Forrás: varad.ro
Nagyvárad a történelme során hadászati szempontból mindig is fontos
stratégiai pont volt. Így volt ez a 20. század hajnalán, illetve az
első világháború kirobbanása előtt is. Ebben az időben a város legrégibb
katonai objektuma a vár volt, bár már ekkor elvesztette hadászati
jelentőségét, és csak kaszárnya szerepet töltött be. A törökök 32 éves
uralma után, 1692-ben a bécsi Haditanács utasítására helyreállították a
reneszánsz kori várat és a tiszántúli katonai parancsnokság székhelyét
rendezték be benne. Ferenc József császár 1857. május 16-i rendeletével
végleg megszünteti a vár hadászati erősség jellegét, így az 1918-ig csak
hadkiegészítő szerepet kapott. Itt székelt a világháború előtt a 37.
császári és királyi közös gyalogezred II. zászlóalja is, melynek
ezredtörzse Bécsben volt.
Más váradi kaszárnyák a világháború előestéjén: a Fő (ma
Republicii) utca 48. szám alatti hosszú földszintes saroképület a
honvédparancsnokság otthona volt. Az első világháború alatt a
Honvéd-kiegészítő, vagy ahogy még mondták, a Népfelkelő Parancsnokság
székhelye volt.
A 19. század fordulójára jellemző nagyarányú katonai építkezés
egyik fő helyszíne az Aradi úton volt, pontosabban a városból kivezető
út bal oldalán. Az Aradi út és a Vitéz (ma Decebal) utca sarki területre
a császári és királyi huszárlaktanyát építették 1891–1892-ben. A
tervezés időszaka visszanyúlt 1885-re. Akkor fogadta el a felülvizsgáló
bizottság Hauszmann Sándor budapesti építész laktanyatervét. A kaszárnya
területét a Rhédey-kert melletti Pece pataktól kezdve egészen a már
említett utcasarokig jelölték ki. Az építésre 1891 januárjában írtak ki
pályázatot. Ebből tudjuk, hogy a több mint 14 holdnyi területre egy
emeletes tiszti lakóházat, két őrházat, három egyemeletes legénységi
kaszárnyát, egy torna- és vívótermet, egy markotányosépületet, egy
börtönt, egy mosdót, egy mosókonyhát, hat istállót, egy
patkolókovács-műhelyt, egy nagy fedett lovardát hagytak jóvá. A
legelőnyösebb ajánlatot a Hirsch és Bachrach kassai cég tette, ezzel
kötöttek szerződést. 1891 októberére már tető alá kerültek az épületek, a
lovardára is felkerült a fémből készült tetőszerkezet, amelyet a jó
nevű Schlich gyár szállított. Az elkészült huszárlaktanyát 1892
augusztusában vette át egy polgári és katonai személyekből álló vegyes
bizottság. Később Ferenc József laktanya néven vált ismertté. Az
épületegyüttes ma a csendőrség otthona.
Teljes cikk : varad.ro
Forrás : varad.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése