Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2014. március 31., hétfő

Miért akarja minden áron Ilie Bolojan polgármester a Körösvidéki Múzeumot a Várba költöztetni?

Miért akarja minden áron Ilie Bolojan polgármester a Körösvidéki Múzeumot a Várba költöztetni? Miért nem hallgat a szakemberekre?Milyen érdeke fűződik az elköltözéshez? Ezek olyan kérdések melyekre még nem tudjuk a választ.Talán később választ kapunk ?
magyarazkodik
Terítékre került a Körösvidéki Múzeum évek óta sok vitát kiváltó költözködése is, ugyanis hiába nem sikerült a legutóbbi tanácsülésen megszavaztatni a múzeumnak a várba költöztetését, Bolojan továbbra is köti az ebet a karóhoz, és úgy véli, ez lenne a legésszerűbb megoldás. A polgármester elmondta, folytatja a megyei tanács vezetőivel a tárgyalást a múzeum új székhelyét illetően, ugyanis be kell majd mindenkinek látni, hogy grandomániából nem szabad felesleges költségekkel terhelni a város költségvetését. Bolojan több olyan érvet sorolt fel, ami szerinte egyértelműen azt igazolja, hogy a múzeumnak elég lenne egy kisebb, a vár fejedelmi palotájában biztosított székhely is az egykori, felújított hadapródiskola helyett. Felelőtlenségnek tartotta azt is, hogy az új múzeumba például a természetvédelmi részlegnek nagy területen akváriumokat akarnak rengeteg pénzből berendezni, meleg égövi halakkal, holott ötpercnyi távolságra ott van a felújított állatkert a vadonatúj akváriumokkal. Az is logikátlan, hogy a múzeum munkatársainak nagy területen szeretnének több irodát, „mintha legalábbis valami világhíres múzeumról lenne szó”. Bolojan hangsúlyozta, nem akar ő a kultúra ellen beszélni, de arra kér mindenkit, gondolkodjanak logikusan és lássák be, a Körösvidéki Múzeumban nincsenek olyan leletek és képzőművészeti ritkaságok, hogy ilyen igényekkel állhatnának elő annak vezetői, főleg olyan helyzetben, amikor a költségvetésből számos, a közösség számára fontosabb tervet kellene finanszírozni.
Forrás : reggeliujsag.ro

Nagyvárad polgármestere sajtótájékoztatóján érintette a Körösvidéki Múzeum elköltöztetésének ügyét is. Leszögezte, hogy annak ellenére fenntartja azt a tervét, hogy a múzeumot a volt hadapródiskola helyett a nagyváradi várba költöztessék, hogy a váradi helyi tanács legutóbbi ülésén leszavazta az erre vonatkozó javaslatot. Bolojan feltételezése szerint mind a nagyváradi várat, mind pedig a volt hadapródiskolát fenn kell majd tartani a felújítási munkálatok befejeztével, és ha a múzeum a hadapródiskolába költözne, akkor évente legalább egymillió euróval kellene szubvencionálni az intézményt. Bolojan kifejtette, hogy a Körösvidéki Múzeumnak elegendő kell legyen a nagyváradi várban felkínált mintegy ötezer négyzetméternyi terület, mert a múzeumnak amúgy sincs túl sok értékes műtárgy a birtokában „Mondjanak öt olyan műtárgyat, ami önök szerint nagyon értékes” – fordult az újságírókhoz Ilie Bolojan, aki ezt követően azt állította, hogy a volt hadapródiskolában csak az emeleten kellene átalakítási munkálatokat végezni, ha az épületben nem múzeum, hanem közhivatalok kapnának helyet. Bolojan elárulta, hogy mihamarabb újra beterjeszti a városi tanács elé a legutóbb megbukott javaslatot, mert mint elárulta, a nagyváradi várban folynak a felújítási munkálatok, és amennyiben mégis oda kerül a múzeum, akkor április végéig el kell végezni a szükséges módosításokat a felújítási tervekben. Bolojan elmondta azt is, hogy Cornel Popa megyei tanácselnökkel fog tárgyalni azért, hogy meggyőzze őt és a megyei a tanácsot arról, hogy a Körösvidéki Múzeumnak a várban lenne a helye. Arra a kérdésünkre, hogy kötelezi-e majd a megyei tanácsot bármire is az, ha a váradi helyi tanács végül elfogadja Bolojan elképzelését, a polgármester nemmel válaszolt, ugyanakkor kijelentette, hogy a helyi tanács csak megteremti az előfeltételét annak, hogy a megyei tanács dönthessen arról, hogy máshová akarja-e költöztetni a múzeumot.
Forrás : erdon.ro

Új helyen a rogériuszi piac

Új helyen a rogériuszi piac 
Vasárnap délután kezdődött a költözés, hétfő délelőttre pedig már szinte minden zöldség-, gyümölcs- és tejtermék árus elfoglalta új helyét a városi kórház parkolójában felállított sátorban. 
Az átköltöztetett piac civilizált képet nyújt, úgy tűnik, tisztaság és rend van. Viszont szembetűnő, hogy mennyivel kevesebb a hely, mint odaát. Az általunk megkérdezett kereskedők közül néhányan hétfőn délelőtt még maguk sem tudták, örüljenek-e vagy sem a változásnak. „Csak most egy órája jöttünk ide, még nem tudjuk, milyen lesz itt. Ahogy a vak is mondta: meglátjuk…” – válaszolt kérdésünkre az egyik árus. Kevéssel arrébb egy szentjánosi termelő elpanaszolta: nagyon kevés a hely az asztalsorok között, nem tudja, hogy fognak elférni. A parkoló meg foglalt, nehéz helyet találni, ahová betolassanak a járműveikkel.
Teljes cikk : erdon.ro 

Térkép
 

Lehet, hogy nem büntetik meg a CET-et

Lehet, hogy nem büntetik meg a CET-et 
A környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel tárgyalt az elmúlt héten Ilie Bolojan. Nagyvárad polgármestere szerint van esély arra, hogy a váradi Hőerőmű nem kell kifizesse a 33 millió eurós büntetést a zöld bizonylatok beszerzésének elmulasztása miatt. 
A megbeszélésen szóba került, hogy a környezetvédelmi minisztérium 33 millió eurós bírságot helyezett kilátásba a Nagyváradi Hőerőműnek (CET), amiért ez utóbbi a tavaly nem szerezte be és nem vezette be az adatbázisba határidőre az ún. zöld bizonylatok egy részét. Ilie Bolojan pénteki váradi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy tájékoztatta Korodi Attila minisztert arról, hogy a zöld bizonylatokat a Hőerőmű a határidő utolsó napján megvásárolta, csak mivel éppen május 1., azaz munkaszüneti nap következett, ezért a bizonylatok az adatbázisba csak 24 órás késéssel lettek regisztrálva. Bolojan kijelentette, hogy a polgármesteri hivatalt az elmúlt egy év során soha senki nem értesítette arról, hogy bármiféle probléma lenne a zöld bizonylatokkal. Elmondta, hogy mindössze arról volt tudomása, hogy a CET vezetőségét tavaly augusztusban Bukarestbe hívták és „megdorgálták” őket a zöld bizonylatok miatt. Bolojan elmondása szerint az augusztusi dorgálás után a CET vezetősége csak annyit mondott neki, hogy voltak bizonyos problémák, amelyek azonban megoldódtak. A polgármester hozzátette, hogy a CET-et is csak idén március 12-én értesítették hivatalosan arról, hogy gondok vannak ezekkel a bizonylatokkal. Mindezeket figyelembe véve Ilie Bolojan indokolatlannak és túlzottnak tartja azt, hogy a nagyváradi hőerőművet ilyen hatalmas bírsággal sújtsák. Elmondása szerint Korodi Attila azt ígérte, hogy tájékozódni fog, és ha valóban úgy állnak a dolgok, ahogy Bolojan elmondta, akkor valószínűleg eltekintenek a bírságtól. Mindazonáltal a polgármester nem zárta ki annak lehetőségét, hogy mégis megbírságolják a CET-et, ami ha megtörténik, csődbe fogja vinni a vállalatot. Hozzátette azonban azt is, hogy a 33 millió eurós bírság nem akadályozza meg a várost abban, hogy folytassa már megkezdett fejlesztési beruházásait a hőszolgáltatási szektorban.
Teljes cikk : erdon.ro 

A világ egyik legjobb közönsége van Váradon

A világ egyik legjobb közönsége van Váradon 
A Kiss Stúdió Színház húszéves jubileumi ünnepségének meghívottja volt Trill Zsolt, a budapesti Nemzeti Színház színművésze. Ezt az alkalmat megragadva beszélgettünk a pályáját a beregszászi színházban kezdő, oda játszani rendszeresen visszatérő színművésszel. 
Teljes interjú : erdon.ro 

2014. március 30., vasárnap

Hubay Miklós : Hány Várad van a föld alatt – és a tudatunk mélyén?

Schliemann, amikor feltárta Tróját, a homéroszi legenda-várost, meglepetésére alatta újabbnál újabb, régibbnél régibb Trójákat talált. Összesen kilencet.

    1. Első pillantásom, ahogy kinyitom a szemem, minden reggel a váradi várra esik, hogy megbizonyosodjon, ma éjszaka még nem vitték el Szent László lovas szobrát a törökök. Tudom, menthetetlenül el fogják vinni Velencébe, és ott hozzáértő szakemberek beolvasztják nekik ágyúnak, Szent Lászlóstul, lovastul… Nyugodtan fordulhatok a másik oldalamra: Kolozsvári Márton és György mesterek lovas Szent Lászlója rendületlenül áll bent a várban, a katedrális előtt, kihívással a nagy itáliai mesterek felé (Donatello, Verocchio): „Meddig alusztok még, ti híresek? – így kell szabadon álló lovas szobrot csinálni!” Milyen büszkén szólt erről a kora reneszánsz csodáról a Szent László-himnusz:


„Képed föltötték az magas kőszálra,
Fénylik, mint nap, sajog, mint arany;
Nem elégszik senki tereád nézni.”
    Az öt bástyájával teknősbékaként ötfelé terpedő váradi vár falain át belátok az erődítmény szívébe, ahol a kéttornyú katedrális altemplomában Szent László alussza nyugtalan örök álmát.
    Arany Jánostól tudjuk, hogy ha baj volt, már száguldott is Keletre:
„Egy ugrás a Kalvária
És kilenc a Királyhágó;
Hallja körme csattogását
A vad székely és a csángó…”
    A templom előtt, persze, a Szobor még megvan. Látom is ágyamból, szemben a falon, Hufnagel metszetén. Madártávlatból látom a Várost, és lesek be a várfalak mögé. Angyal volt talán az a hollandus rézmetsző, Hufnagel György, hogy a felhők közül skiccelte le Magyarország városait? De hát kisiskolásan ismertem én is ezt a mennyei perspektívát épp a szülővárosomra, és nem is tudtam soha betelni vele. Amikor kilencévesen a Fő utcáról a Kórház utcába költöztünk, a forgalmas, mondén Hársfasorért („Poros a hosszú Hársfasor, / Holdfényes a püspöki udvar, / Simulnak a városi párok, / Vasúthoz futnak a kocsik…” – Ady), kárpótolt, hogy közelebb kerültem a természethez, a közeli falvakhoz, bekerültem a Várad melléki szőlősdombok közé. Ha továbbmerészkedtem a Kórház utcán, lassan elfogyatkoztak a hosszú ablaksoros, rózsakertes úri házak, és disznósivítás, tehénbőgés hallatszott ki az udvarokból. S jöttek szembe Száldobágyról sietősen a tejes-, tejfölös-, tojásosasszonyok, olyan bihari ízzel ejtve a szót, hogy nekem, bárhogy is szeretném, máig nem áll rá a torkom, pedig az anyám is így beszélt, amikor a piacon csirkére alkudott velük. (Velünk persze, otthon, tiszta, ékes magyarsággal.)

    A Kórház utcával párhuzamosan futott a szőlők felé a Kálvária utca. Csak a Páris-patak kiszáradt árka választotta el tőle. Ha elindultam ezen az épp odatorkolló Ritoók Zsigmond utca végén, a vasúti töltésnél – mennyi gyík és pillangó sütkérezett a töltés oldalában! (fecskefarkú pillangót is láttam nemegyszer és orrszarvúbogarat) –, már ott is voltam a Kálvária utca dereka táján, ahol szemben fel lehet kapaszkodni a Golgotára vivő keresztút rozoga fakapujához. (Hódosy asztalosmester műhelye mellett nyílott a kapu.) A tizennégy stáció képe rács mögött: iszonyatos kegyetlenségszínház, fel, a domb csúcsáig, ahol véget ér a passió, és kőbe dermedt a keresztre feszítés. A három kőkereszt és a piros bádogkupolás körtemplom mellől merülhettem el az odalent terpedő vár falai mögötti látványban. De akkor a törökök már elvitték onnan Szent László lovas szobrát, az elsőt, amelyet e merész és büszke műnemben emeltek jó ezer év után Európában. Elődje a Capitoliumon ma is áll, Marcus Aureliusé, s utódai is állanak: Gattamelatáé Pádovában, a Colleonié Velencében.
Teljes cikk : napkut.hu

Vincze Ferenc : Nekrológ egy városért

Akadnak helyek, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak az irodalom történetében; gondoljunk csak Esztergomra, hol Balassi utoljára indult rohamra, a fájdalmas emlékű Szárszóra, esetleg Székelykocsárd homályos vasútállomására, s gondoljunk legvégül Nagyváradra, a Körösre, Juhász Gyulára, Adyra és Lédára, a művészvárosra, melyet a huszadik század legvégén ellepett a szemét, a földből pillanatok alatt kinőtt blokkrengetegek, s gondoljunk a lepusztult külvárosra, az omladozó belvárosra. Barabás Zoltán kötete nemcsak Váradról szól, hanem elmúlt szerelmekről, a még mindig jelen lévő, bár rejtőzködő Istenről, pillanatokról, melyek mégis valahogy a városhoz kapcsolódnak. A Kútbanézők cím mintha nem is a kötetet jellemezné, hanem sokkal inkább az olvasót: a könyvben szereplő versek segítségével mi magunk vagyunk azok, akik kútba nézünk, azaz a múltba. Visszatekintünk valamire, ami már rég elmúlt, viszont illatfoszlányai, megkopott házfalai, egy-egy zug ismerős hangulata még mindig itt kísértenek.
Teljes cikk : napkut.hu


Barabás Zoltán: Kútbanézők 
"Emlékterek" - írja a költő egyik verse fölé -, valóban költészete az emlékek terét hozza létre, egy sajátos érzelmi-gondolati dimenziót, amelyben az emlékeke (és az álomnak) jóval valóságosabb a jelenléte, mint annak a köznapi valóságnak, amely a versek környezetét adja. Igen, mintha létezne egy imaginárius Nagyvárad: régi költők verseiben, családi emlékekben, templomok homályában, épületek romló vakolata mögött - és most Barabás Zoltán verseiben. Ez a régi város addig létezik, amíg a költészet újra megidézi és életre kelti: amíg versek és szavak állnak őrt a város lelke felett. Pomogáts Béla.
Forrás : bookline.hu

Pomogáts Béla : Várad költőfilozófusa - Jegyzetek Horváth Imréről

A huszadik század első két évtizedében kibontakozó modern magyar irodalomnak Nagyvárad volt az első (a fővárost is megelőző) szellemi otthona és tűzhelye. Ez a szerep azonban már a tízes években – Ady Endre, Juhász Gyula és mások távozása következében – erősen megkopott, és az első világháború végére Várad jóformán „beleszürkült” a vidéki nagyvárosok (Debrecen, Szeged, Pécs, Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Temesvár) sorába. Igaz, a háborút követő zűrzavaros hónapokban még élt benne annyi kezdeményezőkészség, hogy a magyar fővárosról és a maradék országról leválasztott délkeleti régiók irodalmi életének egyik központja legyen. Váradon jelent meg 1919–1920-ban a két első „erdélyi” irodalmi folyóirat: a Magyar Szó és a Tavasz, és ott alakult meg még 1919 elején az Ady Endre Társaság, amely a lassan magára találó kisebbségi magyar irodalom szervezésében vállalt fontos szerepet. Számos magyar lap, könyvkiadó vállalat és nyomda szolgálta az erdélyi magyar irodalmi kultúra ügyét, a város korábbi mozgalmassága mindazonáltal már alig volt fellelhető. Nagyvárad a hirtelen megnövekedett román állam északnyugati határvárosa lett, elvágva természetes gazdasági hátterétől: a magyar Alföldtől, fejlődése megrekedt és ez kihatott kulturális életére is.

