Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2014. augusztus 9., szombat

Értékes levéltári magyar iratok a nagyváradi szeméttelepen

Több mint száz éves, pecsétekkel, és aláírásokkal ellátott zömében magyar anyakönyvi, városrendezési, és más hivatalos dokumentumokra bukkantak a nagyváradi szeméttelepen. Az iratokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségének adták át.

Forrás : videó

Egyelőre tisztázatlan, hogy a több mint 100 évre visszanyúló, több magyar települést is érintő iratok, miként kerültek a szeméttelepre.

Az egyházi, néptanácsi, bírósági, és más eredeti pecsétekkel ellátott hivatalos iratok a nagyváradi szeméttelep válogatócsarnokából menekültek meg a feldolgozástól. Az iratok, amelyek korrajzi, egyházi, és kultúrtörténeti szemszögből egyaránt érdekesek, az 1800-as évektől az 1982-as évekig terjedő időszakból származnak, és egyrészt személyi jellegű, de közérdekű információkat is tartalmaznak.

A nagyváradi önkormányzat archívuma 100 évre visszamenőleg tárolja a fontosabb dokumentumokat, és egy évente összeülő bizottság dönt a száz évesnél idősebb iratok sorsáról, a dokumentumok pedig a nemzeti levéltár jóváhagyásával semmisíthetők meg – tájékoztatott Petri Csilla, Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának szóvivője.

Felmerül a kérdés: hogyan juthattak ezek az iratok egy szemetes kukába, mivel gondatlan kezelésük személyiségi jogokat sérthet, és akár visszaélésekre is alkalmat adhat.

A nemzeti levéltár Bihar megyei kirendeltsége szerint a fontos iratokat a törvény által előírt több évtizedekig is megőrzik, és csak az erre nem érdemes okmányok korszerű megsemmisítését engedélyezik. A levéltár egyik munkatársa szerint a szemétben talált iratok sem történelmi, sem gyakorlati fontossággal nem rendelkeznek, szerinte egy magánszemélyhez tartoztak, egy házban, vagy padláson bukkanhattak rájuk, és kidobták a szemétbe, így kerülhettek a hulladéktelepre. Aki megtalálja, meg is tarthatja, és akár magángyűjteményt is készíthet belőlük – tette hozzá az inspektor.

Immár jó kezekbe kerültek a hányattatott sorsú, és beszédes levéltári iratok, mert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége örömmel, és egyben megdöbbenéssel fogadta a nagyváradi, és környékbeli települések történelmi, hivatali, és egyháztörténeti múltjába bepillantást nyújtó okmányokat. Csűry István püspök szerint ritkák azok a levéltári dokumentumok, amelyek ilyen jó állapotban vannak, mint ezek.

Az ügyben elkövetett mulasztások ellenére az eset szerencsés kimenetelének köszönhetően megmenekültek egy letűnt korszak dokumentumai.

Forrás , videó : erdely.ma 

Furcsa „leletre” bukkantak a nagyváradi szeméttelep válogató munkásai pár nappal ezelőtt. A szelektív hulladéktárolók tartalmát vizsgálva ugyanis egy halom régi, zömmel az egykori magyar világból származó okmány bukkant elő egy szeméthalomból. Az 1800-as évek végétől egész az 1980-as évekig datált iratok között akadtak temetkezési engedélyek, születési bizonylatok, orvosi zárójelentések, de mint kiderült, monarchiabeli bírósági jegyzőkönyvek másolatai is lapultak a szemétdombon.
szemetdombra itelt 2
Mint megtudtuk, a szemetet szétválogató munkásoknak feltűnt a sok régi okmány, több ilyenen a magyar királyi pecsét, másokon püspöki pecsét volt látható. A munkások sejtették, talán mégsem a szemétbe való papírhalmazra bukkantak, ezért értesítették a feletteseiket.
Utánanéztünk a történetnek, hogyan lehetséges az, hogy levéltári okmányok a szemétdombon végezzék. A nagyváradi polgármesteri hivatal sajtóosztályán keresztül végül kaptunk is egy „hivatalos” álláspontot arról, hogyan kerülnek tájainkon az évszázados okmányok a kukába. Persze elhangzott az is, elképzelhető, hogy egy magángyűjtemény darabjai landoltak a szemétdombon, azonban ezt a verziót nem találtuk elfogadhatónak. Erre azt a választ kaptuk, az iratcsomó valóban a váradi önkormányzat archívumából került a szemétdombra, ugyanis a hivatal a törvények értelmében száz évig köteles megőrizni okmányokat. Száz esztendő elteltével jegyzőkönyv készül a megsemmisítésre ítélt dokumentumokról. Így történt ez most is, és a polgármesteri hivatal megbízott egy céget (ennek a nevét persze nem sikerült megtudnunk), amely vállalkozott arra, hogy az ilyenkor szokásos megsemmisítési procedúrát végrehajtja. Szabályosan az erre használatos irodai „papírlaskázó” géppel kell megsemmisíteni az erre ítélt okmányokat, azonban ez elmaradt. Mondhatjuk, akár szerencsés véletlen vagy a Gondviselés is szerepet játszott itt, nem csupán az illető titokzatos cég szerződésszegő hanyagsága, ugyanis mint kiderült, könnyen elképzelhető, hogy nem csupán haszontalan másolatok és okmány-mellékletek úszták meg a megsemmisítést. A szemétdombról kihalászott okmánycsomót ugyanis a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) vezetősége vette magához.
szemetdombra itelt1
Tegnap Csűry István, a KREK püspöke lapunknak azt nyilatkozta, levéltárosokból álló csapattal nézetik át a szemétdombról megmenekített okmányokat. Akad köztük olyan is, mely nem fontos okmány, de sok olyan van, amit már csak kegyeletből sem lett volna szabad ilyen sorsra juttatni, hiszen a személyes adatvédelmet, a kegyeleti alapszabályokat is figyelembe kellett volna vegye az önkormányzat. A püspök elmondta, számtalan eset volt eddig, amikor a román hatóságok azzal érveltek, azért olyan nehéz az egyházaknak hozzájutniuk a – saját – régi okmányaikhoz (főleg, ha egy-egy restitúciós perről van szó), mert az állami levéltáron kívül senki, még az egyházak sem képesek szabályszerűen és biztonságosan megőrizni a sokszor perdöntő okiratokat.
szemetdombra itelt1a
Csűry püspök úgy véli, már csak azért is átvizsgáltatják és megőrzik a „szemétre ítélt” régi magyar okiratokat, hogy a kegyeleti tiszteletadáson túl demonstrálják a levéltári hatalmasságoknak, hogy a történelmi magyar egyházak képesek megőrizni saját dokumentumaikat. Amúgy külön érdekesség, hogy a kidobált dokumentumok között vannak olyan iratok, amelyek például a premontrei gimnázium tulajdonjogát igazolhatják. Ez azért is bizarr, mert a váradhegyfoki premontrei prépost évek óta (mióta a gimnázium visszaigénylési procedúrája folyik) rengeteg akadályba ütközött, hogy az állami levéltárból kikérhesse azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudja, hogy a fehér szerzetesek híres gimnáziuma kié valójában. Ehhez képest a gimnázium tulajdonviszonyaira utaló dokumentumok a szemétdombon végezték volna, ha a sors másként nem dönt.
Forrás : reggeliujsag.ro

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése