Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2013. április 30., kedd

Metropol együttes

A Metropol együttes ízig-vérig váradi együttes volt.A váradi fiatalok bálványa volt a Metropol. Amikor a jubileumot ünnepeltük a Szakszervezeti Házban elérzékenyültem.Az alábbi válogatás az irántuk érzet tiszteletből íródott.Mit lehet tudni a Metropol együttesről?

A Metropol (vagy Metropol Group) egy erdélyi magyar rockegyüttes, mely 1968-ban alakult.
Tagok :
  • Orbán András - gitár, ének
  • Trifán László - gitár, ének
  • Ráduly Béla - ütősök, ének
  • Virányi Attila - basszusgitár, mellotron, ének
Lemezeik
  • Metropol (Electrecord, 1973)
  • Égig érhetne az ének (Sunetul în zbor) (Electrecord, 1978)
  • Vouă (Electrecord, 1979)
  • Metropol 3 (Electrecord, 1981)
  • Din nou împreună (Electrecord, 1986)
  • In Memoriam Ráduly Béla (1995) 
Forrás : hu.wikipedia.org

Az idén kettős jubileumot ünnepel a legendás Metropol Group együttes: negyvenéves a banda és harmincéves a Fehér Album című lemezük, amelynek 2005 decemberében megjelent a reprint kiadása. A jeles évfordulókat októberben egy nagylélegzetű koncerttel ünneplik meg a zenészek szeretett városukban, Váradon.

A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében szerdán remek hangulatú Metropol Group-est volt az Ady Endre Gimnáziumban az együttes „véd- és dacszövetségéhez" tartozó Seidler András szervezésében: bemutatták Boros Zoltán rendező Égig érhetne az ének... című filmjét. A vetítés után a filmrendező beszélgetett a jelenlévő metropolosokkal.
 
A vetítést követően Boros Zoltán beszélgetésre invitálta Orbán Andrást (szólógitár, ének), Virányi Attilát (basszusgitár, ének), Trifán Lászlót (gitár, ének) és Trendler Józsefet (dobok). Boros arról kérdezte a metropolosokat: milyen szerepe volt a város légkörének az országos sikerük kialakulásában? Virányi elmondta: .Váradon mindig újabb és újabb impulzusokat kaptam. 10-12 klubban volt élőzene az időben. Óriási pezsgés volt.. Visszaemlékezett: Mátza Gyula karácsonyi ajándékként adta oda neki a most Ady-gimnáziumnak nevezett iskolában az Égig érhetne az ének... szövegét.

Orbán András meghatottan emlékezett meg elhunyt zenésztársukról, Ráduly Béláról. Mesélt arról, hogy .68-ban Váradon kezdték a karriert, és akkor kezdődött a gitármánia. Trifán László kifejtette: „Az egész életünk egy imádság" Amikor a Soli klubból hallottam kiszűrődni a Metropol zenéjét, azért imádkoztam, hogy egyszer ebben az együttesben játszhassak. Ez volt az első imám.. Szerényen mosolyogva hozzáfűzte: teljesült a vágya, „nyári gitárosként" került a zenekarba.

Trendler József szerint: „Olyan nincs, hogy muzsika" kis betűvel. Ha nem nagybetűs a Zene, nem ér semmit.. A találkozó kötetlen, baráti hangulatú beszélgetéssel folytatódott. Virányi Attila lapunknak elmondta: a kettős jubileumot méltó módon, koncerttel szeretnék megünnepelni október 18-án. A színház felújítása miatt a Szakszervezetek Művelődési Házában lépnek majd fel. Az említett kultúrházban annak idején többször is zenéltek, ott volt a próbatermük is, ahol – mint kiderült – 1975-től hat éven át semmirekellő, gyalázatos módon lehallgatták őket, s jó vaskos doszsziét készítettek róluk az orwelli világban.

Az októberi emlékkoncertre meghívják minden zenész barátjukat, és újra együtt lesz a régi csapat, az is eljön majd, aki most nem tudott itt lenni. Forrás : erdely.ma

Jubileumi koncerttel ünnepelte negyvenéves fennállását októberben Nagyváradon a Metropol együttes. A legendás rockegyüttes múltjáról és jövőjéről Virányi Attila énekes beszélt.


Bár Nagyváradon többször is felléptek az elmúlt évek során, a jubileumi koncert helyszínén, a Szakszervezetek Művelődési Házában 28 év után tartottak Metropol-koncertet. Az együttesnek annak idején itt volt a próbaterme is. Az 1980-as fellépés előtt a pénztár ablakait betörték a rajongók, ezért az együttes tagjait többször kihallgatta a Szekuritáté. Az alapítók egyike, Virányi Attila gitáros, basszusgitáros és énekes ezt követően szökött külföldre, jelenleg Németországban él. A koncert alapötletét Nagyvárad vezetőségének ígérete adta, miszerint átvállalják a fellépés költségeit. „Negyven év után végre nem mi hoztuk a pénzt, hanem támogatták a fellépést”, mondta Virányi. Emellett szponzorokra is szükség volt, őket a csapat egykori hangmérnöke, Dinók István és Seidler András, az Aria Egyesület képviselője találta meg.

Elektronikus levélben, Skype-on tartották a kapcsolatot a zenekar tagjai, akiket szétsodort az élet. Trifán László gitáros és Mácza Gyula szövegíró Váradon maradt, és váradi Trendler József dobos is, aki a tragikus balesetben elhunyt Ráduly Béla helyén játszik. Orbán András gitáros, énekes Magyarországon, Nagy Gábor basszusgitáros Finnországban él, az együttes fellépésein rendszeresen fellépő Traian Cosma pedig Ausztráliába keveredett. Szász Ferenc gitáros, Kovács Péter (Kovax) billentyűs, énekes Magyarországról jött a jubileumi koncertre, mindketten régóta játszanak a Metropollal. „Augusztus közepén a magyarországi Napadon hívtam össze egy előkészítő munkatárbort, ott és akkor nyerték el végleges formájukat a dalok” – mesélte Virányi.

A váradi koncert egyébként 28 év után is fényes bizonyítéka volt „a rock örök” elméletnek, vélte az alapító tag. „A betegségek és kisebb technikai gondok ellenére nagyon jól éreztük magunkat, és remélem, hogy ez volt a közönség benyomása is”, mondta Virányi. S hogy a jó zenének mindig van közönsége, terveik is bizonyítják, hiszen ha sikerül egyezségre jutni a szervezőkkel, akkor a budapesti A38 hajón és a bukaresti rockmúzeum megnyitóján is felcsendülnek majd a Metropol dalai.
Forrás : erdely.ma 

Boros Zoltán Égig érhetne az ének című, a Metropol Group együttesről készült dokumentumfilmjét mutatják be április 23-án 19 órától Nagyváradon, az Ady Endre Líceum dísztermében. A Festum Varadinum keretében vetített film után beszélgetés következik a film alkotóival és a Metropol együttes tagjaival.

A Beatles 1968-ra már meghódította a világot, a liverpooli bandának a magyar "változata", vagyis az Illés hasonló életérzéseket megfogalmazva halmozott sikert sikerre, és gyűjtötte maga köré fiatalok tízezreit. Törvényszerű volt tehát, hogy a beathatás előbb-utóbb Erdélyben is megteszi a magáét – mondta el Boros Zoltán.

Nagyvárad volt az első erdélyi város, ahol az 1960-as évek végén a beatzene gyökeret eresztett; az 1971-ben rajtoló, és három éven belül betiltott székelyudvarhelyi Siculus-fesztivál pedig sok tehetséges zenész számára nyújtott bizonyítási lehetőséget.
Tovább a multikult.transindex.ro-n




Fotók a 40 éves jubileumi Metropol koncertről a plus.google.com-on

 

További Metropol videók a .magyarvagyok.com-on 


18 Metropol videó    

Égig érhetne az ének. A Metropol együttes története - dokumentum film


Péter I. Zoltán : A jelenkori Nagyvárad megalapítása

A bemutatott könyv Péter I. Zoltán helytörténész 35. önálló és 12. társszerzői közreműködéssel napvilágot látott munkája. A Prolog kiadó nevében Tunyogi Katalin tanítónő üdvözölte az Ady Endre Középiskola dísztermében egybegyűlt érdeklődőket. Felvezetőjében arról beszélt, miért érdemes napjainkban is könyvkiadással foglalkozni, miért gondolja a férjével közösen azt, hogy olyan helytörténeti és nem csupán ilyen jellegű köteteket kell megjelentetni, melyek arra késztetik gyermek és felnőtt olvasóikat, hogy nyitott szemmel járjanak a világban, szeressék és ismerjék a várost, ahol élnek.
Sárközi Zoltán RMDSZ-es helyi önkormányzati képviselő szerint A jelenkori Nagyvárad megalapítása című könyv olyan megvilágításban ismerteti a város múltját, mely újdonsággal szolgál számunkra, és ugyanakkor arra késztet, hogy régi térképeket, helyrajzi térképeket böngésszünk. Péter I. Zoltántól megtudtuk, hogy igyekezett hitelesnek tekintett forrásokból merítkezni, levéltári anyagokból, szakértők, történészek tanulmányaiból. Külön megemlítette Málnási Ödön és Bunyitay Vincze leírásait, Emődi András két évvel ezelőtt megjelent könyvét (Nagyvárad város lakossága és archontológiája a 18. században), valamint Lakos Lajos tudós levéltárosnak 1904-ben kiadott kötetét (Nagy-Várad múltja és jelenéből).Teljes cikk a erdon.ro

I. Szent László Napok Nagyváradon

Jobbágy Emese és Zatykó Gyula
Zatykó Gyula főszervező, és Jobbágy Emese, a Szent László Egyesület elnöke szerdai sajtótájékoztatójukon elmondták: a 2013. június 28–30. között sorra kerülő rendezvénysorozat egyfajta kulturális seregszemle lesz, mely a város ezeréves múltját mutatja be, ezen túlmenően pedig a város jelenlegi életét formáló szereplőknek ad bemutatkozási lehetőséget.  Szent László királyunk alakja kevésbé ismert Nagyvárad lakói számára, különösen a románság számára. Ezért tudatosítani kell a nagyváradiakban, hogy nemzetiségtől függetlenül büszkék lehetnek arra, hogy egy ilyen gazdag múltú város lakói – vélekednek a szervezők, akik a város kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt azt remélik, hogy más kistérségek lakóit is sikerül megszólítani a rendezvénnyel. Céljuk továbbá a váradi magyar közösség és a városból elszármazottak közösségépítő hatású találkozójának megteremtése.  

A tervezett programok között koncertek, könyvbemutatók, filmvetítések, kiállítások, közönségtalálkozók, előadások egyaránt szerepelnek, ugyanakkor egy partiumi néptánctalálkozóra is sor fog kerülni. Az ifjúsági és gyermekprogramok között vetélkedőket, szabadidős és sportrendezvényeket, bábelőadásokat találunk, továbbá lesz még kézműves vásár, és gasztronómiai bemutató. A rendezvény ideje alatt működő borfaluban a Kárpát-medence legkiválóbb borai közül válogathatnak majd a résztvevők.  Teljes cikk : itthon.ma

2013. április 29., hétfő

Kinyitottak a nagyváradi strandok

Hamarabb kinyitott a Városi és Őssi strand,mert az időjárási feltételek adottak és az elmúlt hetekben végzett korszerűsítési és felújítási munkálatokat is sikerült időben befejezni.
Az elmúlt évekhez képest változások történtek a nyitvatartási programban és a strandbelépők árában is. A lakosság kérésére ezentúl 8-21 óra között lesznek nyitva a strandok, a pénztár 19 órakkor zár, azaz az utolsó vendéget ekkor engedik be a strand területére. Ami a belépők árának változását illeti, megközelítőleg 10 százalékkal nőttek az árak, egy felnőtt jegyt ára 10 lej, míg egy diák vagy egyetemista jegy 5 lejbe kerül. A havi bérlet ára felnőtt esetében 90 lej, diák vagy egyetemista bérletet 45 lejért válthat.

Április 27 és május 6 között folyamatosan nyitva lesz mindkét strand, ekkor a nyugdíjasok nem részesülnek kedvezményekben, azonban május 6 után az Őssi strandot ismét ingyenesen használhatják a megszokott program szerint az idősebbek.
Forrás : nagyvarad.ro 

Figyelem ' Ha lehet tartsák be a strand szabályzatait.Használják rendszeresen a dúst,vigyázzanak az értékeikre és ne legyenek sokat a vízben és a napon.Ha szívbeteg vagy a vérnyomásos,akkor vigyázzon,mert rosszul lehet a vízben.Fogyasszon folyadékot .Vegye figyelembe azt,hogy a napkitörések miatt nagy hőség és gyorsan változó front lesz.Vigyázzanak a maguk és mások egészségére '''

107 éves a nagyváradi villamos

 A 4-es pályaszámú motorkocsi a Kossuth utcán
Nagyváradon, a Pece-parti Párizsban, fotókiállítással tisztelegtünk az immár 107 éve üzemelő villamosok előtt, amelyet a nagyváradi Városháza nagytermének folyosóján nyitottunk meg. A tárlat célja, hogy minél hatékonyabban bemutassa az összes villamostörténeti korszakot, hogy másokkal is megismertesse a nagyváradi tömegközlekedés történetét, amelyről sokan alig tudnak valamit.


Nagyváradon 1906. április 25-én indult útjára az első villamos. Lóvontatta omnibusz, illetve gőzüzemű tehervontatás már korábban is létezett, mégis a villamos lett a legfőbb tömegközlekedési eszköz, amelynek kihasználtsága mindmáig töretlen. A villamosok mellett nagyon fontos megemlíteni a teherszállítás elektrifikálását is, egészen 1996-ig három villamos mozdony szolgálta ki a különböző gyárakat, ipari létesítményeket. Ez a három mozdony a legszerencsésebb, hiszen egyedül ők maradtak meg az utókornak Nagyvárad villamostörténelméből.
A megnyitó végén a helyi tömegközlekedési vállalat vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás szervezéséhez, közülük kiemelve Nagy Istvánt, aki a villamosközlekedés 100 éves évfordulóján Zsíros Attilával és Dr. Páll Józseffel közösen megjelentetett egy magyar nyelvű monográfiát, „Álmában csönget egy picit” címmel, illetve Horváth Krisztiánt (azaz engem), a Nagyvárad villamos-és vasúttörténete című napi szinten aktív Facebook oldal szerkesztőjét.

A tárlat május 7-ig tekinthető meg a nagyváradi Városháza épületében, majd május 10-től a Moszkva Kávézó ad otthont a képeknek.

Milyen volt az első villamos és hol járt?Ezekre a kérdésekre kapjuk meg a választ Nagy István - Zsíros Attila segítségével.Köszönet a munkájukért ' A Moszkva kávéház a volt Nyomda Klub helyén található '

1906-ot írunk. A városközpontban szebbnél szebb bérpaloták épülnek, a kulturális és gazdasági élet pezsgése Nagyváradot a Monarchia egyik legjelentősebb városává emeli. Már egy éve beindult a villanyvilágítás is. A jelentősebb utcák ki vannak kövezve, a csatornahálózat is kiépült, a Pece patakot száműzték a városközpontból, így a város egyik fő „szégyenfoltja” is megszűnt.  
Március elsején este „vakító fehér lámpájával száguldott egymásután a Nagypiacon végig két ragyogó fényes villamos vasúti kocsi, és messze elhallatszott a szokatlan csengetés, a villamos vasút hangos figyelmeztetése”. „Tegnap este tartották meg az első próbajáratot az üzembe lépő villamos vasúttal, s bocsássuk előre, a próba fényesen sikerült… Két lovas rendőr lovagolt mindenütt a kocsik előtt, aminek bámulására hatalmas közönség verődött össze, szaporítva ez végig az útvonalon, a merre a két kocsi iramodott. A Nagypiacon és a Kossuth Lajos utcán és tovább egyenesen a Teleky utcán haladt a próbajárat.
A Szent László téren több száz főre rúgott már a tömeg, amely élénk érdeklődéssel nézte a közben meg-meg álló két kocsit, amely 20-30 méterre követte egymást… A kocsik után szaladtak az inasgyerekek, a két lovas rendőr alig bírta a rendet fenntartani. A két kocsi a teleptől a Nagyteleky utca végéig terjedő útvonalat, a szüneteket is beleértve, 12 perc alatt futotta be.”
 Forrás : eminescu.rdsor.ro 

Néhány fotó
Villamos érkezik a Szent László térre a Teleky utca felől 
 A 4-es pályaszámú motorkocsi Kishíd előtt
 Nagy újdonság az első villamos
  Szent László téri életkép a XX. század elejéről villamosokkal
 A villamos a főszereplő egy korabeli képeslapon

2013. április 27., szombat

Nagyvárad Széles utcai - Decebal - híd



Ki nem ismeri Nagyváradon a Széles utcai vashidat vagy ahogy most nevezik a Decebal hidat?Egy átutazó nem ismeri,de milyen volt az eredeti vashíd?Mikor építették és meddig állt fenn?A váradiak nyugodjanak meg,mert a helyi hatóság szerette volna vissza állítani,de nem engedte Bukarest.Csak modern hidat engedélyezték megépitettni.Pecup Octavian tervező mérnök szerint nincs veszélyben a híd,mert 11 méter mélyen vannak a híd pillérei és még négyszeres víztömeget elbír.A Többarcú Nagyvárad Facebook oldal segítségével megismerhetjük a híd történetét.

Nagyvárad harmadik közúti hídját, a Széles (Decebal) utcai vashidat 1913-ban építették hosszas előkészületek után. Ennek helyén előzőleg nem volt fahíd.
A vashíd tervét még 1906-ban elkészítette Altnöder Endre városi mérnök, amit nem győztek dicsérni a korabeli lapok.  
"Az új vashíd Nagyvárad egyik legcsinosabb és legimpozánsabb látványossága lesz. Külső alakja a budapesti Erzsébet-hídhoz hasonlít" - írta a Nagyváradi Napló 1906 októberében.
A híd építésére majd csak 1911 májusában tartottak versenytárgyalást, amelyre 16 ajánlat érkezett.
Kőszeghy József városi főmérnök javaslatára a helyi tanács az alapépítmény elkészítésével a nagyváradi Incze Lajos és Társa céget, míg a vasfelszerelés elkészítésével és szerelésével a budapesti Weitzer János-féle céget bízta meg. 
Szintén Kõszeghy javaslatára a híd felső ívezeteire felkerült Nagyvárad címere is négy példányban.
Ez a híd megúszta a második világháborút. Sajnos az 1981. március 12-i nagy árhullámnak nem tudott ellenállni, közepén megrogygyant.
Rövidesen lebontották, helyébe, akárcsak a másik két közúti híd esetében, a most is látható vasbeton hidat emelték. 
Sajnos a mai híd semmiben nem emlékeztet az egykori gyönyörû hídra.
A lebontott Széles (Decebal) utcai híd pillérei 
Ezen az 1964-es képen még szolgál a szép Széles (Decebal) utcai híd. 
Az egykori Széles (Decebal) utcai híd.
Forrás : facebook.com 

Kedves Váradiak ' Lehet egy kissé elfogult vagyok,mert a Decebal híd mellett éltem néhány évig.Nekem nagyon tetszett és nagyon sajnáltam amikor az ócskavas telepre vitték.Nagyon sok váradi már nem él Váradon,mert a sors szétszórt minket a világban.Ha messze is élsz Váradtól akkor szeresd Váradot.A régi híd tiszteletére készítettem ezt a bejegyzést,mely bővülhet az idők folyamán.Van egy személyes élményem az 1960-as évekből : egyszer elragadott az ár a híd alatt és egy halász mentett ki a Körösből.Köszönettel tartozom neki és a Többarcú Nagyvárad Facebook oldalnak a képekért.Magyar és román nyelven láthatnak videót a Youtube-n.Richard Clayderman száma találó, a Nosztalgia.Remélem másnak is szereztem élményt ezzel a bejegyzéssel.Ha tetszett ,nyomjon egy lájkot a Több arcú Nagyvárad Facebook oldalnak,mert megérdemlik. 



      
Forrás : facebook.com




Térkép
 

Nagyobb térképre váltás


Kupán Árpád : Szabadkőművesek Nagyváradon

A nagyváradi László király páholy jelvénye a borítón

Előszó Biró Bélától
 
 
Kupán tanár úr könyve, bár formailag pusztán a nagyváradi szabadkőművesség
történetét tárja elénk, lényegében Nagyvárad újkori történetének
tömör és érdekfeszítő összefoglalása is egyben. A város történetének
legfontosabb, mondhatni, meghatározó mozzanatát egészen az impériumváltásig,
amikor más történelmi erők vetődnek felszínre, és csaknem
egy évszázadra kibillentik egyensúlyukból a sok évszázados folyamatokat,
éppen a szabadkőművesség által képviselt liberális-kozmopolita
irányzatok és az ultramontán konzervativizmus párharca jelentette.
Mindkét irányzatnak nagyon erős állásai vannak a városban, az összecsapások
tehát itt a leglátványosabbak és a legszenvedélyesebbek.
Nagyvárad a 19. század végén és a 20. század elején Kelet-Közép-Európa
szellemi küzdelmeinek egyik középpontja. Cseppben a tenger. Így aztán a
váradi szabadkőművesség történetének felelevenítése elkerülhetetlenül
ezeknek a küzdelmeknek a krónikája is. Kupán Árpád pedig kitünő krónikás.
A „résztvevő” hitelessége, a kutató szenvedélyes kíváncsisága, a
szabadkőművesség eszméivel rokonszenvező narrátor elfogódottsága
mind-mind tetten érhető a szövegben. Igaz, mindezeket a tények iránti
tisztelet, a hipotézisek, mítoszok, rejtélyek tudatos kerülése tartja
egységben.
A szöveg a történeti tudat krónikus hiánytüneteivel küszködő olvasó
rendelkezésére bocsátja a „történet” megértéséhez legszükségesebb történettudományi
fogódzókat is, és minden esetben az elsődleges forrásokra,
a szabadkőművesség fennmaradt dokumentumaira és főként a
korabeli sajtó közleményeire hagyatkozik.
Ítélkezni semmilyen vonatkozásban sem ítélkezik, bár a szöveg horizontján
a történet végkifejletének körvonalai is földerengenek: a tanácsköztársaság,
a holokauszt és a kommunista diktatúra. Az egymással
szemben álló politikai alternatívák már eleve magukban hordják az
elfajulás csíráit. Már a történet kezdetén nyilvánvaló, ha a Monarchiában
körvonalazódó liberális demokrácia nem lesz eléggé erős ahhoz, hogy a
szemben álló ideológiákat és kulturális preferenciákat működőképes
politikai közösségben integrálja, mindkét oldal ön- és közveszélyes
törekvések forrásává válhat. Nem beszélve a nemzeti problematikáról,
melynek megoldatlansága (a társadalmi konfliktusokkal ötvöződve)
szintén veszélyes gyúanyagot kínál.
Hogy mi lehetett volna a Monarchiából, Magyarországból, Kelet-Közép-
Európából, ha a történeti fejlődés a szabadkőművesség által képviselt
modernizáció és a konzervatívok által képviselt hagyomány konvergenciájának
irányában hat, ha sikerül a valódi konszenzusos politizálás
alapjait megteremteni, ma már aligha tudhatjuk meg. De hogy Európa
határát nem most kellene óriási áldozatok, közel százesztendős katasztrófasorozat,
jobb- és baloldali diktatúrák, vérontások, nemzeti gyűlölködés
és sorozatos gazdasági összeomlások árán keletre tolni, az bizonyosra
vehető.
Az utóbbi években kevés meggondolkodtatóbb szöveget olvastam,
mint ez itt.
Bíró Béla
 Forrás : moly.hu A könyv itt is megrendelhető '

A szerző kötetében nem csupán a nagyváradi szabadkőművesség történetét tárja elénk, hanem a partiumi nagyváros újkori történelmének tömör és érdekes összefoglalását is. Elsőként ennek a legvitatottabb, a legellentmondásosabban megítélt szervezetnek a valós történetét, célkitűzéseit, múltbeli és jelenlegi tevékenységét vázolja fel, majd ismerteti a magyar szabadkőművesség legfontosabb eseményeit is a 18. századtól napjainkig. A fejezetet egy, a mai Románia területén működött magyar szabadkőműves-páholyokat rendszerező táblázat egészíti ki. Ezt követően ismerhetjük meg, hogyan indult meg a 19. században dinamikusan fejlődő Nagyváradon a páholyszervezés, mikor és miként alakult meg a helyi László király szabadkőműves-páholy, s milyen tevékenységet fejtett ki 1919-es betiltásáig. Külön fejezetekben olvashatunk a Trianont követő eseményekről, az előbbi páholyból kivált, s egészen a szabadkőműves szervezetek működését betiltó, 1937-es román intézkedésig működő Bihar páholy, a váradi zsidóságot reprezentáló Jezirah páholy és az újjáalakuló László király páholy további történetéről, a mozgalom II. világháború alatti rövid helyi újjáéledéséről, majd teljes megszűnésükről, végül pedig a román szabadkőművesség mai helyzetéről. A szerző igyekszik elsődleges forrásokra, a szabadkőművesség fennmaradt dokumentumaira és a korabeli sajtó közleményeire támaszkodni, ezekről az irodalomjegyzékből, illetve a források és forráskiadványok jegyzékéből tájékozódhat az érdeklődő olvasó. A kiadványt a páholyok tagságáról készített összefoglaló táblázatok gyűjteménye és névmutató zárja.

