Előttem az asztalon két térkép. Az egyik: gyermek- és ifjúkorom
városának térképe. A másik a mai, állítólag modern, nagyvárosnak nem
nevezhető, nem teljesen idegen, de már szinte semmitmondó város térképe.
Nem teljesen idegen, mondom, mert naponta járom utcáit, tereit.
Semmitmondó, mondom, mert már nem mindig érzem magaménak ezt a várost.
Szóval, nem sokat mond nekem. Bár, ha jól belegondolok, a régi, még
megmaradt városmag és a néhány, az esztelen rombolástól megmenekült
külváros azért még mesél. Embermeséket mesél. Az utcákat járva, csak ki
kell nyitnom lelkemet és meséket hallok. Valaki egyszer azt írta, hogy
egy város tükre az utcák arculata. Várad külvárosi utcái meséket súgnak
az arra járóknak - írja Farkas László.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése