"A 19. század második felében sorra alakultak a váradi nyomdák vagy
sokszorosító műhelyek. Kezdetben a nyomdaalapítást a vidéki pártsajtó
generálta, „ezek a vidéki lapok, az 1870-es években, az ellenzéki
politikai pártok szócsövei voltak. A pártok által támogatott helyi lapok
példányszáma megközelítette az ezret, a közigazgatás által
szubvencionáltaké az 5-6000 példányt. A periódus legjelentősebb vidéki
lapjai Nagyváradon, Debrecenben, Kolozsváron, Szegeden és Aradon
jelentek meg. Nagyvárad és Szeged sajtóélete a vidéki városok eltérő
példája. Budapestről tekintve úgy tűnt, hogy Nagyváradon virágzott
legjobban a vidéki sajtóélet, holott sem a lapok száma, sem a
példányszámuk nem mutatott kiugró teljesítményt. Váradon az irodalmi
közélet élénksége, a pályázatok országos jelentőségű írókat,
irodalmárokat vonzottak a városba, a sajtó és irodalom több jeles
képviselője itt kezdte pályafutását. A 20. század elején A Holnap
antológia és a holnapos mozgalom különleges színben tüntette fel a
várost. Az országos irodalmi megújulásban a hírlapok Budapest számára
neveltek ki utánpótlást.
A vidéki sajtónak meg kellett küzdenie a fővárosi sajtóval,
esetenként országos lapokkal kívánt versenyezni, és nem figyelt a saját
olvasóközönségére”1, ezért gyakori a bukás. Az új befektetők viszont
nemcsak figyeltek a vidéki olvasók sajátos igényeire (1898, Fehér
Dezső), hanem tudatosan formálták is a közízlést."
Teljes cikk : varad.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése