Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2013. június 28., péntek

Megjelent a júniusi Csillagos Hírek

Megjelent a Csillagos Hírek idei második száma, a június havi. Az Erdélyi Magyar Néppárt kiadványa ezúttal is nyolc oldalon tájékoztat és kínál olvasnivalót, két változatban: a Bihar megyei verzióban egy érkeserűi riport (Suttogó magyarok, félelem, csalódottság) mellett trianoni évfordulós tudósítások, valamint a szalontai székházavatóról, az érmihályfalvi szemétügyről és a dunai árvízvédelemről szóló anyagok is olvashatók, a nagyváradi kiadásban pedig ezen felül a Bolojan–Biró-afférról, az önkormányzat mesterkedéseiről és egyéb helyi ügyekről találhatók információk, állásfoglalások. Mindkét változatban benne van a Szent László Napok programja, a Csillagos Híreket ingyenesen terjesztik, a néppárt irodáiban is igényelhető a kiadvány.
Forrás : reggeliujsag.ro

Közigazgatás a Partiumban

Szilágyi Ferencnek a Partium Kiadó gondozásában megjelent kötete, a Közigazgatás a Partiumban – a honfoglalástól napjainkig című az államigazgatás és a társadalmi élet megszervezésében kiemelkedő szerepet játszó közigazgatási térfelosztást vizsgálja a Kárpát-medence olyan kiemelkedő fontosságú magyar-román érintkezési területén, mint a történelmi Erdély és a mai Magyarország területe között elterülő „Partium”, mely régió a történelem folyamán többször képezett konfliktusos helyzetet a két náció között.
A Partium fogalmának és a partiumi régió meghatározásának szempontjából a kötet hiánypótló. A múltban, nem íródott olyan nagy lélegzetvételű régióleírás, mint például a Székelyföld esetében Orbán Balázs műve, amely mindenki számára elfogathatóan határozná meg a régió kereteit és lényegét. Ezt a hiányt kívánja pótolni jelen kötet, amely természetesen más kutatási módszereket alkalmaz, mint Orbán Balázs grandiózus műve. Mégis ugyanaz a cél lebeg a szerző szeme előtt: mindenki számára kézzel foghatóvá tenni szülőföldünket. Ily módon a kötet „megrajzolja” a Partium földrajzi határait, bemutatva az itt élők identitástudatának evolúcióját a kezdetektől a jövőben bekövetkezendő változásokig – tájékoztatott a Szent László Napok Sajtószolgálata.
A szerző tágan értelmezi a közigazgatási földrajz fogalmát, hiszen a témához szorosan nem kapcsolódó, mégis azzal összefüggő régészeti, településtörténeti, demográfiai, statisztikai, választási földrajzi fejezetek is találhatók benne, amelyek a tulajdonképpeni téma más tudományterületekkel történő összekapcsolódását jelentik.
A kötet nemcsak a kutatóknak szól, hanem mindenkinek, aki itt él és ragaszkodik e helyhez, és akiben tudatosul ez a regionális identitás. A könyv azok számára is hasznos lehet, akik áthatóbb képet akarnak alkotni a Partiumról.
Szilágyi Ferenc könyvét a Szent László Napok keretében június 29-én, szombaton 15 órai kezdettel mutatják be a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében. A kötetet méltatja Demeter Szilárd, a PKE adjunktusa.
Forrás : reggeliujsag.ro

Ady és a szabadkőművesek románca

Izgalmas, szellemi értelemben pedig nagyon gazdagon rétegzett könyvet írt Raffay Ernő történész Szabadkőműves béklyóban címmel Ady Endre és a hazai szabadkőművesség kapcsolatáról. A kötetben nemcsak Ady pályájának és személyiségének ellentmondásossága sejlik fel, de az a céltudatosság is, amellyel a magyar nemzetállam lebontására törekedtek a szabadkőművesek. E kötet 1905-ig követi Ady és a szabadkőművesség kapcsolatát, de már készül a folytatása. A szerzővel, Raffay Ernővel Sinkovics Ferenc, a Magyar Hírlap munkatársa beszélgetett.
Teljes interjú olvasható a reggeliujsag.ro-n '

Szent László születésnapja

967 esztendeje, 1046. június 27-én született Szent László magyar király (uralkodott 1077. és 1095. között), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is.
A Rubicon történelmi folyóirat internetes kiadásán, a Rubicon.hu oldalon Tarján M. Tamás vezette végig életét és munkásságát.
László még a Vazultól származó hercegek lengyelországi száműzetése idején született, a későbbi I. Béla király (ur. 1060-1063) és Richeza hercegnő második gyermekeként. Családja csak András (ur. 1046-1060) trónra lépése után két esztendővel, 1048-ban tért haza Magyarországra. László fiatalkora apja és testvére hatalmi harcainak fényében alakult: 1057-ben – Bélával együtt – elismerte Salamon herceg – András fia – öröklési jogát, két évvel később aztán mégis apja pártjára állt a trónviszály során. I. Béla 1063-ban bekövetkező halála után testvérével, Gézával együtt Lengyelországba menekültek, majd II. Boleszláv király (ur. 1058-1079) segítségével visszatértek és megegyeztek a trónt birtokló Salamonnal (ur. 1063-1074). Géza és László a kompromisszum eredményeként dukátust – az ország területének egyharmadát – kapott a fiatal királytól.
Szent_Laszlo_szobor1
Szent László nagyváradi szobra a római katolikus székesegyház előtt
Béla fiai az első években számos alkalommal nyújtottak segítséget a királynak a kunok, besenyők és a bizánciak ellen folytatott háborúk során, az 1068-as, Kerlés mellett vívott ütközet nyomán született meg például a legenda László és a kun vitéz párviadaláról. Salamon király azonban később – tanácsadói befolyására – Gézáék ellen fordult, és többször is életükre tört, ami újabb belharcokhoz vezetett. László bátyja mellé állt a trónért vívott küzdelemben, és az 1074-es háború során döntő szerepet vitt a győztes mogyoródi ütközetben. A csata után Salamon elmenekült, és Géza (ur. 1074-1077) hároméves uralma következett, az ő halálát követően pedig az ország főnemesei és VII. Gergely pápa javaslatára 1077-ben Lászlót koronázták Magyarország királyává.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

A Rhédey-kápolna helyreállításának története

Miután a Reggeli Újságnak adott interjújában mind Ilie Bolojan váradi polgármester, majd válaszában mind Biró Rozália szenátor, volt alpolgármester is említette a Rhédey-kápona felújításának történetét, a restaurálás kiharcolásának egyik legfőbb személyisége, S. Németh Katalin oszlatja el a hamis állítások okozta káoszt, amit a váradi polgármester okozott azzal, hogy magának vindikálta a jelenleg az állatkert területén található kápolna felújítását. Alább olvasható az a szöveg, amelyet Ilie Bolojan nem hagyott jóvá megjelentetésre, azt mondva, helytelen információkat tartalmaz. Ezúton is köszönjük a szerzőnek, S. Németh Katalinnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a dokumentumot.
 A műemléki lajstromokat összeállító hivatalosságok sokáig tudni sem akartak erről az omladozó falú sírkápolnáról, sem Rhédey Lajosnak adományleveléről. Nem ismerték azt a jelentős szerepet, amit az egykori főispán játszott a város fejlődésének előmozdításában. Pedig ő egyike azon kevés Bihar megyei magyar főuraknak, akit a román történelmi szakirodalom számon tart, így az 1997-ben megjelent Románia története című könyv is méltatja tevékenységét.
A Rhedey 4
Az építészetileg is rendkívül értékes épület környékén ma az állatkert található
Rhédey Lajos személyiségével, érdemeivel és a leromlott sírkápolna helyreállításával a hivatalos fórumok nem foglalkoztak. Ilyen irányú tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységet már a rendszerváltás kezdetétől csak az 1990-ben megalakult civil szervezet, a Bihar Megyei Műemlékvédő Egyesület (BMME) végzett. A váradi román és magyar napi- és hetilapokban Fleisz János és Laura Gal mellett alulírott, Kordics Imre, Péter I. Zoltán többször is cikkezett a Rhédeyekről, kapcsolatukról az angol királyi családdal és e kápolna siralmas állapotáról.
Teljes cikk reggeliujsag.ro 
 
Az alábbi fotók a Reggeli Újságból származnak '
A Rhedey 5
Így nézett ki a márványkoporsó a belső felújítás előtt
 
A Rhedey 1
S. Németh Katalin a külsőleg megújult kápolna előtt, 2004-ben
 
A Rhedey 2
Biró Rozália a Rhédey-mauzóleumnál
 
A Rhedey 6
.A már restaurált nyugvóhely 2010-ben
Nem sokkal később, február 11-én a polgármesteri hivatal honlapja már hírül adta, hogy „A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal 30 ezer eurót kapott a Rhédey-kápolna felújítására a Budapesti Főpolgármesteri Hivataltól. A támogatási szerződést ma írta alá Ilie Bolojan polgármester, Biró Rozália alpolgármester és Kiss Katalin, Budapest főépítésze.”
A Rhedey 8
A Rhédey-család címere a felújított márványkoporsón

A helyi román sajtó foglalkozott a Rhédey kápolna felújitásával. Az egyik cikk a  crisana.ro hasábjain jelent meg.Több bukaresti lap is beszámolt a kápolna sorsáról.Az egyik blogban jelent meg egy bejegyzés a Rhédey kápolnáról , az un-oradean.blogspot.ro-ban.
Az egyik román nyelvű helyi blogban erős kritikát zúdított a szerző Bolojan polgármesterre és a vezetésre,mert nem akarták helyreállítani a Rhédey kápolnát.Állítólag nem volt rá pénz.A bejegyzés elolvasható román nyelven a prinoradea.blogspot.ro-n '

Cikkek az eseményről :

 Forrás : kronika.hhrf.org

Forrás: erdely.ma
Forrás : kultura.hu


 Gróf Rhédey Lajos, Bihar vármegye főispánja építtette romantikus stílusban a kápolnát, több forrás egybehangzó véleménye szerint felesége, Kacsándy Terézia halálakor, 1804-ben. Napjainkban a nagyváradi állatkertben lévő kápolna a Rhédeyek család sírboltja, 5,60 méter széles és 8 méter hosszú, félköríves záródású. A megrendelő kérésére régies hatású, műrepedésekkel és beépített ágyúgolyókkal, amelyek a leírások szerint a napóleoni háborúból valók. A kápolna bejárata és földszinti ablakai csúcsívesek, gótikus hatásra, fölötte elliptikus tambur, a fölött pedig lanternás kupola található. A tamburt háromkarélyos lóhere formájú ablakok világítják meg. A kupola ablakai oválisak. A kápolna közepén áll a Rhédey házaspár szarkofágja, amelyet 1834-ben Ferenczy István szobrászművész tervezett. A kápolnát többször is feldúlták és kifosztották, 1830-ban és 1912-ben, amikor a Rhédey házaspár csontjait is kiszórták a szarkofágból. Rendszerváltás előtt évtizedekig az állatkert egyik etetője működött benne. A kápolnát magyarországi támogatással mentették meg a végső pusztulástól.
Forrás : muemlekem.hu

2013. június 26., szerda

Interjú Havas Henrikkel Nagyváradon

Havas Henrik Én vagyok című könyvét múlt pénteken mutatták be Nagyváradon. A közismert magyarországi médiaszemélyiséggel a könyvbemutató előtt beszélgettünk a városról, romániai élményekről, szerelemről, médiáról és politikáról.
politikaban FF
– Az első nagyváradi könyvbemutatója hogyan jött létre? Úgy tudom, hosszabb szervezés eredménye, hogy ön ma itt van.
– Ezt az időpontot már hónapokkal ezelőtt fixáltunk Körőssi P. Józseffel, a könyvem szerkesztőjével, aki nagyváradi illetőségű. Éppen ma jött meg a család, a lányom a két unokámmal Spanyolországból, úgyhogy a nagypapa nem volt ott a repülőtéren, de éppen mondtam a feleségemnek, bánom, hogy nem voltam ott, de örülök, hogy eljöttem, mert nagyon jó benyomást tett rám a város, az, hogy egyre több házat tesznek rendbe. Voltam a Kanonok soron, megnéztem a püspöki palotát, nagyon jót ebédeltünk. A feleségem leszúrt, merthogy két évvel ezelőtt az unokákkal Szovátán voltunk, egy marosvásárhelyi építész barátom hívott. A feleségemnek nagyon nagy ellenérzései voltak, amikor mondtam, hogy márpedig elmegyünk nyaralni, merthogy a nyolcvanas években volt egy nagyon rossz élményünk. A feleségemet elcsábítottam 1987 környékén Kolozsvárra, mert ott voltam először szerelmes… Meglepő, de 1966-ban ott ittam életem első Coca-Coláját, Kolozsváron láttam életem első Elvis Presley-filmjét, bár már a kolozsvári állomáson volt Ceaşescu-kép, de nem nagy. És aztán ahhoz képest a nyolcvanas évek… Egy szürke, őszi délután sétáltunk Kolozsváron, és emlékszem, hogy az utca közepén, a villamossíneken géppisztolyos katonák sétáltak, csótány volt a szállodai szobában, katasztrófa volt. Itt pedig életemben először kóstoltam meg a csorbalevest, fenntartásaim voltak, de nagyon, de nagyon ízlett, és mondtam a feleségemnek, hogy megkóstoltam, mire ő mondta, hogy neki már régóta ízlett, mert Szovátán már evett. Itt minden nagyon jó, szóval nekem ez a hely nagyon tetszik.
 – Nagyon nyílt, szókimondó embernek ismerjük televízióból, rádióból. Mennyire van helye ennek a mai magyar médiában?
– Nem nagyon. A Kossuth Rádióban kezdtem 1979-ben, és ott voltam egészen 1995-ig, tehát 26 évet húztam le. A Kádár-rendszerben nem volt ilyen undorító sajtóirányítás és ilyen szolgalelkű közszolgálat, mint most. A Duna-kanyarban lakunk, mióta nyugdíjba mentünk, és ott nem fogható a Klubrádió, az egyetlen normális magyar rádió. Most már világhírű rádiónak nevezik, mert amennyi energiát fektetett az Orbán-kormány abba, hogy elhallgattassa ezt a rádiót, hát tényleg világhírű lett, és ez ott nem fogható. És időnként, ha reggel borotválkozás közben nem tudok mást hallgatni a fürdőszobában, csak a Kossuth rádiót, hát komolyan mondom, hogy ha a nagyapám borotvájával borotválkoznék, lehet, hogy elvágnám a torkomat, mert egyszerűen katasztrófa. Ez az alákérdezés, a szolgalelkűség egyszerűen borzasztó.
– Említette, hogy vannak erdélyi, romániai kapcsolatai…
– Sajnos az első nagy kapcsolatom odajutott, hogy a kisasszony végzett a kolozsvári egyetemen, és férjhez ment Szerbiába, úgyhogy ez egy rossz emlék nekem. Pedig az első szerelmem a kolozsvári leányzó volt: csókolóztunk a botanikus kertben, csónakáztunk a tavon… Na mindegy, nem engem választott. Lehet, hogy azért, mert pszichológia szakon végzett, és már akkor megsejtette, hogy velem nem lesz minden rendben.
– Átfogalmazom: tehát említette, hogy vannak itteni barátai. Hogy tapasztalja, mennyire csapódik le, illetve hogyan csatolódik önhöz vissza a magyar politikai élet befolyása az itteni, kis magyar politikai életre?
– A marosvásárhelyi építész barátom Fidesz-szimpatizáns, Kőrössi P. József, a könyvem szerkesztője egy normális ember, ami azt jelenti, hogy nem tudom a politikai szimpátiáját, már ez szimpatikus. Magyarországon az emberek már lassan kezdik megkülönböztetni egymást, hogy ki kicsoda. Az igazság az, hogy én a néhai Antall József híve vagyok, tehát Magyar Demokrata Fórumosnak tartom magamat, de olyan vagyok, mint az egyszeri japán katona, aki még mindig harcol a dzsungelben, és elfelejtette, hogy már vége a világháborúnak, úgyhogy én még mindig MDF-es vagyok, ami ma már az égvilágon semmit nem jelent. Ez egy keresztény-konzervatív pártnak indult, amelynek a filozófiája és nemzetpolitikája számomra teljesen szimpatikus és egyértelmű volt. Annak idején kiálltam Antall József mellett, amikor azt mondta, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, és azt hittem, hogy ez a fajta felfogás folytatódik. Mellesleg megjegyzem, egyre jobban úgy gondolom, hogy legalábbis az értelmiség a Felvidéken és Erdélyben is próbálja magát távol tartani ezektől az undorító magyar pártpolitikai csatározásoktól. Tavaly szeptemberben, szüretkor Szlovákiában voltam és beszéltem értelmiségiekkel, nyugalmazott főmérnökkel, építészmérnökkel, borásszal. Egyszerűen azt mondták, hogy nem az a hitük veszett el, hogy ők magyarok, mert továbbra is magyarnak tartják magukat, hanem ezt már nem érdemes hangoztatni, mert a Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya oly mértékben elvette annak kifejezésnek a tartalmából a szellemiséget, hogy magyarnak lenni. Magyarnak lenni ma azt jelenti, hogy kicsinyesnek, balkáninak lenni, és Orbánnak ez az elszólása, hogy mi ázsiai nép vagyunk… A Vadim Tudor mondott ilyen baromságot utoljára, hogy ázsiai népség vagyunk, vagy a hülye Jan Slota. Hát az Isten áldja meg, ha egyszer arra vagyunk büszkék, hogy több Nobel-díjasunk van, mint a körülöttünk lévő országokban összesen, több olimpiai aranyat nyerünk, mint Ukrajnát leszámítva a többi összes szomszéd. Ha ilyen kurva jók vagyunk, akkor mit kell nekünk itt Ázsiára hivatkozni, mit kell nekünk Azerbajdzsánnal barátkozni? Most Németh Zsolt, a külügyi államtitkár közölte, hogy szolidárisak vagyunk, az Erdogan török miniszterelnök a bizalmunkat élvezi. Atyaúristen, katasztrofális…
Teljes interjú a reggeliujsag.ro-n 
További cikkek 
 

A Szent László Napok programja

Június 28-30. között tartják meg az első ízben megszervezett Szent László Napok elnevezésű rendezvénysorozatot Nagyváradon. A program az alábbiakban olvasható.
Június 28., péntek
14.30: A Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar toborzója. Helyszín: a Körös áruháztól átvonulás a Holnaposokszoborcsoporthoz (a Fő utca, ma Republicii utca 30.-tól a Szilágyi Dezső, ma Moscovei utca 1. számig);
16: Koszorúzás a Szent László-szobornál. Helyszín: a római katolikus püspöki palota kertje (a Kanonok-sor mellett);
16.30: Toronyzene a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar közreműködésével. Helyszín: a nagyvárad-újvárosi református templom tornya (Kálvin János utca 1. szám);
17: Ünnepélyes megnyitó; Szent László-díjak kiosztása nagycsaládosok részére. Közreműködik: a váradi székesegyház Szent László Ének- és Zenekara. Helyszín: a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme (Teleki, ma Primăriei utca 27. szám);
16–20: Kézműves vásár. Helyszín: Rhédey-kert (ma Bălcescu park);
17.30: A Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar előadása. Helyszín: Rhédey-kert;
18: Pócs Péter plakátkiállítása. Helyszín: Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár, Nagyvárad (Rulikovszki út, ma Armatei Române 1/A);
19: Borkóstoló – ismertetőt mond Seprődi József borász, Kis-Küküllő menti borvidék. Helyszín: Rhédey-kert;
21: Rúzsa Magdi-koncert. Helyszín: Rhédey-kert;
23: Éjszakai labdarugó-kupa. Helyszín: Sportiskola (az állatkert mellett, Rhédey, ma Matei Basarab út 30. szám).
szent 2
Június 29., szombat
9–15: Főzőverseny. Közben fellépnek: 10.30: a Csillagocska gyermekzenekar és népdalénekesei; 11: a Musica Profana régizene-együttes; 12.30: az érmihályfalvi Bartók Béla Hagyományőrző Citerazenekar; 14: a Köröstárkányi Gyermekzenekar. Helyszín: Rhédey-kert;
10–15: Gyermekprogramok: nemezelés, gyöngyfűzés, agyagozás, kavicsfestés, csillámpor-festés népi motívumokkal;Szent László kardja és címere – mesejáték, Szent László fegyverei stb.; Székelyföldi Legendárium – óriás társasjáték és meseszekér; Mesesarok: kalandozás Szent László király birodalmában – mondák és legendák. Helyszín: Rhédey-kert.
10: Szent László és városa, Nagyvárad – Gheorghe Gorun román nyelvű előadása. Beszélget vele: Csomortányi István. Helyszín: Partiumi Keresztény Egyetem, Bartók-terem;
10.30: Nagyváradról elszármazottak találkozója – gyülekező, regisztráció;            Régi Nagyvárad – képeslap-kiállítás; Összeállítás Boros Zoltán Nagyváradról szóló filmjeiből; Boros Zoltán: Énekben hallottam – zenés könyvbemutató. Helyszín: Partiumi Keresztény Egyetem díszterme;
11: Városnézés magyar és román idegenvezetéssel. Idegenvezető: Moldován Gellért Lajos tanár. Gyülekezési hely: Rhédey-kert;
13: Erdély nyugati ablakában – filmvetítés. Helyszín: a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme;
14–19: Ismerd meg Szent László városát – vetélkedő. Gyülekező: Rhédey-kert;
15: Várlátogatás idegenvezetéssel. Idegenvezető: Pápay Zoltán vállalkozó. Gyülekezési hely: Góbé Csárda (Dobrogeanu Gherea utca 26. szám);
15: Dr. Szilágyi Ferenc: Közigazgatás a Partiumban – a honfoglalástól napjainkig – könyvbemutató. Helyszín: Partiumi Keresztény Egyetem, Bartók-terem;
16: Hang-színek – válogatás nagyváradi zeneszerzők alkotásaiból. Helyszín: Partiumi Keresztény Egyetem, Bartók-terem;
17: Zenés születésnapi köszöntő – a Metropol Group együttes hármas jubileuma: Az ifjú W. újabb szenvedései című beat-musical – 40. évforduló; a Metropol Group megalakulása – 45. évforduló; Szabó József (Ódzsa) rendező – 85. születésnap; Weiss István fotókiállítása. Helyszín: Szigligeti Színház, emeleti előcsarnok (Bémer tér, ma Piaţa Regele Ferdinand);