    Voltak persze írói Váradnak továbbra is, mindenekelőtt Tabéry Géza, aki fáradhatatlan munkát végzett Ady Endre szellemi örökségének és írói kultuszának gondozásában, emellett történeti regényíróként is maradandó műveket alkotott. Mellette egy időben a korán Magyarországra költözött Gulácsy Irén volt a váradi irodalom reménysége, illetve a város kultúrájának alakításában is részt vett néhány környékbeli, partiumi író, például Olosz Lajos, Károly Sándor, Szombati-Szabó István és egy időben az odaköltöző kiváló (és mára jóformán elfelejtett) regényíró: Berde Mária. 1927-ben a patinás Szigligeti Társaság is újjáalakult, 1931-ben Váradon szerveződött meg az Erdélyi Helikon irodalompolitikája ellen lázadó írók közössége: az Erdélyi Magyar Írói Rend (EMIR), és színvonalas tevékenységet folytatott a történelmi múltú Szigligeti Színház is. Várad irodalmi élete mindazonáltal nemigen mutatott fel igazán új tehetségeket, egyetlen kivétel akadt: a költő Horváth Imre, a közeli Margitta szülötte, aki apai részről a hírneves irodalomtörténet-író: Horváth János, anyai részről a nevezetes nótaszerző huszárkapitány: Fráter Lóránt (és még korábbról: Madách Imre hűtlenkedő felesége, Fráter Erzsi) rokona volt.

    Az 1906-ban született Horváth Imre valójában eseménytelen életet élt, hiszen alig mozdult ki szülőföldjének: a Partiumnak a határai közül, és alig vett tudomást korunk irodalmi és művészeti kalandjairól. Meglehetősen szűk körben élt, akár geográfiai értelemben is. Életének négy erdélyi város volt a színtere: Dés, ahol iskoláit végezte, Arad és Szatmár, ahol újságíróskodott, és mindenekelőtt Nagyvárad, ahol költővé érett. Vidéki lapoknál dolgozott: a nagyváradi Esti Lapnál (1927–1928), a szatmári Szamosnál és Szatmári Újságnál (1930–1931), a nagyváradi Erdélyi Lapoknál (1932–1933), az aradi Reggelnél (1933–1937), végül újra Váradon a Magyar Lapok szerkesztőségében. Riportokat, hírfejeket és tárcákat írt, munkáját szűkösen fizették, nemegyszer korrektornak vagy gépírónak használták. 1938-ban aztán búcsút mondott a szerkesztőségnek, hogy verseinek éljen csupán, s általuk teremtse elő a szűkös megélhetést.
Teljes cikk : napkut.hu

Dr. Fleisz János : „A sajtó tekintélyére igenis szükség van” - A nagyváradi sajtó jellegzetességei a két világháború között (1919–1940)

A dualizmus korában kialakult színvonalas nagyváradi sajtó alapjait a városfejlődés dinamikus előrehaladása, az írni-olvasni tudás magas aránya, számottevő értelmiségi réteg jelenléte és a kiemelkedő szellemi légkör szolgáltatták.

    Az első világháború és az utána végbement tragikus események leállították az addigi fejlődést, és a határszélre került város a visszafejlődés jeleit mutatta. A gazdasági-társadalmi élet ziláltsága rányomja bélyegét a többi ágazatra is. Az olvasni-írni tudás tekintetében (89,8%) a középmezőnybe esik vissza, de a társadalmi, politikai átalakulások sem kedvezőek. Hogy azért a város jelentős magyar sajtócentrum maradt, nemcsak a Partium, hanem egész Erdély esetében is, azt a lakosság anyanyelv szerinti megoszlása is bizonyította. A szakirodalom, a szélesebb értelemben vett Erdély tekintetében, általában az erősen felduzzasztott lakosságú Kolozsvárt tartja a két világháború közötti legnagyobb magyar városnak. Ezt az 1930-as román népszámlálás adatai is cáfolják, amely szerint akkor Nagyvárad 55 039 magyar anyanyelvű népességével a legnagyobb magyar városnak tekinthető, ha kevéssel is, de megelőzve Kolozsvárt (54 776 magyar).

    Várad háború előtti jó sajtóellátottsága is lényegesen gyengül, már csak Brassót előzi meg, mivel minden 3593 lakosra jut egy sajtótermék, sőt ha csak a magyar anyanyelvűeket vesszük figyelembe, akkor még Brassót sem. Kedvező maradt viszont a napisajtó helyzete. Ebben az ellátottság szempontjából csak Arad előzte meg. A minőségi mutatók is apadást jeleznek, és ez főleg a határzónába való tartozásnak és az ezzel járó erősebb cenzúrának tudható be.

    Az általános gazdasági, kulturális visszaesés közepette a váradi fejlődést követelő radikális szellem is visszavonul. Folytatva azonban a régi szép hagyományokat, Nagyvárad sajtója a két világháború között is jelentős mennyiségű és helyenként tartalmilag is figyelemre méltó időszaki sajtóterméket vonultat fel.
Teljes cikk : napkut.hu

Bihar megye térképe (1912)

Bihar megye térképe 1912-ben.Tervezte Gönzcy Pál.Forrás : biharkutatas.hu

Százéves a Napló

Erdély magyar lapjai sorra ünnepelnek. Kinek 30., kinek 50., kinek 75., kinek 100. születésnapját üdvözölhetjük azzal a jogos örömmel és büszkeséggel, amely valamennyi romániai magyar és jóérzésû más ajkú tollforgatót eltölthet, hiszen egy újság vagy bármilyen más tömegtájékoztató kiadvány a hírek forrása volt mindig, sokszor iránytû. Ha tisztességes újságírók töltötték ki betûkkel a fehér lapfelületeket, akkor egyenesen istáppá válhatott egy napilap is.

Október 1-én Nagyváraddal ünnepeltünk együtt. A város, amely 18 esztendõvel Kossuth Pesti Hírlapjának (1844) megjelenése után már újságot igényel magának, hogy ne csak pesti híreket olvassanak polgárai, mert önálló életet élt, s mert a vidék, amelynek gazdasági és kulturális központja volt, szomjazott a helyi információkra is, ez év októberében nem elsõ lapját, a Bihart ünnepelte, hanem azt, amelyiknek szellemi utódjául a mai Bihari Napló tartja magát, az 1898. október elsején megjelent Nagyváradi Naplót; az 1934. január 4-én utoljára megjelenõ lapot, amely sosem kötött kompromisszumot a román hatalommal, mégis 15 esztendeig állta a Trianon utáni megváltozott helyzetben a sarat s szolgálta olvasóit.

Teljes cikk : eloerdely.org

A Föld Órája Nagyváradon

IMG_3015-1-horz
Tegnap este, fél 9 és fél 10 között leoltották a Városháza, a Színház, és a Double Tree by Hilton épületeinek a világítását, ezzel is tisztelegve a Föld Órája előtt.Forrás : oradeamagazin.ro
Ime néhány fénykép és videó az eseményről:
IMG_2974-1

IMG_2981-1

IMG_2987-1

IMG_2991-1

IMG_2992-1

IMG_2999-1

IMG_3004-1

IMG_3014-1

IMG_3031-1

Teljes album : oradeamagazin.ro

2014. március 29., szombat

Léda (Brüll Adél ) : Ady Endre múzsája

Székely Aladár Léda.jpg  
Székely Aladár fotója Lédáról 

Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (Nagyvárad, 1872. szeptember 1.Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája.

Élete

Származása

Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit (aki értelmi fogyatékosnak született) és Berta, később is vele éltek.
Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Édesapja vagyonuk egy részét elveszítette a tőzsdén, így az elsőszülött Adél nem szerelméhez, az úri társaságot képviselő Ordódy Pál főhadnagyhoz, hanem egy cégfestő kisiparos fiához, Diósy Ödönhöz ment feleségül (aki ekkor már a Kereskedelmi Múzeum export-import ügyintézője Szófiában.) Adél ekkor 26 éves volt.

Házassága

Nászútjuk után Szófiában telepedtek le, ahova Adél magával vitte legkisebb húgát is, Bertát. Szófiában Adél és férje áttért a katolikus hitre.
Férje gyanús ügyletekbe keveredett, és tönkrement, annyira, hogy szinte szökve menekülnek el Szófiából. Párizsban telepedtek le. Férje vállalkozásokba kezdett, képeslapokkal, szőrmével kereskedett, majd pezsgőképviseletet nyitott.

Léda kapcsolata Adyval

1903-ban négyszobás lakást béreltek a Rue de Lévis 92. szám alatt. Adél 1901 és 1903 között rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. (A lapot Adél és férje Párizsban is járatta, hiszen Diósy Ödön alapító részvényese volt a lapnak.)
Adél meghívta magához Adyt Párizsba.
1904-ben Ady Párizsban ugyanabban a házban lakott, ahol Adél és férje. 1904 szeptembere és novembere között Adél Ady Endrével a francia Riviérára utazott. 1905 májusában Adyval pár napot a Starnberger See partján töltöttek, majd Nagyváradra utaztak. Adél őszig Nagyváradon maradt, ahol Ady többször is meglátogatta. 1906 őszén földközi-tengeri hajóúton vettek részt. 1907 júliusában édesanyja betegsége miatt hazautazott, de mire hazaérkezett, édesanyja meghalt. Ugyanezen év augusztusában halott kislánya született. (Hivatalosan Diósy nevére jegyezték be, de valószínűleg Ady volt az apa).
1908 szeptemberében néhány napig Érmindszenten tartózkodott Adynál. 1909 márciusában Adyval a Riviérára (Nizzába, Monte-Carlóba) utazott. Augusztus második felében Adyt Svájcba hívta.
1910 júniusában Magyarországon gyógykezeltette magát. Egyre többet veszekedtek Adyval, ami 1911-ben is folytatódott. Kapcsolatuk fokozatosan megromlott, bár még találkoztak (Monte-Carlóba utaztak majd Olaszországba, Pisába, Firenzébe és Rómába, valamint találkoztak a Chiemsee-nél is)

Brüll Adél sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-1-51.
A végső szakítást a Nyugat 1912. május 16-i számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt. Adyhoz fűződő kapcsolatáról Ady halála után kerültek csak nyilvánosságra részletek.

Ady nélkül

1914-ben a háborús helyzet miatt Párizsból haza kellett térniük. Elölről kellett kezdeni mindent. Adél férje kereskedett. Igen magas kapcsolatokkal el tudta intézni, hogy Lengyelország jóvátételként fizetett szénszállítmányai a részvénytársaságán keresztül érkezzenek Magyarországra. Budapesten az Andrássy úton, majd a Bajza utcában béreltek lakást. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királynő úton vettek egy házat (a Praznovszky-villát).
Adél 1930-ig volt Gödöllőn, bár állandóan nem lakott ott. Állatokkal vette magát körül. Vele lakott két húga is, Berta és Margit.
Adél bőrbajban (pemphigus), férje pedig tüdőrákban betegedett meg. Temetésekor a sírjáról a férj Csinszka koszorúját eltávolította.
Forrás : hu.wikipedia.org

Valóban a megváltást hozta el számára, hogy találkozott a romantikusan elképzelt, nagy szerelemmel. 1903 augusztusában megismerkedett Diósy Ödön (a Balkánon, majd Párizsban letelepedett kereskedő) feleségével, a Váradra hazalátogató Brüll Adéllal, akit utóbb - nevét megfordítva - Lédának nevez verseiben. Találkozásuk fordulópontot jelent Ady életében és művészi pályáján: célt ad elvágyódásának, nagy álmú terveinek. Imádatát szinte rákényszerítette az asszonyra, 1904 februárjában utána utazott Párizsba. A Léda-szerelem érzelmi földrengése és a „szép ámulások szent városá”-val való ismerkedés fölszabadította költői tehetségét.
1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott ott. Budapestet megkerülve érkezett oda; a magyar fővárost nem szerette - ha Pesten él, félreeső szállodákban lakik, később már színházba és kávéházba sem igen jár. Párizsban sem keresi a művészkörök ismeretségét, a társasági életet Léda sem kedveli.
Teljes cikk : magyar-irodalom.elte.hu 


Bővebben : irodalmijelen.hu 

Ady és Léda között a végleges szakításra valamikor 1912. április első felében kerülhetett sor. Erre utal a Nyugat 1912. április 16-i számában megjelent, Valaki útravált belőlünk című, tulajdonképpen búcsúzó vers, mely fájdalmas, panaszos és csüggedt, a magány céltalanságát, ürességét kesergi, de nincs benne semmi indulat. Ezért is gondolta Kovalovszky Miklós azt, hogy voltaképpen már április elején megtörtént köztük a szakítás, s csak egy újabb, utolsó találkozás tettleges inzultusa fakasztotta föl Adyból a bosszú kegyetlenségét, így születhetett az Elbocsátó, szép üzenet, amelyet a Nyugat az 1912. május 16-i számában közölt.
Teljes cikk : epa.oszk.hu

Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek többsége. A polgárokat riasztó feltűnésvágy, az ún. perdita kultusz, Dosztojevszkij halhatatlan szánalmának félremagyarázása volna a forrása Az én menyasszonyom (1900) című versének. Ezt jóval Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel való viszonya, s provokáló daccal csattant fel a vers indításában a legfőbb gondolat:
“Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkísérjen egész a síromba”
Teljes cikk : erettsegi.com

Fotók Lédáról

Forrás : erdely.ma

Forrás : irodalmijelen.hu 


Forrás :  alexandrakonyveshaz.hu
Ady Endre (1877-1919)
Forrás: users.atw.hu

A Léda-házra cserélték az Ady-központot, hogy megelőzzék a kisajátítást

  
Léda-ház.Forrás : erdely.ma

A Mecénás Alapítvány tulajdonába került Nagyváradon Brüll Adél (Ady Endre szeretője) egykori otthona, a Léda-ház, miután csütörtökön a helyi önkormányzat megszavazta az erre vonatkozó tanácsi határozatot, cserében a polgármesteri hivatal megkapta a magyar állami támogatással felépített, a nagyváradi strand közelében levő Ady-központot, amelynek telkére egy uniós pályázat révén kivitelezendő, Nagyváradi Wellnes Termal Nymphaea Komplexum nevű projekt miatt tartott igényt – tájékoztatott a Krónika napilap.

A Léda-ház értékét 283 ezer euróra becsülték, míg a konferenciaközpont és a melléje tervezett, jelenleg építés alatt levő szálloda értéke közel 310 ezer euróra rúg. Az ingatlancsere mellett szólt az a tény, hogy amennyiben a Mecénás Alapítvány nem egyezett volna bele ebbe a megoldásba, az önkormányzat a kisajátítás mellett dönthetett volna.

Teljes cikk : itthon.transindex.ro

Térkép


A Google Street Viewen.Kattintson a instantstreetview.com-ra '

Ady-központ

Forrás : instantstreetview.com.Kattintson a instantstreetview.com-ra ' 

Térkép

Mészáros Zsolt : Feminista Nagyvárad – nőmozgalom és modernizáció a századfordulón

Az irodalomtörténész előadásában a nagyváradi feminista mozgalmat mutatja be, annak a fő csomópontjait, illetve főbb eseményeit, a megalakulás évétől, vagyis 1907-től 1914-ig. Pécs után éppen Nagyváradon nyílt meg a budapesti Feministák Egyesületének második fiókszervezete. A Nagyváradi Feminista Egyesület működését a korabeli feminista sajtó segítségével próbálja meg rekonstruálni, és így láthatóvá válik a szervezet tevékenysége. Nagyvárad egyébként nagyon nyitottnak bizonyult az új eszmék iránt.

 Mészáros Zsolt irodalomtörténész, Budapesten él és dolgozik. Kutatási területe: a 19-20. századi nőirodalom és -történet, illetve gender-tanulmányok.

Forrás :  adatbankcafe.adatbank.ro



Nagy Béla : Színház a szecessziós városban

Ha valami csoda folytán visszaléphetnénk 100 évet az időben, akkor Nagyváradnak egy rendkívül izgalmas történeti korszakába lépnénk vissza, és ezt nem utolsósorban építészeti megközelítésben gondolom. Meggyőződésem, hogy Nagyvárad közel ezer éves történetében ez a másfél évtized egyike volt azoknak, amikor a legtöbb dolog történt a városban. A városkép meghatározó épületekből három ebben az évtizedben épült fel: a Szigligeti Színház, a Városháza és a Sas palota. Nagyváradnak ebben az időszakban öt napilapja volt, egy adott pontban hat is, és nap mint nap a publicisztika minden műfaját felsorakoztatva számoltak be a színház építkezéséről. Találkoztam egy olyan Nagyvárad lapszámmal, amelyikben 14 olyan anyagot számoltam meg, amely csak és kizárólag az akkor folyamatban levő építkezéssel foglalkozott.

Előadóról :
Színház történész, újságíró és közíró, az elmúlt 15 évben közel 40 szánháztörténi munkája jelent meg, figyelme középpontjában a nagyváradi magyar színjátszás múltja áll. 25 évig a nagyváradi színház magyar tagozatának művészeti titkáraként dolgozott.

Forrás : adatbankcafe.adatbank.ro

Lakatos-Balla Attila : A Rimanóczy–dinasztia és Nagyvárad városképe a századfordulón

A közel fél évszázados nagyváradi működése során közel 300 építészeti tervet jegyző, illetve kivitelező Rimanóczy építész dinasztia kétségkívül Nagyvárad modern kori városfejlődésének legaktívabb tényezője volt. Életművük érékelésének kulcsa azonban nem a számokban keresendő. Amint egy város arculatváltozása sokkal több mint új épülettömbök, szemnek kellemes homlokzatok megjelenése az urbánus térben, a két Rimanóczy Kálmán várostervezői műve is a mindennapi élet rétegzettségében és mélységében segítette Nagyvárad átalakítását, a forma esztétikáján és a tér funkcionalitásán túl, új ipari terek és technológiák meghonosításával, a városi társadalom perifériáján élő rétegek beemelésével a korszerű városi életformai keretei közé, korszerű infrastruktúra, köztisztaság és személyi higiénia, a századforduló legnagyobb városfejlesztési vívmányainak meghonosításával, gyakorlatilag a nyugat-európai folyamatokkal egy időben.

 Lakatos-Balla Attila régész, történész, muzeológus. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közgyűjteményi referense. Bihar megye közép- és újkori anyagi kultúrája mellett elsősorban a nagyváradi római katolikus egyházmegye és Nagyvárad városi levéltárának kutatásával foglalkozik.

Forrás : adatbankcafe.adatbank.ro

2014. március 28., péntek

Péter I. Zoltán : Korszerű kórház épült 110 éve

A modern városalakító munkát, amelyet id. Rimanóczy Kálmán kezdett el, fia, ifj. Rimanóczy Kálmán folytatta. Tanulmányainak, külföldi tapasztalatainak és műszaki zsenialitásának egész kincsestárát alkalmazta, hogy Nagyvárad valóban szép, nagy, a vidéki települések sorában élenjáró város legyen.
 
Ifj. Rimanóczy Kálmán 1902-re megalkotta a legnagyobb, legjelentősebb váradi művét, a városházát. Ugyanebben az évben, 1902. április végére elkészítette az Ideg- és Elmegyógyászati Kórház tervét, az akkor még újnak számító pavilonrendszerben a Kórház (ma Pasteur) utca 26. szám alatti telekre. Tervét májusban elfogadta a rendkívüli vármegyei közgyűlés, hogy utána a belügyminiszter elé terjesszék jóváhagyás végett. Az 540 ezer koronában megszabott beruházás kivitelezésére kiírt árlejtés győztese ugyanezen év augusztusában úgyszintén a fiatalabb Rimanóczy lett. Az épületek alapozásához a következő hónapban kezdtek hozzá. A munkálatok felügyeletével a kereskedelmi miniszter a nagyváradi államépítészeti hivatal részéről Bartha Mór királyi főmérnököt bízta meg. Októberben már azt írták az újságok, hogy rövidesen tető alá kerül a hatalmas főépület.
A terv szerint 1903 szeptemberére adták volna használatba a kórházat, de nyáron a napszámosok bérharca hátráltatta a munkát. Az építtető a sztrájkot vis maiornak tekintette, ezért kitolták az átadás határidejét. A továbbiakban a munka lendületesen haladt, a napilapok szeptemberben már arról írtak, hogy az új elmekórház teljesen elkészült, megnyitható állapotban áll. Az átvételt 1903. október 1-jére tervezték. Akkor részlegesen meg is nyílt a kórház, de teljes kapacitással csak az 1904. február 16-án megtartott hivatalos átadás után működött.
Közvetlenül a kórház átvétele után a Nagyváradi Napló bemutatta olvasóinak az új létesítményt: „Körülbelül nyolcholdnyi telken épült fel ifj. Rimanóczy Kálmán műépítész valóban zseniális terve alapján. A főépületen kívül kilenc pavilon áll a betegek befogadására. A főépületben a vezető főorvos lakosztálya, a segédorvosok szobája, az igazgatói iroda, a felvételi helyiség lel helyet, e mellett itt van a hatalmas arányú díszterem, melyben a betegek szórakoztatására estéket fog az igazgató rendezni. Az emeleten a különböző vallásfelekezetek imatermei vannak. Ugyancsak ebben az épületben vannak a mosókonyhák, s az adminisztrációhoz szükséges helyiségek.

Teljes cikk : biharmegye.ro 

Térkép 
 

Szilágyi Aladár : A Szigligeti Társaság első elnöke

RÁDL ÖDÖN jogász, író, a védőügyvédként, tanulmányszerzőként, a közélet animátoraként is jeleskedő, konzervatív beállítottságú férfiú legnagyobb érdeme: egyik alapítója volt a Nagyvárad kulturális életét évtizedeken át befolyásoló, a város művelődési intézményeit, íróit, költőit – még Ady Endrét is! – támogató, Szigligeti nevét viselő egyesületnek.
 
Rádl Ödön 1848. március 30-án született a Bihar megyei Alsólugoson, ahol atyja gróf Zichy Ödön élesdi uradalmának felügyelője volt. Középiskoláit Nagyváradon végezte, ugyanott tanult jogot is, majd a királyi akadémián a bírói vizsgát letette, s a negyedévi jogra Bécsbe ment. 1873-tól Nagyváradon folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1870-ben a nagyváradi Deák-párt visszahívta Bécsből, és a kéthetente megjelenő Nagyváradi Lapok szerkesztését bízta rá. 1871 őszétől vérhányás miatt fél esztendőt Olaszországban kellett töltenie gyógykezelés végett, közben beutazta az egész országot. 1872 nyarán alig hogy hazaérkezett, a debreceni Deák-pártiak a Tiszavidék című, hetenként ötször megjelenő politikai lap szerkesztését bízták rá, azonban ezt a lapot is néhány hónap múlva megszüntették.
Már 1867-ben elkezdett irodalommal foglalkozni, amikor tárcái, tanulmányai jelentek meg a Fővárosi Lapokban (1867: Az újabbkori cseh költészet, 1868: A román költészetről, 1869: Tanulmányok Théodore de Banville, Émile Augier, Pierre-Jean de Béranger, André Chénier, Théophile Gautier, Victor Hugo, Alphonse de Lamartine költészetéről) és a Szana Tamás Figyelőjében (1870: A materialismus az újabb német lyrában, 1871: A világfájdalom jogosultsága a költészetben). 1871-től a Nagyvárad című politikai napilapnak volt az állandó munkatársa, később azonban leginkább csak színikritikákat írt a Nagyváradba. 1875-ben a fővárosi Új Időkbe írt társadalmi cikkeket, majd németből fordított elbeszéléseket. 1877-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1882-ben a Koszorúban jelent meg a Legújabb költészetünk hatástalanságáról, illetve A kor irányzata és a modern szépirodalom című hosszabb elemzése; a Nagyváradban 1899-ben közölt egy jelentősebb tanulmányt Az irodalom és társadalmi harc témakörében.

Teljes cikk : biharmegye.ro

Péter I. Zoltán : Akitől Ady a „mérgezett csókot” kapta


 Rienzi Mária 1902. július 15-én Adynak dedikált képe

Ismeretes, hogy Ady Endre 1900. január első napjaiban érkezett Nagyváradra, miután leszerződött a Szabadság szerkesztőségébe. A véletlen folytán ugyanekkor érkezett a városba Rienzi Mária orfeumdíva is. Az utóbbi a korabeli újságok beharangozó cikkeiből tudható:
„A Fekete Sas alsó éttermében olyan kiváló művészi erőkből álló társulat szórakoztatja most a közönséget, amilyen évek óta nem volt nem csak Nagyváradon, de egyetlen vidéki városban sem. A budapesti »chantanok« [énekesek] ünnepelt primadonnája Rienzi Mariska válik ki különösen a jeles társulat tagjai közül. Már megjelenésével is frappirozza [meglepi, meghökkenti] a közönséget. Kosztümjei mintadarabok. Játéka, játékművészete pedig bámulatba ejti a legöregebb orfeum habituéket [törzsvendégeket] is. Minden mozdulata ötlet, elevenség, éneke és játéka a legteljesebb harmóniában állanak, s kupléi igazán gyöngyei a chantan [zene] irodalomnak. Mert a chantanoknak is van irodalma; az orfeumokban is van művészet ha olyan képviselője akad, mint Rienzi Mariska. Önmaga ellen vét, aki meg nem hallgatja.”(Nagyváradi Napló, 1900. január 10.)
A továbbiakban is a „művésznőt” dicsérő kis hírek következnek a Nagyváradi Napló 1900. januári lapszámaiból.
„Rienzi Mariska minden este a Fekete Sas éttermében az előadások központja, ki szellemes új kuplék művészi előadásával szórakoztatja a közönséget.”(1900. január 12.)
„A Fekete Sasban tegnap léptek fel az új tagok, két nő és egy férfi, de az orfeum slágere még mindig Rienzi Mariska…”(1900. január 17.)
„A Fekete Sas alsó éttermében minden este zsúfolt ház mellett játszik Rienzi Mariska. A közönség nagy elismeréssel tapsol játékának, melyet valóban ki is érdemel ez a chansonett zseni, mert kupléi éneklésében és előadásaiban annyi bájt, diszkrét pikantériát, utánozhatatlan sikket tanusít, mint előtte eddig kevesen…” (1900. január 19.)
De egyszer csak egy új orfeumtársulat lépett fel a Fekete Sas alsó éttermében, ahol a sztár már Moni Mandel komikus, a Somossy mulató kedvence volt. A régi társulatból bár visszamaradt Rienzi Mariska, de már nem sokáig, mivel a közönség újabb arcokra vágyott… (1900. február 1.) És ezzel egy időre el is tűnt a nő a váradi vendéglő pódiumáról.
Nagy Endre visszaemlékezése szerint: „A hosszú-hosszú őszi és téli estéken jöttek a Fekete Sasnak, a Zöldfának és a Walterájnak [a Rimanóczy szálloda kávéháza] késő éjszakába nyúló előadásai. A zengerájok. A műfajnak ősidők óta magától értetődően a német nyelv volt az egyetlen megnyilatkozási formája. Kuplékból, sanzonokból, csattanókra épített viccekből, úgynevezett »lócelák«-ból és záradékul néhány paravánból és bútorból hevenyészett boházatból tevődött össze a műsor. A termelés vajmi gyér volt a műfajban; a sikeresebb kuplék, sanzonok, viccek évről-évre hűségesen visszatértek. Itt aztán, ha a közönséget nem is várhatták izgalmasabb meglepetések, de viszont megvolt hozzá a módja, hogy a művészt megelőzve kórusban zengje el e csattanókat. Az is jó mulatság volt akkoriban. […] Ott volt az a nevezetes sanzonénekesnő, aki Ady Endre révén később, ha nem is közvetlenül a művészetével, de művészi pályáján szerzett betegségével bekerült az irodalomtörténetbe.”
Teljes cikk : varad.ro

Munkahelyek hajléktalanoknak és fogyatékosoknak

Munkahelyek hajléktalanoknak és fogyatékosoknak 
A Bihar Megyei Gyermek- és Társadalomvédelmi Főigazgatóság 430.000 eurós európai uniós támogatásból szakképző tanfolyamokat szervez hajléktalanoknak és fogyatékosoknak olyan szakmákban, amelyek a legkeresettebbek a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség listáin.
A tanfolyamok elvégzése után nagyobb eséllyel találnak munkahelyet az arra rászorulók.
 A tanfolyam ideje alatt szakmai gyakorlatot végeznek majd a hipermarketekben, illetve azokban az üzletekben, amelyek bekapcsolódtak ebbe a projektbe, hogy az új munkahelyekhez szükséges gyakorlati ismereteket megszerezzék. A projekt beindításakor 30 Bihar megyei cég mutatott érdeklődést arra, hogy fogyatékos, vagy hátrányos helyzetű személyeket alkalmazzon.

Digi24.ro-nagyvarad.ro

A Nagyváradi zsinagóga felújítása a tervek szerint halad

A Nagyváradi zsinagóga felújítása a tervek szerint halad 
A vallási turizmus népszerűsítése a nagyváradi és debreceni zsidó közösség örökségének értékesítése által” elnevezésű projekt, melynek keretében felújítják a Nagyváradi zsinagógát, a tervek szerint halad. 
 A Kossuth (Independenţei) utcai neológ zsinagóga felújítását Nagyvárad önkormányzata valósítja meg partnerségben a Debreceni Zsidó Hitközséggel, a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.
A projekt összköltségvetése 1.892.150 euró, melyből 1.565.852 euró jut Váradnak a Zsinagóga felújítására, 375.835 euró pedig A Debreceni Zsidó Hitközségnek, aki partnere a Nagyváradi Önkormányzatnak ebben a projektben.
 A kivitelezésre meghirdetett tenderpályázatot az Abed Nego KFT nyerte meg, amely az elmúlt év végén átvett épületen elkezdte a renoválási munkálatokat és beszerezte a szükséges felszereléseket 162.113,48 lej értékben, ami a project összegének a 3,5 százaléka.
 Az Kossuth utcai neológ zsinagóga a harmadik legrégibb Nagyváradon. 1877-ben bízták meg az építésével id. Rimanóczy Kálmán építészt, a zsinagógát 1878 szeptember 24-én adták át a nyilvános izraelita istentiszteletnek. A méreteiben impozáns, majdnem négyzet alakú épület legdíszesebb homlokzata a Kossuth utcára néz, az ezen domináló nagy félköríves ablakokkal, illetve mór díszítő motívumaival. A csodálatosan szép belső díszítés ugyanakkor Horovitz Mór kassai festőművész munkáját dicséri.
 A nagyváradi neológ zsinagóga szerepel a 2014-ben közzétett Műemlék Listán, a felújítási munkálatok után pedig a zsinagóga belseje multifunkcionális teremként fog működni, kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat lehet majd szervezni benne, melyeken vallási hovatartozásától függetlenül bárki részt vehet.
Forrás : nagyvarad.ro 

Térképen 
 

Egyelőre megbukott a múzeumátköltöztetési terv

Egyelőre megbukott a múzeumátköltöztetési terv 
A nagyváradi helyi tanácsban nem kapott kellő szavazatot az a javaslat, mely azt a célt szolgálta volna, hogy a Körösvidélki Múzeumot a barokk palotából a Nagyváradi Várba költöztessék.
Az előterjesztett határozatjavaslat értelmében a nagyváradi helyi tanács elvi beleegyezését adta volna ahhoz, hogy a Körösvidéki Múzeum megkapja a Nagyváradi vár A., B., C., E., és I. épületeinek használati jogát. Ez a határozattervezet Ilie Bolojan Nagyvárad polgármesternek azt az elképzelését lett volna hivatott megvalósítani, mely szerint a Körösvidéki Múzeumot a barokk palotából az egykori hadapródiskola helyett a nagyváradi várba költöztessék. A napirendi pont vitáján Pásztor Sándor a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kifogásolta azt, hogy az előerjesztést hivatalos felkérés hiányában, csupán két személy, jelesül Ilie Bolojan polgármester, és Cornel Popa, a Bihar megyei tanács elnökének megbeszéléseire hivatkozva terjesztették elő. Pásztor kifejtette, hogy meg kell várni azt, hogy a megyei tanács döntsön arról, hogy mit akar kezdeni a Körösvidéki Múzeummal, és csak miután ott megszületett a döntés, azután határozzon a nagyváradi helyi tanács. Válaszában Ovidiu Muresan alpolgármester kijelentette, hogy amennyiben megszavazzák az előerjesztett javaslatot, ezáltal jelzik a megyei tanácsnak azt, hogy lesz hova költöztetni a múzeumot. Erre válaszolva Cristian Pușcaș a demokrata-liberális (PD-L) frakció tagja pedig jelezte azt, hogy a városi tanács nem dönthet olyasvalamiről, ami nem tartozik az ő hatásköre alá, márpedig a Körösvidéki Múzeum nem a városnak, hanem a megyei tanácsnak alárendelt intézmény, amelytől semmiféle hivatalos megkeresés sem érkezett még a nagyváradi önkormányzat irányába. Mivel a tanácsi határozat elfogadásához tizennyolc igen szavazatra lett volna szükség, de az RMDSZ és a PD-L tanácsosai nemmel szavaztak, így az előterjesztés csak tizenhét igen szavazatot kapott, vagyis megbukott. A tanácsülés után Pásztor Sándor kifejtette, hogy a nagyváradi városvezetés politikai megfontolásból mintegy előreszaladt a Körösvidéki Múzeum ügyében, ezzel is befolyásolni próbálva a megyei tanácsot, hogy Ilie Bolojan polgármesternek megfelelő döntést hozzon.

Kilúgozott közgyűlések

Hasonlóan hosszú vita alakult ki a város tulajdonában lévő részvénytársaságok részvényesi közgyűléseinek döntésmechanizmusáról szóló tanácsi határozat kapcsán is. A határozattervezet kimondja, hogy az önkormányzat vállalatainak részvényesek közgyűlései csak azután dönthetnek bármilyen kérdésben, ha arról korábban helyi tanácsi határozat született, vagyis ezek a közgyűlések elvesztik önálló döntési jogukat. A napirendi pont vitáján Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácsos, aki egyébként az Eurobusiness ipari park részvényesek közgyűlésének a tagja, kifejtette, hogy amennyiben elfogadásra kerül a tervezet, akkor a helyi tanács által a közgyűlésekbe delegált tagok csak olyan módon szavazhatnak, ahogy azt korábban a helyi tanács határozatban megszabja. A továbbiakban mind Ritli László Csongor RMDSZ-es, mind pedig Cristian Ile demokrata-liberális helyi tanácsos azt kérdezték, mi értelme lesz a továbbiakban a részvényesek közgyűlésének. Ritli Csongor jelezte továbbá, hogy amennyiben elfogadják a határozatot, akkor a részvényesek közgyűlésében azokat a döntéseket is támogatnia kell a helyi tanácsosnak, amelyekkel a helyi tanácsban sem értett egyet. A kifogásokra válaszolva Eduard Florea az önkormányzat gazdasági igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a helyi tanácsból delegált közgyűlési tagoknak aláírási joguk lesz. Mircea Malan alpogármester a maga során elmondta, hogy teljesen normális az, hogy a város által fenntartott vállalatok a nagyváradi helyi tanács által elfogadott politikai, gazdasági irányelvek mentén működjenek. Huszár István RMDSZ-es tanácsos erre reagálva kijelentette, hogy ő választott helyi tanácsos, és senki sem vonhatja meg tőle azt a jogot, hogy kifejtse véleményét, ugyanakkor ha ez a tanácsi határozat elfogadásra kerül, akkor értelmetlenné válik az a gyakorlat is, hogy a közgyűlésekbe minden helyi tanácsi frakció delegáljon tagot, hiszen megszűnik a közgyűlések önálló döntési joga. Az elhangzó ellenvetések ellenére a tanácsi határozatot elfogadta a liberális-szociáldemokrata többség. A tanácsülés végén Delorean Gyula bejelentette, hogy lemond az Eurobusiness ipari park rt. részvényesek közgyűlésének tagságáról. A helyi tanácsos az elfogadott határozattal kapcsolatban kifejtette, hogy az elfogadott határozat miatt nagyon nehézkesé válik a vállalatok működése, főként a nagy kereskedelmi tevékenységet bonyolító Eurobusiness és a Hőszolgáltató rt., ugyanis esetükben nagyon gyors döntésekre van szükség, ezért gyakran össze kell hívni e vállalatok részvényeseinek közgyűlését. Ezzel szemben a helyi tanács olyan testület, amelyet általában kétszer szoktak összehívni havonta. Delorean elmondta, hogy mindeddig a vállalatok igazgatótanácsának javaslatairól szavazott a részvényesek közgyűlése, és ezekhez a döntésekhez nem volt szükség az önkormányzat beleegyezésére. „Mindeddig megtörténhetett az, hogy ha volt egy álláspontom, amiről meg tudtam győzni a részvényesek közgyűlését, akkor az megszavazta a javaslatomat. A ma elfogadott határozattal a város összes részvénytársaságát politikai ellenőrzés alá vonták, és Isten ments, hogy valakinek másfajta véleménye legyen, mint ahogy azt esetleg egyesek gondolják” – fogalmazott Delorean.
Forrás : erdon.ro

Hol van jelenleg a Körösvidéki Műzeum ?

Kijelölt helye a múzeumnak
Hova szeretnék költöztetni?

Elköltözik a rogériuszi piac

Elköltözik a rogériuszi piac 
Hamarosan a városi kórház előtt felállított fémszerkezetű sátorba költözik a rogériuszi piac zöldség-gyümölcs, tej-tejtermék, valamint virágrészlege. A részletekről csütörtökön tájékoztattak. 
A költözés a piac felújítása miatt vált szükségessé. Liviu Andrica, a nagyváradi Közterület-fenntartó Rt. igazgatója elmondta: a sátor területe 1200 négyzetméter, de hamarosan bővítik még egy kevéssel, hogy a virágárusoknak is legyen helyük, s így 370 helyet és tíz hűtőpultot fog biztosítani a piaci árusoknak. Mivel a piacon jelenleg 540-550 az elfoglalt asztalok száma az említett szektorokban, megállapítottak egy kritériumrendszert, amely szerint elosztják majd a helyeket. A bazár árusait mindez nem érinti, tudtuk meg.
Teljes cikk : erdon.ro 

Térkép
 

Vandalizmus a biharpüspöki temetőben

Vandalizmus a biharpüspöki temetőben 
Vandálok rongálták meg a biharpüspöki temetőben lévő kápolnát. A temetőt gondozó Az Út Végén temetkezési vállalat a polgárok segítségét is kéri az elkövetők megtalálásában. 
Szomorú esetről tájékoztatta szerkesztőségünket Mavrodoglu Ildikó a nagyváradi Az Út Végén temetkezési vállalat vezetője. Sajnos már legalább három hónapja vandálok ólálkodnak a biharpüspöki temetőben, akik mindez idáig kisebb károkat okoztak ott. Ezeket a károkat kijavította a temető gondozásával megbízott temetkezési vállalat, és már a rendőrségnek is bejelentették ezeket az eseteket. „Egy alkalommal el is fogtak öt fiatalt, akik sötétedés után rendszeresen feljárnak a biharpüspöki temető kápolnája elé, és ott összetörnek mindent, cigarettáznak, szívják a ragasztót a zacskóból, mert találtunk üres zacskókat is. A rendőrség meg is büntette az öt fiatal szüleit, és ezt követően körülbelül egy hónapig csend volt.” A nyugalom azonban ideiglenesnek bizonyult, ugyanis vasárnap reggel szomorú látvány tárult a temetőbe látogatók szeme elé: vandálok minden korábbinál nagyobb pusztítást végeztek a temető kápolnájában.
Teljes cikk : erdon.ro 

Térkép 
 

2014. március 27., csütörtök

A hétvégén érvénybe lép a nyári időszámítás

Romániában a nyári időszámítást először 1932-ben vezették be, majd 1943-tól az időszámítás-váltás gyakorlatát felfüggesztették,és csak 1979-től vezették be ismét. 
1997-től lépett életbe a jelenleg is érvényes nyári időszámítás március és október utolsó vasárnapja között, amely az Európai Unió gyakorlatához igazodik. Románia „hivatalos ideje” egyébként a GMT (a Nagy-Brittanianai greenwichi csillagvizsgálón áthaladó képzeletbeli meridián) +2.
 Románia szombatról vasárnapra virradó éjszaka áll át a nyári időszámításra úgy, hogy az órát egy órával visszaállítjuk, így március 30-ika 23 órából fog állni, és az év legrövidebb napja lesz.
Forrás : nagyvarad.ro

Stratégiai alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

Stratégiai alkalmazkodás a klímaváltozáshoz
Kedden Nagyváradra látogatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Délben sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ-székházában, amelyen az általa vezetett tárca prioritásaira is kitért. 

Sajtótájékoztatóján Korodi Attila környezetvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Bihar megyében összesen 250 millió euró értékben finanszíroznak uniós támogatású projekteket, a Szektoriális Operatív Program környezetvédelmi kiírása keretében. Ezek közt vannak a hulladékgazdálkodást, az ivóvíz hálózat infrastruktúráját, a távfűtést, az árvízvédelmet és a folyószabályozást, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területek kezelését érintő befektetések. A Vízművek 83 millió euró, a Hőerőmű 77,7 millió euró támogatáshoz jutott, de ugyanígy több ezer lejt kaptak azok, akik a helyi közösségekkel együttműködve hozzájárulnak a természetvédelmi területek megóvásához, és több millió lejt hívhattak le az árvízvédelemmel foglalkozók. A tárcavezető szerint az utóbbi időben csökkent a bürokrácia a fejlesztéseket célzó kifizetéseknél, melyek átlagosan tizenkét nap alatt megtörténnek, és előfinanszírozásra sincs szükség a beruházók részéről.
Külön kiemelte annak fontosságát is, hogy uniós forrásokból finanszírozzanak állami projekteket, a Környezetvédelmi Alapon keresztül, és a Regionális Fejlesztési Minisztériummal együttműködve.
Teljes cikk : erdon.ro

Felújítások az őssi strandon

Nagyváradon egy ideje bezárt a nyugdíjasok által oly közkedvelt észak-őssi strand, mivel a tavaszi nyitás előtti szokásos felújítási munkálatokat végzik. A helyszínen Eugen Onciuval, a strand adminisztrátorával beszélgettünk.
felujitasok (1)
Sok még a tennivaló
A déli órákban a szemerkélő esőben egy padon üldögélve jóízűen uzsonnáztak a munkások, de már szemügyre vehettük a munkájuk eredményét: az öt medencéből egyet már kifestettek, a többihez pedig, mint megtudtuk, hamarosan hozzáfognak. Eddig kicseréltek 500 méternyi, hideg és meleg vizet szállító vezetéket, és átalakították a medencék vízellátását biztosító hálózatot is a hő- és vízveszteség elkerülése érdekében. Ezenkívül a zöldövezetet is rendbe teszik, gyepesítenek, megnyírják a bokrokat, megmetszik fákat.
felujitasok (2)
Az egyik medencét már kifestették
A strand április 18-án, a húsvét előtti pénteken nyit.
Forrás : reggeliujsag.ro

Cserélik a főnyomócsöveket Váradon

Terepszemlével egybekötött sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat tegnap Mircea Mălan váradi alpolgármester, ugyanis szerdán kezdték el a megyeszékhely távfűtési rendszerének főnyomócsöveit felújítani, ami 17,5 kilométernyi cső kicserélését jelenti. A munkálatokat a Rogériusz negyedbeli Podului utca végén kezdték el. A szabadtéri sajtótájékoztató azon a szakaszon zajlott, ahol a hatalmas, rozsdamarta főnyomócsövek előtűnnek a felszínen a negyed szélén levő tömbházak mellett. Mint megtudtuk nem lehetett tovább odázni ezt a felújítást, ugyanis a főnyomócsövek nagy részét 1966-ban és 1970-ben fektették le, s az elmúlt évtizedek alatt ezek igencsak elhasználódtak. Az új csöveket elkezdték a helyszínre szállítani, ezek körterülete kisebb, mint az eddigieké, s a tervek szerint ugyanott fognak húzódni, mint a régiek. Az új csövek szigetelése jóval korszerűbb, mint a harminc-negyvenéves csöveké, s ez az energiatakarékosság szempontjából, de a karbantartás zökkenőmentessé tételében is előnyt jelent. Mălan elmondta, a nagyszabású munkálatok az egész várost érintik, ezért (noha egyezettek és együttműködnek a közlekedési rendőrséggel) nagy a valószínűsége, hogy ahol muszáj, ott időszakos útlezárásokat lesznek kénytelenek bevezetni. Megpróbálnak minél kevesebb fennakadást okozni ezekkel, és előre is elnézést, megértést kérnek a polgároktól az esetleges kellemetlenségek miatt.
cserelik
cserelik (2)
A munkálatokat EU-s pályázati pénzből tudják megvalósítani, a kivitelezők a Construcţii Bihor Rt. és az Energomontaj Rt. cégek. Amennyiben a tervek jól haladnak a főnyomócsőcserét 2014 végére tervezik befejezni.
Forrás : reggeliujsag.ro 

 Cserélik a távhővezetékeket
Nagyvárad- Az év végéig összesen 17,5 kilométer hosszan távhővezetékeket újítanak fel és korszerűsítenek Váradon, ezek nagy része a Rogériuszon és Olasziban található. A Podului utcában kezdték.
Teljes cikk :   erdon.ro

2014. március 26., szerda

Ünnepelt a Mária Rádió

Nyolc évvel ezelőtt kezdett adásokat sugározni a Mária Rádió nagyváradi stúdiója, ezt ünnepelték tegnap a munkatársak, önkéntesek és a rádió támogatói. A Mária Rádió a Partiumban, majd egész Erdélyben hamar ismertté vált, s eddigi eredményeit tekintve úgy tűnik, bebizonyította, hogy a hitéletet az éteren keresztül is lehetséges erősíteni, terjeszteni az emberek között.
unnepelt1
Kovács Sándor és Szőcs Csaba a születésnapi ünnepi misén
unnepelt2
Sok Mária Rádió-kedvelő vett részt az ünnepségen
unnepelt3
A Mária Rádió nagyváradi stúdiója
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Óriási büntetést kapott a CET

Mivel a tavaly megszabott április 25-ei határidőig elmulasztotta az európai központi adatbázisba feltölteni a káros gázkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyeket, a Nagyváradi Hőerőmű Zrt. (CET) nemrég példátlan nagyságú, 33 millió eurós bírságot kapott az Európai Bizottságtól – derült ki tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Korodi Attila frissen kinevezett környezetvédelmi miniszter tartott Nagyváradon.
oriasi
A CET rendelkezett ugyan a szükséges engedélyekkel, de ezeknek alig kétharmadát töltötte fel a megszabott határidőig. Mint Kóródi hozzátette, a minisztérium a hőerőmű sajtátságos helyzetére hivatkozva megpróbált közbenjárni az Európai Bizottságnál a büntetés eltörlésére, kérésüket azonban elutasították, mivel a bizottság nem kívánt ilyen irányú precedenst teremteni.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Megbírságolták a Hőerőművet

Megbírságolták a Hőerőművet
Nagyvárad- Kedden Váradra látogatott Korodi Attila romániai környezetvédelmi miniszter. Délben sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Sas-palotabeli székházában, melyen a Hőerőmű helyzetére is kitért. 
Teljes cikk : erdon.ro

Kossuthra emlékeztek Váradon

Megtelt hívekkel és emlékezőkkel tegnap délelőtt a nagyvárad-olaszi református templom, ahol az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte eseményen a 120 éve elhunyt Kossuth Lajosra, a nemzeti függetlenségért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakjára emlékeztek. Tőkés László olaszi lelkipásztor hirdetett igét, majd a jelenlévők dr. Velkey Ferenc debreceni történész, egyetemi docens Kossuthról tartott előadását hallgathatták meg A magyarok Mózese címmel. Az eseményen díszvendégként jelen Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója is.
Kossuth 2
Megtelt hívekkel a váradolaszi templom
Tőkés László prédikációját János evangéliuma 10. részének első öt versére építette: „Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló./ A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az./ Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket./ És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját./ Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.” Tőkés arra figyelmeztette a híveket, hogy különbséget kell tudnunk tenni az igaz és a hűtlen pásztorok között. „A hiteles emberek hangját meg kell ismerni!” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy annak idején a románok hallgattak a megtorló Habsburg-politika kufárjaira. Nem értették az igaz pásztorok hangját. Így ők is, akárcsak a magyarok, elnyomottak lettek. „Szükség van felidézni előttünk járt nagyjaink emlékét és üzenetét. Korunk állóvizeiben minden múltba tekintő ünnep fontos” – fogalmazott Tőkés László, hozzátéve, hogy a szabadság több, mint a jogok puszta bitorlása. „Kossuth megjósolta, milyen következményekkel jár, ha megalkuszik a nemzet” – fogalmazott Trianonra utalva, kiemelve, hogy mennyire könnyű az embereket félrevezetni. „Itt az ideje a nagyböjti önvizsgálatnak!” – mondta azt hangsúlyozva, hogy nem a népből, hanem a népért kell élni, így készülve a jövendő szabadságharcaira.
Kossuth 1
Tőkés László olaszi lelkipásztor 
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Kossuth a magyarok Mózese

Kossuth a magyarok Mózese
A nagyvárad-olaszi református templomban tegnap délelőtt tíz órától kezdődő istentiszteleten emlékeztek a százhúsz évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosra. 
Teljes cikk : erdon.ro 

Partiumi honismereti találkozó

Partiumi honismereti találkozó
Múlt szombaton a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) tartották meg a Partiumi honismereti találkozót. 
A PKE dísztermében tartott találkozón Dukrét Géza az eseményt szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd az előadások következtek. Sárközi Zoltán a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezred történetéről, és a harcszíntéren felállított emlékhelyekről beszélt, Puskel Péter a százhúsz évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosról, valamint Aradról, a magyar Golgotáról tartott előadást, a további előadók Vallasek István, Olasz Angéla, dr. Vajda Sándor, Ujj János, Wilhelm Sándor és Nagy Béla voltak.
Teljes cikk : erdon.ro  

Anne Frank kiállítás

Anne Frank kiállítás
A Tikvah Egyesület és a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár közös szervezésében április 2-án Anne Frank emlékkiállítás nyílik a könyvtár nagyváradi székhelyén. 
Teljes cikk :erdon.ro