örömest
foglalkozott.
Meghalt Budapesten 1878. január 19-én, mint a nemzeti színház drámai igazgatója