17: Bloggerek a Partiumban. Helyszín: Moszkva Garden (Nagysándor József, ma Aurel Lazăr utca 1. szám);
17.30: Minden borban van egy nóta – borkóstoló. Előadó: Koch Zsolt borász, Hajós-Baja borvidék. Helyszín: Rhédey-kert;
18: Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla, a hun üzenet – könyvbemutató. Helyszín: Góbé Csárda;
18: Művészet, mint erőforrás – a PKE Képzőművészeti Tanszékének rendezvénye. Helyszín: Moszkva Kávézó (Szilágyi Dezső, ma Moscovei utca 8. szám);
19.30: Shakespeare Összes Röviden (S.Ö.R.) – fergeteges komédia a debreceni Csokonai Színház művészeinek előadásában. Helyszín: Rhédey-kert;
21: Operettest. Fellépnek: Bódi Marianna (szoprán, Magyar Állami Operaház, Budapest), Haja Zsolt (bariton, Magyar Állami Operaház, Budapest), Böjte Sándor (bariton, Csokonai Színház), Balla Melinda (Csokonai Színház). Helyszín: Rhédey-kert.
szent 3
Június 30., vasárnap
10: Ökumenikus istentisztelet. Helyszín: nagyvárad-olaszi református templom (Ezredévi Emléktér, ma Libertăţii utca 40. szám);
10–20: Kézműves vásár. Helyszín: Rhédey-kert;
11–16: Gyermeksarok – Székelyföldi Legendárium: óriás társasjáték és meseszekér.
Helyszín: Rhédey-kert;
15.30: Néptánc- és kórustalálkozó. Fellépnek: Rezgő néptánccsoport – Belényesújlak; Kéknefelejcs néptánccsoport – Magyarremete; Pacsirták néptánccsoport – Mezőtelegd; Csillagocska néptáncegyüttes – Nagyvárad; Körös-Körül néptáncegyüttes – Komádi; Halmos László Kórus – nagyváradi Szent László-plébániatemplom; érmihályfalvi Veres László Zsolt Városi Kórus; Nagyváradi Asszonykórus; Váradi Dalnokok. Helyszín: Rhédey-kert;
16: A nemzet élő legendái – beszélgetés dr. Kemény Dénessel, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökével, a magyar vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitányával. Helyszín: Partiumi Keresztény Egyetem díszterme;
17.30: A magyarság szentje: Szent László király – Kiss-Rigó László szeged–csanádi római katolikus megyés püspök előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ (Ezredévi Emléktér, ma Libertăţii utca 40.);
19.15: Klasszikus zenei hangverseny. Helyszín: Szent László-plébániatemplom (Szent László tér, ma Piaţa Unirii);
21: Csík zenekar és barátai: Lovasi András és Kiss Tibor – koncert. Helyszín: Rhédey-kert.
Forrás : reggeliujsag.ro

Kovács Apollónia-emlékest Váradvelencén

Július 6-án 19 órakor a nagyvárad-velencei római katolikus kultúrotthonban (Kolozsvári út 85. szám) Kovács Apollónia-emlékestet szerveznek. Fellép: Iványi Carmen Szilvia, Petik Erzsébet, Visser Ágnes, Tasnádi Ferenc, Bányai Márton, Kiss Lívia, Rékasiné Icuka, Oláh István, Tasnádi Melinda. Kísér: ifj. Berki László és zenekara. A jegyek 30 lejes egységáron korlátozott számban elővételben még kaphatók, a díj tartalmazza a vacsorát is.
Helyfoglalás és információ a reggeliujsag.ro

2013. június 22., szombat

Nagyváradi Divatház

Bár nem egy történelmi épület a Divatházhoz sok ember emlékei fűződnek ezért úgy gondoltam, bemutatom.
 Valamikor az 1950-es években bontották le az e telken található egykori egyemeletes Weidlich-házat, helyén sok ideig kopár telek maradt. 
Az 1960-as években követte sorsát a mellette levõ Róth-ház is.
 1968-1969-re építették fel a két üres telekre a sarki Divatházat és a mellette levő tömbházat.
 A Divatház Kádár Géza, mig a tömbház Ioan Ardelean műépítész munkája.
Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook facebook.com 

A nagyváradi Divatház - Venus - cime :
 
 PIATA REGELE FERDINAND 2
410021 ORADEA , BIHOR 

2013. június 20., csütörtök

F. Bathó Ida színművész

Születési helye, ideje: 1938 február 25, Homoródszentpál
1960 – ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézetben
1960-1962 – Sepsiszentgyörgyi Állami Színház
1962-tõl a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának a tagja.

Szerepei :
  Kálmán Imre: Csárdáskirálynõ
 Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony
 Martos Ferenc - Huszka Jenõ: Lili bárónõ
 Szabó Magda: Régimódi történet
 A. P. Csehov: Három nõvér
 Hegedûs a háztetõn
 Heltai Jenõ: A néma levente
  A. P. Csehov: Ványa bácsi
 L. Ny. Tolsztoj: Anna Karenina
 Móricz Zsigmond: Úri muri
 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
 William Shakespeare: Tévedések vígjátéka


Szigligeti Ede: A lelenc
Teljes névsor a szigligeti.szigligeti.ro-n


A Tündér Ilonában

A Ványa bácsiban


Koldusoperában
Forrás : szigligeti.szigligeti.ro

 A Szigligeti Színház egy előadás-sorozattal zárta a 2012-2013-as évadot. Az utolsó előadás, a My Fair Lady után díjakat vehettek át a felkért szakmai zsűri, illetve a közönség által legjobbnak ítélt színművészek, elsőként azonban az életműdíjat adták át Földes Bathó Ida színművésznőnek. Hajdu Géza laudációjában kiemelte pályájának fontosabb állomásait.  „Sajnos színpadra a Kasimir és Karoline valamint a Képzeld, beteg! című előadások óta nem volt lehetősége lépni, de a színháztól nem szakadt el, minden előadásunkat megnézi, van úgy, hogy többször is. Gyakran jár be hozzánk, lelkesít és buzdít. Teszi mindezt önzetlenül és rendületlenül, immár ötven éve.” – zárta a méltatást.
Forrás : szigligeti.szigligeti.ro

Elsőként az életműdíj átadására került sor, amelyet az idén F. Bathó Ida színművésznőnek ítéltek oda. A laudációt Hajdu Géza színművész olvasta föl. Amint elhangzott: a művésznő 1962-ben került a váradi színházhoz, és azóta hittel, odaadással, a tőle megszokott szerénységgel, belső erővel szolgálta a közönséget. Thália papnőjeként Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című darabjában mutatkozott be az itteni színházszerető embereknek. F. Bathó Idát mind a nézők, mind a kollégák hamar megszerették, hiszen érdeklődő természetű, alkalmazkodóképessége, segítőkészsége legendás. Egy rendező mindenki édesanyjának nevezte F. Bathó Idát. Mindig hitelesen, szépen, szerényen játszotta szerepeit. Láthatta őt a közönség sokféle szerepben, Budai Nagy Antalnéként vagy az Anya megformálójaként Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című színdarabjában, vagy Meseanyóként, hogy csupán néhányat említsünk. Színészi pályájának egyik csúcsteljesítménye volt Göncz Árpád Magyar Médeia című drámájában nyújtott alakítása. Mindemellett időről időre pódium-előadásokkal, gyönyörű versműsorokkal jelentkezett, szavalóversenyeken zsűrizett, mindenütt ott van, ahol segíteni lehet a szép magyar beszéd pallérozásában. Sajnos a Kasimir és Karoline, valamint a Képzeld, beteg! című produkciók óta nem volt lehetősége színpadra lépni, ám a kollégák munkáját nyomon követi, rendszeresen látogatja az előadásokat, lelkesíti, buzdítja a színészeket. Az ötven esztendő alatt igazi váradivá vált.
Forrás : reggeliujsag.ro

Az 1960-as évfolyamról F. Bathó Ida, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze, Boér Ferenc kolozsvári színész, Bács Ferenc Magyarországon dolgozó színész és Székely Ferenc, a vásárhelyi színház korábbi irodalmi titkára kapott Aranyoklevelet. Harmincéves pályafutásuk előtti tisztelgésként Miriam Cuibus, a Kolozsvári Nemzeti Színház színésznője és Dan Glasu szebeni színész, valamint Panek Kati és Keresztes Sándor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei kaptak Ezüstoklevelet. A május 22-i ünnepélyes átadáson F. Bathó Ida és Miriam Cuibus művésznők tudták személyesen átvenni a kitüntetést.


Bathó Ida laudációja



Tudományosan még nem bizonyították, de én már biztos vagyok benne, hogy minden épületnek van szelleme. Valamiféle láthatatlan manó, amelyik néma kapcsolatba lép a belépővel. Vannak hatalmas, félelmet keltő szellemek, vannak vicces-aranyosak és komor-morcos bosszúállók. A szellemek karakterét, viszonyulását azok alakítják ki, akik huzamosabb ideig kapcsolatba kerülnek az épülettel. Akiről ma szólni akarok, az hosszú ideig kapcsolatban volt ezzel az építménnyel, amiben most vagyunk. Itt érettségizett, majd ide járt főiskolára. Egy ideig még önkéntesként is részt vett az építésben. Van még ebben az épületben olyan tégla, amit ő tett be a falba. Nem várta a készt. Érezte történelmi hivatását, hogy egy háborúval telt gyerekkor után valamit tenni kéne. Ő a színpadot választotta, vagy a színpad választotta őt? Mindegy.  Onnan sugározta a reményt, az igaz szót, a gondolatokat… Sokunk számára ő jelenti a színház állandóságát. A hűsége, alázata jelenti a követendő példát. Személyesen ismerem úgy harminc éve, de soha nem hallottam rosszat mondani a színházról, a színházi kollégákról, vagy valamelyik társulatról. Alázattal szolgálta a színház ügyét minden erejével, tudásával, tehetségével. Úgy viselkedett, mint egy szolid elem egy nagy építményben, talán mint az a tégla, amelyet ő épített ebbe az épületbe. Mikor nem akadt kiosztott szerepe, akkor keresett magának, szavalóestek jeles előadójaként bizonyította, hogy Delly Ferenc, Tompa Miklós termékeny tanítványa. Ugyanakkor a volt Főiskolájának önkéntes nagyköveteként keltette intézményünk jóhírét. Generációk egész sorát oltotta be Thália szeretetével, majd segítette őket színpadra. Teszi ezt ötven éve. Munkája, élete legyen példa mindnyájunk számára, és jusson eszünkbe, ha belépünk ebbe az épületbe, és akkor is, amikor a Földes Bathó Katiról elnevezett kutatóközpontban dolgozunk. Vannak, kik mindenüket feláldozták azért, hogy számunkra könnyebb legyen a világot jelentő deszkára lépni. A Köteles Sámuel utca 6 szám épületének szelleme elegáns, kedves, befogadó, ugyanakkor hűvösen távolságtartó is. Óvó, ölelő karját ő is alakította. Köszönjük szépen, Ida néni, illetve Bathó Ida művésznő.



Dr. Gáspárik Attila,
a Művészeti Egyetem rektora
Forrás : old.uat.ro

Gratulálunk a F. Bathó Ida színművésznőnek az elismeréshez és a kitüntetéshez ' 

Átnevezték az Olaszi parkot – hivatalosan Mihály vajda lett

AZ RMDSZ-es tiltakozás és ellenszavazatok, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi elnökének, Kristófi Kristófnak néma, transzparenses tüntetése ellenére is jóváhagyta a váradi önkormányzati képviselő-testület a nagyváradi Olaszi temető helyén kialakított park Mihai Viteazulra való átnevezését, a jövendő váradi utcanevek listáját és a Szent László (ma Unirii) tér új, jogilag legalábbis kétséges felújítási tervét.
atneveztek 1
A váradi tanács RMDSZ-frakciója
Mondhatni papírforma szerint alakult a júniusi tanácsülés eredménye, bár a hattagú RMDSZ-frakció minden alkalmat megragadott a hozzászólásra és tiltakozásra, az Olaszi park átnevezésére vonatkozó határozatot hat nem és húsz igen szavazattal fogadták el, az utcanévlistát pedig húsz igen szavazattal és az RMDSZ-esek tartózkodása mellett hagyták jóvá.
Forrás : reggeliujsag.ro

Az RMDSZ-frakció ellenszavazata dacára az Ilie Bolojan-féle városvezetést támogató képviselő-testületi többség megszavazta, hogy Mihály vajdáról nevezzék el az egykori várad-olaszi temető helyén létesített parkot. Pásztor Sándor frakcióvezető ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: az előterjesztést elfogadták úgy, hogy nem szerveztek erről közvitát, de ami talán ennél is súlyosabb, hogy a tulajdonosokat sem kérdezték meg erről. Ugyanis a létesítmény nem a város tulajdona, hanem csupán tizenöt évre használatba kapta a római katolikus és a görög katolikus egyházaktól. Ráadásul egy több mint 700 éves elnevezést változtattak most meg egy egyszerű tanácsi határozattal.
Ritli László Csongor tanácsos felszólalásában azt emelte ki, hogy miért kell ilyen sürgősen megváltoztatni az olaszi park nevét, mi indokolja ezt, Delorean Gyula tanácsos pedig román képviselőtársainak röviden felvázolta, hogy a város történelmében milyen fontos szerepet töltött be Várad-Olaszi.
A tanácsülésen egyébként jelen volt az EMNP váradi szervezetének három tagja is, akik ennél a napirendi pontnál Olaszi kert, illetve Őseink nyugodni szeretnének feliratú táblát emeltek magasba, majd távoztak a közgyűlésről, például a Szent László tér felújításáról szóló vitát már nem várva meg.
Forrás : erdon.ro

Biztosan sokat fog írni erről a helyi sajtó is.


Bemutatták a Szent László tér új átépítési tervét

Közel két esztendeje jelentették be a nagyváradi önkormányzat vezetői, hogy teljesen felújítják, s ezzel együtt meg is változtatják a város főterét, a Szent László (ma Unirii) teret. Ezt követően ismertettek egy tervet, hogyan is képzelték el az egykori szecessziós hangulatú főtér úgymond modern változatát, azonban ez a projekt nem sok váradi tetszését nyerte el. Az első felújítási változat szerint a Szent László tér nagyjából egy szürke kőplacc lett volna. Hogy mi késztette a város vezetőit végül valójában arra, hogy ezt az első tervet elvessék, mai napig nem derült ki, azonban az igen hogy, valamilyen okból kifolyólag lefújták, s tegnap Mircea Mălan alpolgármester bemutatta az újságíróknak az új verziót arról, hogy miként, milyenre is szeretnék átalakítani a jelenleg lepukkant állapotban levő Szent László teret.
bemutattak3
A projekt tervezője, Horea Gavriş és Mircea Mălan
Mint azt Mălan alpolgármester elmondta, végül több elismert építésszel egyeztetve arra a következtetésre jutottak, hogy egy Nagyváradhoz hasonló nagyságú és szellemiségű városhoz teljesen más belvárosi hangulat dukál, mint a lehangoló, sivárnak mondható kőplacc, és ezért megpróbáltak minél több elismert szaktekintélyt megkérdezni, milyenné is újítsák fel a Szent László teret. Egyértelmű volt, hogy a környező Fekete Sas-palota és a többi műemlék épület stílusához nem megy az eredetileg tervbe vett projekt, ezért egy másikat készítettek. Hogy ezt miért nem indulásból tették, arra az alpolgármester nem tért ki, viszont részletekbe menően ismertette a városháza dísztermében kiaggatott látványtervek segítségével az új projektet. Így megtudtuk, hogy egy zöld és téglavörös színű kockákkal kirakott sétatér terve készült el, ahol négy új, ugyancsak kövekből kirakott szökőkút, angyalszoborba épített napóra, sétányok, új padok és minél több árnyékot biztosító díszfa lesz majd.
bemutattak4
A látványterv egy része
Mălan elmondta, hogy a Szent László tér zöldövezeteinek megtervezéséhez több neves botanikust, többek között Marossy Annát is megkérdezték, mivel nem akartak ismét olyan öngólokat rúgni a fásítással, mint az elmúlt években, amikor szakértők hiányában olyan fákat ültettek szét a városban, melyek nem fokadtak meg. A tervek szerint többféle fafajta lesz kiültetve az új főtérre, így japáncseresznye és kétféle magnólia, mivel ezek lombozata harmóniában lesz majd a sétatér kövezetével is. Kicserélik a főtér utcalámpáit is, és a téren található buszmegálló, illetve taxiállomás is új helyre kerül majd, ugyanis a Kishídról a Szent László térre haladó forgalmat is át kell majd részben alakítani, hogy a tervezett sétatéren minél nagyobb helyen és zavartalanabbul közlekedhessenek a gyalogosok.
bemutattak 2
A Szent László (ma Unirii) tér a városháza nagytermének ablakából nézve
Amennyiben az új projektet a városi tanács jóváhagyja, úgy a tervek szerint ez 2014 végéig el kell készüljön. Az új projekt tervezője a váradi származású bukaresti építész, Horea Gavriş, aki 15 ezer eurós honoráriumban egyezett meg a várossal. A felújítás összértéke eddigi saccolások szerint körülbelül 4,2 millió euróba kerül majd.
Forrás : reggeliujsag.ro

Díjazták a színészeket az évadzárón a Szigligeti Színházban

A Szigligeti Színház egy előadás-sorozattal zárta a 2012-2013-as évadot. Az utolsó előadás, a My Fair Lady után díjakat vehettek át a felkért szakmai zsűri, illetve a közönség által legjobbnak ítélt színművészek, elsőként azonban az életműdíjat adták át Földes Bathó Ida színművésznőnek. Hajdu Géza laudációjában kiemelte pályájának fontosabb állomásait.  „Sajnos színpadra a Kasimir és Karoline valamint a Képzeld, beteg! című előadások óta nem volt lehetősége lépni, de a színháztól nem szakadt el, minden előadásunkat megnézi, van úgy, hogy többször is. Gyakran jár be hozzánk, lelkesít és buzdít. Teszi mindezt önzetlenül és rendületlenül, immár ötven éve.” – zárta a méltatást.
 A közönségdíjat a kérdőíves és az online szavazás összesítése alapján Varga Balázs kapta. Ugyancsak ő kapta a társulat tagjainak szavazatai alapján a legjobb 35 éven aluli színésznek járó Földes Kati-díjat is. A háromtagú zsűri (Proics Lilla, Zsigmond Andrea, Doru Mareș kritikusok) a legjobb mellékszereplőnek járó díjat megosztva ítélte oda Hajdu Géza és Dobos Imre színművészeknek (jelölték még a díjra Szotyori Józsefet és Pál Hunort).  A legjobb női főszereplőnek járó elismerést Tóth Tünde kapta (esélyes volt még a díjra Pitz Melinda és Fábián Enikő is), a legjobb férfi főszereplő díját Dimény Levente kapta (Kardos M. Róbert és Varga Balázs is a jelöltek között volt). A szavazatok összesítése alapján a most záruló évadban a My Fair Lady és A fiú című előadást kedvelte leginkább a közönség.Forrás : szigligeti.szigligeti.ro 

Műemlékekre igen, utcákra nem nem tehető ki magyar nyelvű tájékoztató


Háromnyelvű tájékoztató táblák kerülnek ki a nagyváradi műemléképületekre. Továbbra sem sikerült azonban elérni, hogy a magyar utcaneveket Ady városában,mert a román többségű tanács elutasítja a javaslatot.Forrás : Várad Videó
Kattintson a videóra tudositok.hu-ra '