Dr. Soós István, a városmentő polgármester

Dr. Soós Istvánról tartott előadás kapcsán jutott eszembe a szomszédbácsi megjegyzése úgy az 1970-es évek elején a meghurcolt nagyváradi emberekről : " Kérlek ,sok váradi nem akar beszélni a múltjáról,mert fél.Nem beszélnek,mert könnyen juthatnak ismét hasonló helyzetbe.Pedig hősök voltak.Ne is beszéljünk erről többet"

Sok váradi hős volt,mert jelesre vizsgáztak emberségből.Számomra a nagy hős cselekedet a Szent László templom megvédése volt.A mai világunkban az információ félgyorsulásával egyre több váradiról olvashatunk,akik hősök voltak.Az egyik váradi polgármester Dr. Soós István polgármester volt.Előadás volt róla.A Bihari Napló cikkéből nagyon tetszik a következő idézet : "1944 tavaszán, mivel nem tudott megalkudni a zsidó lakosság elleni intézkedésekkel, példamutató emberi magatartásként lemondott polgármesteri tisztségéről. Sajnos a világháborút  követő kommunista rezsim részéről üldöztetésben és megaláztatásban volt része, két évre a Duna-csatornához vitték kényszermunkára, ahonnan testileg-lelkileg összetörve került haza. Idős korában, mint biztosítási ügynök kereste szűkös mindennapiját, s miután leérte a nyugdíjkorhatárt, évekig nem kapott nyugdíjat és így tovább kellett ügynökösködnie." Forrás : erdon.ro 

Lehet sokan nem tudják ki volt.A Wikipédián ezt olvashatjuk Dr. Soós István polgármester : 

"Soós István (Marosludas, 1895. május 7. – Nagyvárad, 1983. március 15.) erdélyi magyar jogi szakíró. Nagyvárad polgármestere 1940-1944 közt.

Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdte, és Nagyváradon, a Premontrei Főgimnáziumban fejezte be (1913). Jogi tanulmányokat a nagyváradi Királyi Jogakadémián folytatott, s a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. Előbb ügyvéd Nagyváradon, majd a városi közigazgatásban vállalt állást: 1926-ban városi tanácsos, 1928-ban polgár­mesterhelyettes, 1932-ben alpolgármester, majd polgármester. 1944-ben a város zsidó lakosságának deportálása elleni tiltakozása jeléül lemondott tisztségéről.
Vezető szerepet játszott a város művelődésében, valamint a Királyhágómelléki református egyházkerület életében; 1929-ben a Országos Magyar Párt városi tagozatának elnökévé választották. A Reformátusok Lapja, a Keleti Újság és a Nagyváradi Napló közölte írásait.
A második világháború után mellőzötten élt, biztosítási ügynökként tengette életét. Tisztessége, embersége egyik szélsőséges rendszernek sem tetszett."
Forrás : hu.wikipedia.org 

A Várad folyóirat ezt írja a cikkében róla : "Soós István Marosludason született 1895. május 7-én. Marosszéki régi székely nemesi család ivadéka a Nyárád menti Lukafalváról. Kettős családi örökséget kapott. Nagyapja Bem tábornok katonája volt, és két testvére mellette esett el a szabadságharcban. Másodsorban igazgató tanító édesapjának, a nagyváradi temetőben nyugvó id. Soós Lászlónak a példaadását. Apja Görgényszentimrén, Marosludason majd Marosbogáton volt református felekezeti iskolai igazgató tanító. 1908-ban kitüntetésből helyezték Nagyváradra az akkor felállított tíz tanerős állami iskolába. Feleségével és három gyermekével hamar beilleszkedtek a város társadalmába. A kisebbik testvér, András, iskolái elvégzése után városi könyvtáros lett, Mária okleveles tanítónő, István, az elsőszülött középiskolai tanulmányait a premontrei főgimnáziumban fejezte be (a marosvásárhelyi református kollégiumban kezdte), s utána beiratkozott a Királyi Jogakadémiára. Már joghallgató korában a város szolgálatába állott, 1915-ben Rimler Károly polgármester titkára lett, s főnökén kívül olyan neves városatyák vezették be a közigazgatás tudományába, mint Lukács Ödön és Komlóssy József. A háborús évek munkatöbbletének idején olyan küzdelmes, dolgos ifjúságot élt át, s olyan céltudatos önképzéssel, amely egyenesen példaadó volt mások számára is. A háborús időkben nagy közigazgatási iskola volt számára a városháza, közben éjszakánként tanult, s az 1913-ban érettségizett ifjút már négy év múlva a kolozsvári egyetemen jogi doktorrá avatták."
Teljes cikk : varad.ro

Kupán Árpád a Váradlapban megjelent cikkében olvasható a következő : "1940. november 22-i számában a Nagyvárad így adott hírt az új polgármester kinevezéséről: „Akik ismerik ennek a városnak öszszetételét, közigazgatási, politikai és kulturális struktúráját, múltját, jelenét, azok előtt egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy Nagyvárad polgármesteri székének betöltésénél a kormány igazságosztó választása csak Soós István dr. személyére eshet. Ez a kinevezés nemcsak a legszebb díszt és rangok egyikét jelenti. Mindenek fölött nagy munkát, hozzáértést, kötelességérzetet jelent. Kevés olyan közéleti férfiúnk van, akikben ezek a tulajdonságok oly kivételes szerencsével egyesülnének, mint Soós Istvánban. Soós István arra rendeltetett, arra született, hogy Nagyvárad polgármestere legyen. Amint kilépett az iskola padjaiból s beiratkozott a jogi fakultásra, eljegyezte magát Nagyvárad városával, hűségesküt tett a város minden népének.”" 
Teljes cikk : varadlap.ro

Farkas László a Bihari Naplóban megjelent cikkében ezt írta : "Felnőtt egy új generáció, mely nem ismeri a nemzet nagyjait, kezdte beszédét dr. Soós István polgármester. Ezután arról beszélt, hogy bár mára, a régi város, a megye nagyjainak neve újra meg van örökítve utcafeliratokban, szobrokban, festményekben, a ma élő generációk, akik a háború borzalmai után belezuhantak az idegen uralom ideológiájába, ami igyekezett elfeledtetni mindent ami a magyar múlt, nem ismeri ezeket a személyiségeket. Sorban tűntek el az utcanevek, szobrok, még a városalapító szent király szobrát is el kellett költöztetni, így aztán a most felnövekvőknek nem volt alkalmuk megtanulni ezen nagy és híres emberek nevét. Ez a generáció csak nyelvében és szívében magyar, de nincs tudatában azoknak a történelmi eseményeknek, amik ebben a városban zajlottak, zárta a gondolatot a polgármester.

„Midőn Nagyvárad város közönsége nevében újból átadom a kegyeletnek és tiszteletnek Szacsvay Imre szobrát, teszem azt abban a reményben, hogy ez a szobor most már örökké és véglegesen megtartja helyét” –, mondta végül a polgármester, majd átadta a szót, Szacsvay Ferencnek, Szacsvay Imre egyik késői leszármazottjának.

„Kimentetted földporából a magyar népet, amikor megírtad könyvedet. Azt írtad nekem birtokomban lévő és a siralomházból kelt leveledben, hogy nem vársz az utókortól hálát. Nagyvárad város közönsége megértette szavadat, megértette, hogy Szacsvay neve örök életet jelent. Íme, itt áll a szobrod, mert te vagy az örök élet és ezt a szobrot most már innen senki nem viheti el. A szobor él és hirdeti a te halhatatlanságodat”
Teljes cikk : biharinaplo.ro 

Krónika cikkében olvashatjuk : "Mindkét személyiség mellé illeszt Kupán egy-egy epitheton ornanst, abszolút jogosan: Rimler Károlyt a városépítőként, dr. Soós Istvánt pedig a városmentő polgármesterként aposztrofálva. Érdekes módon egyikük sem született tősgyökeres váradi, a német eredetű Rimler család Felvidékről, a Pozsony melletti Nagylévárdról származik, dr. Soós István pedig Marosludason született székely nemesi családban. "
Teljes cikk : kronika.ro

Farkas László érdekes eseményről számol be a bejegyzésében : " Az 1940 szeptemberében bekövetkezett impériumváltás eufórikus hangulatában a város akkor még katonai vezetésének, de legfőképp a lakosságnak hamar eszébe jutott az elmúlt rendszerben eltávolított szobrok és emlékművek mihamarabbi visszaállítása méltó helyükre. Így merült fel az országzászló állításának gondolata is. Ahogy azt egy nagy, nemes feladat megköveteli, mindjárt meg is alakult az országzászló bizottság, mind itt a városban, mind a fővárosban. Nagyvárad városa részéről a tagok dr. Soós István, dr. Csernák Béla lelkész, Schriffert Béla kanonok, dr. Kaczyán Kálmán és dr. Czeglédy Miklós voltak, másrészt a budapesti és bihari magyarok társasága részéről a bizottság tagja volt dr. Móricz Ernő és Wallner István."
Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro 

Egy másik bejegyzésben ezt olvashatjuk : "A szónokok, Vitéz Nadányi János megyei alispán és Soós István polgármester a Tisza család tagjainak politikai és gazdasági szerepét méltatták beszédeikben. Kiemelték, hogy a város igyekezett a legméltóbb helyet megtalálni a szobornak."
Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

Milyen ember lehetett Dr. Soós István?Egy mondat elárulja : "Dr. Soós István is megnyugtatta a zsidókat ,hogy ameddig ő áll a város élén ,addig Nagyváradon nem lesz gettó és semmilyen bántódás nem érheti őket "
Forrás : hegykozcsatar.lapunk.hu 

Mi váradiak ,hálásak lehettünk Dr. Soós Istvánnak,mert mentette a várost ameddig ő volt Nagyvárad polgármestere.