A könyv bemutatója: http://szkp1.blogspot.com/2004/12/konyvbemutato-kupan-arpad.html

Részlet a műből: http://www.galilei.hu/erdekes/kupan.pdf
Forrás :szkp2.blogspot.ro 

Kupán Árpád történész, érdemes tanár (Dobra, 1938). Kolozsváron szerzett történelemtanári diplomát 1958-ban, tanított Zetelakán, Kárászteleken, Mezőtelegden, volt levéltáros, vezetett diákszínjátszó kört, helytörténeti kutatásokat folytatott. Mezőtelegd társmonográfusa, többkötetes ismeretterjesztő közíró, Nagyváradon él. 2009-ben Magyar Kultúráért Díjjal tüntették ki.Forrás és írásai: varadlap.ro

Bár nagy volt az érdeklődés- szinte teljesen megtelt a váradi városháza díszterme- a rendezvény ismertetői részét egy óra elteltével be kellett rekeszteni, ugyanis ezen a héten a Polgármesteri Hivatalban minden nap délután 5 órától valamilyen (kampány)eseményt szerveznek…
Jobboldalt a szerző,Kupán Árpád 
Felszólalásában Kupán Árpád arra hívta fel a figyelmet: napjainkban, amikor újból sorsfordító küzdelmek várnak ránk, hiszen megmaradásunk és fejlődésünk a tét, fontos hogy legyőzzük a közönyünket, és erőt merítsünk példamutató elődeink cselekvőkészségéből, lokálpatriotizmusából. A történész külön kiemelte Rimler Károly ünnepi beszédét, melyet „Nagyváros-város új székházának megnyitási ünnepélyén” olvasott fel, ez ugyanis reprint formában most látott először napvilágot. Ugyanakkor megjegyezte: a könyv megírásakor három régi szentenciát tartott szem előtt: míg élek, remélek; a történelem az élet tanítómestere; és a remény hal meg utoljára. Meglátásában ugyanis a reményre, a küzdi akarásra és a cselekvő bátorságra nagy szükség van annak érdekében, hogy Váradnak a történelemben betöltött szerepe ne fakuljon, és büszkék lehessünk a városunkra.
Forrás : erdon.ro 


A szabadkőműves mozgalom az új és jelenkori történelem egyik legkevésbé ismert és legellentmondásosabban megítélt szervezete volt, és maradt egészen napjainkig. Ennek legfőbb oka és magyarázata, hogy mindig igen szigorúan zárt szervezet volt, és egyes országokban és időszakokban titkosan, illegálisan folytatta tevékenységét. Fokozták a körülötte kialakult titokzatosságot szervezeti felépítményei, elnevezései, misztikus-szimbolikus szertartásai, rituális előírásai, melyeket máig megőrzött. Ezt használták ki a mozgalom mindenkori ellenzői és ellenségei arra, hogy a tájékozatlan emberekben minél negatívabb képet alakítsanak ki róla. Pedig pozitív megítéléséhez elég csak két dolgot figyelembe venni: hogy kik az ellenzői, s hogy kik a tagjai és hívei a mozgalomnak. Ellenzői a reakció, az önkényuralom, a totalitarizmus erői, hívei és támogatói a haladás, a felvilágosodás, a racionalizmus elkötelezettjei. A másik, konkrétabb érv csak akkor használható, ha ismerjük a szabadkőművesség alapvető célkitűzését: A nemzeti, faji, vallási különbségek szerint széttagolt emberiséget egy családba kell egyesíteni, és testvérnek kell tekinteni mindenkit, akit Isten embernek teremtett. (Dr. Balassa József nyelvészprofesszor, 1864-1945)Teljes cikk : galilei.hu 

 

 Forrás : kereso.nava.hu


FLEISZ JÁNOS NAGYVÁRAD URBANIZÁCIÓJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI A SZÁZADELŐN (1900-1914)

Részlet Fleisz János könyvéből.

Körös részlet a Városházával 1910-ben.Forrás :korabelierdely.uw.hu

A könyv megvásárolható vagy megrendelhető.Nagyon értékes  Fleisz János könyve a nagyváradiak számára,mert több érdekes adatot olvashatunk Nagyvárad fejlődéséről a huszadik század első éveiből.Hálásak lehetünk az akkori város vezetésének,mert nagyon szép várost hagytak ránk.Bár mi is ilyen szép formában őriznénk meg a következő nemzedékeknek.Köszönet a könyv írójának is.
Nagyvárad címere


Kattintson a képre ' 

A könyv elolvasható a epa.oszk.hu-n '

2013. április 26., péntek

Drágul a tömegközlekedés Váradon



Drágul május 1-től a jegyek ára Nagyváradon - erről döntött a Helyi Tanács.Váradiak ' Mozogjunk többet és járjunk gyalog '

A nagyváradi tömegközlekedésben az egységes bérlet 70, a kétutazásos jegy 5 lejbe fog kerülni június 1-től, erről döntött többek között a nagyváradi helyi tanács csütörtöki ülésén.
Az egységes, minden vonalra érvényes bérlet 70, a heti bérlet 35, az egységes, nem névre szóló bérlet 160, az egy napra érvényes bérlet 13 lejbe kerül június 1-től. A három hónapra, minden vonalra érvényes bérlet 195 lejbe kerül majd, míg egy évre egy teljes bérletért 390 lejt kell majd fizetni. Egy kétutazásos jegy az eddig négy lejről öt lejre fog emelkedni.  Tovább a erdon.ro-ra '

2013. április 21., vasárnap

Felújítják Nagyváradon a történelmi ingatlanokat

Felújítják Nagyváradon a történelmi ingatlanokat - jelentették ki egy sajtótájékoztatón Florica Cherecheş és Ioan Cupşa kormánypárti PNL képviselők.Ez egy jó hír a városért aggódó nagyváradiaknak.Politikai határozat van,törvény is lesz,de lesz pénz is?Lesz a helyi költségvetésben pénz a felújításra?Választ hamarosan megkapjuk.Ezt a kérdést azért teszem fel,mert nem nagy lelkesedéssel adnak pénzt a történelmi ingatlanok felújításra,mert kevés a pénz.Igaza van Cupşa képviselő úrnak : „hiába újítunk fel ugyanis vendéglátó helyeket meg készítünk sétányt, meg ilyesmi, ha az érkező vendégeknek bármikor a fejére eshet egy jó darab vakolat valamelyik történelmi ingatlan homlokzatáról.”

Melyik történelmi ingatlanokról beszéltek a sajtótájékoztatón?Moskovits-palota, a Poynár-ház, a Park-szálló,Stern-palota és a Rimanóczy-ház.Ezeket a történelmi ingatlanokat 2013-2016 között újítják fel.Ha az utakra,hidakra és más fontos tervekre nincs pénz,akkor a történelmi ingatlanok felújítására lesz pénz?Reméljük igen. Forrás: erdon.ro 

Nem vagyok hurrá optimista,mert az elmúlt 23 évben mást tapasztaltam.Nagyváradon.Az egyik példa a volt Olaszi temető sorsa, a sort tovább tudnám folytatni,de miért.Ismerik a sajtótájékoztatón említett történelmi ingatlanokat?A bejegyzés elején a Moskovits Palota fotója található.Hogyan néz ki?Hogyan nézett ki?Nézze meg a fotókat' Jelöletlen források welcometoromania.ro.


Moskovits-palota


 Poynár-ház vagy Poinar Palota
Park-szálló 

Forrás: lexikon.adatbank.ro
Forrás :Többarcú Nagyvárad - Facebook  

Stern-palota 

   
Forrás :
Többarcú Nagyvárad - Facebook  


Rimanóczy-ház


Forrás :
Többarcú Nagyvárad - Facebook  

2013. április 20., szombat

XXII. Festum Varadinum rendezvénysorozat 2013-ban

„Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, / Magyarországnak édes oltalma, / Szent királyok közt drágalátos gyöngy, / Csillagok közt fényes csillag.” (Szent Lászlót dicsérő himnusz 1470-ből). Az idén április 21–28. között rendezik meg a Festum Varadinum rendezvénysorozatot.
Április 21., vasárnap
10.00 Ünnepi istentisztelet – igét hirdet Nagytiszteletű Fazakas Csaba, a Temesvár-Belvárosi Református Gyülekezet lelkipásztora, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, az Esperesek Kollégiumának elnöke
Helyszín: Nagyvárad-csillagvárosi református templom
17.00 Nagy Ágnes és Patai István hajdúnánási képzőművész textilkiállítása
Helyszín: Tibor Ernő Galéria – Nagyvárad
Április 22., hétfő
8.00 Apáról fiúra – hagyományőrző mesterek találkozója
Helyszín: a nagyváradi vár nyári színházának irodalmi kávézója
11.00 Varadinum Junior – ifjúsági kulturális rendezvény
Helyszín: a Mihai Eminescu Főgimnázium
17.00 Csendidő – Jankó Szép Noémi Abigél és Márton Katalin képzőművészeti kiállítása
Helyszín: az UAP galéria – Fő utca 15. szám (a kiállítás április 22. és május 3. között tekinthető meg)
17.00 A két Rimanóczy – Nagyvárad építészei – Péter I. Zoltán helytörténész filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása
Helyszín: a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport díszterme
18.00 Sopron Kapisztránja: Arany Paszkál János – emlékműsor
Helyszín: a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport díszterme
Április 23., kedd
10.00 Kultúrák találkozása III. – iskolanap
Helyszín: a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport
12.00–15.00 Olvass – alkoss – játssz – képességfejlesztő, csapatépítő foglalkozások – iskolanap
Helyszín: a Szacsvay Imre Általános Iskola
14.00 Diákok tisztelgése A Holnap Irodalmi Társaság költői előtt – magyaróra az utcán
Helyszín: a Holnapos szoborcsoport
16.00 Generációk párbeszéde – beszélgetés volt diákokkal – iskolanap
Helyszín: a Szacsvay Imre Általános Iskola
16.30 Civil Társadalom Napja 2013 – Civilek baráti találkozója
Helyszín: Tibor Ernő Galéria – Nagyvárad
18.00 Acél Ervin karmesteri életművének méltatása – Hausmann Kóródy Alice – Hausmann György: Acél Ervin Nagyvárad zenei életének szolgálatában – könyvbemutató és megemlékezés
Helyszín: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának díszterme
Április 24., szerda
10.30 Emlékezés és emléktábla avatás – 240 éve építették az Orsolya zárda saroképületét
Helyszín: az Ady Endre Líceum emeleti folyosója
17.00 Könyvbemutató – Péter I. Zoltán helytörténész: A jelenkori Nagyvárad megalapítása
Helyszín: az Ady Endre Líceum díszterme
18.00 Ünnepi istentisztelet, igét hirdet Győri János Sámuel pesterzsébeti ev. lelkész, előadást tart Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke, fellép a Voce Vita énekegyüttes, Benczédi Hunor basszusénekes vezetésével, szeretetvendégség
Helyszín: a nagyváradi evangélikus templom
Április 24., csütörtök
11.00  Nyitott kapuk – iskolanap
Helyszín: a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium
17.00 Nagyvárad és A Holnap világa – kulturális ismeretterjesztő, vetítéssel egybekötött előadás és irodalmi est
Helyszín: az Ady Endre Líceum díszterme
18.00 Ünnepi istentisztelet, szószéki szolgálatot végez Nagytiszteletű Dimény József unitárius esperes, fellép a Csillagfény kórus és Stadler klarinét kamarazenekar, kiállításmegnyitó: Gavruza Tibor: Érmelléki tájak, akvarellkiállítás a Simó Benjámin galériában, szeretetvendégség
Helyszín: a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség temploma és a Simó Benjámin galéria
Április 26., péntek
18.00 Közéleti fórum
Helyszín: az újvárosi-RMDSZ székház (Simion Barnutiu utca 14. szám)
18.00 Erdély aranykora – Kárpát-medencei magyar középiskolások történelmi vetélkedője
Előadást tartanak: Dr. Oborni Teréz (Budapest) és Dr. Habil. Fleisz János történész
Helyszín: az Ady Endre Líceum díszterme
19.00 Könyvbemutató  – Makai Zoltán: Szemelvények Bihar megye és vidéke ipartörténetéből
Helyszín: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának díszterme
Április 27., szombat
8.30 Erdély aranykora – Kárpát-medencei magyar középiskolások történelmi vetélkedője
Helyszín: az Ady Endre Líceum díszterme
17.00 Tükörképek – Forró Ágnes képzőművész grafikai kiállítása
Helyszín: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának emeleti folyosója
18.00 „…Te szeress legalább” – Fényes Szabolcs zeneszerző életét és dalait bemutató színházi előadás
Helyszín: a Bocskai István Közösségi Ház Biharpüspöki
19.00 Erdély nyugati ablakában – Nagyvárad és Bihar megye látványosságai – árusítással egybekötött filmvetítés
Helyszín: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának díszterme
Április 28., vasárnap
11.00 Ünnepi mise és körmenet – misét celebrál exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök
Helyszín: a Római Katolikus Bazilika
16.00 Útlevéllel Nagyváradon – könyvbemutató gyerekeknek – Kincses Képeskönyv Nagyvárad
Helyszín: a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár aulája (Román hadsereg utca 1/A szám)
19.00 Varadinum Díjkiosztó Ünnepség
Helyszín: a Szigligeti Színház
Madách Imre: Az ember tragédiája – a Debreceni Csokonai Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös koprodukciója
Helyszín: a Szigligeti Színház
Támogatók: Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Communitas Alapítvány
Médiatámogatók: Bihari Napló, Partium Rádió
www.vka.ro
Forrás : erdon.ro


A Föld napja és Timföldgyár(Alumina) Nagyváradon


Egy kislány virágot szed a bezárt nagyváradi timföldgyár épülete előtt Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt 

A Föld napját ünnepelte a világ,mely szerint vigyázzunk a Földünkre.Az MTI egyik fotóalbumában több Nagyváradon készült fotót láthatunk a Timföldgyárról vagy más néven az Alumináról.Ezekre a fotókra nem lehetünk büszkék,mert Ceaușescu korszak emlékeit láthatjuk.Az erőszakos iparosítás néven a diktátor megváltoztatta Nagyvárad képét és a lakosságának az összetételét.1989 után megszűntek a nagy ipari üzemek.Ma már csak a következő képeket nézhetjük szomorúan.Ez a kislány ha felnő milyen lesz Nagyvárad?Megőrizzük Nagyváradot a jövő nemzedékeknek? Mi rajtunk függ' 

A bezárt nagyváradi timföldgyár épületei Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Tehén legel a megszilárdult vörösiszapból kinőtt fűből a bezárt nagyváradi timföldgyár tározójában Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
 

A bezárt nagyváradi timföldgyár épületei Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A bezárt nagyváradi timföldgyár épületei Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
 

A bezárt nagyváradi timföldgyár részlete Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A bezárt nagyváradi timföldgyár épületei Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy férfi kiskapával fémdarabokat keres a megszilárdult vörösiszapban a bezárt nagyváradi timföldgyár tározójában Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt 

A bezárt nagyváradi timföldgyár részlete Erdélyben 2013. április 18-án. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, 2000-ben egy orosz befektető vásárolta meg az üzemet, azonban a felhalmozott veszteségek miatt bezárták és eladásra bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

 Forrás : MTI/hirado.hu